1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.
Adott két idősödő, szabad szájú, tökös, szimpatikus gengszter, Vincent és Jules, akik igyekeznek főnöküknek visszaszerezni egy aktatáskát. Ehhez persze meg kell ölniük pár embert, de ez az egyszerű bérgyilkosokkal gyakran megesik. Jules a rá célzott golyókat csodával határos módon elkerüli, s ezt jelnek tekintvén úgy dönt, felhagy eddigi életével. Társának viszont el kell vinnie szórakozni a gengszterfőnök feleségét... Van továbbá egy boxoló, Butch, aki a hírhedt marffiafőnök, Marselleus Wallace átvágását tervezi. Hogy-hogy nem, odáig fajul a történet, hogy végül már inkább a megmentésére készül, mint a lelövésére... Nem utolsósorban, pedig, van egy piti rabló-párosunk is, akik éppen egy étterem kirablására készülnek. Ám ott reggelizik Vincent és Jules.
Nem volt még őrültebb, veszélyesebb és viccesebb antihős a képregényvilágban. De hogyan lett Jokerből Joker, a komor Batman örök ellensége és ellentéte? Ez a történet megmutatja, miképpen válhat egy ártatlan lúzerből világok felforgatója, hadseregek legyőzője és szuperhősök méltó ellenfele.
Egy gyakorlott tolvajbanda fegyveres rablást követ el egy gyémántraktárban. A rendőrség meglepően hamar a helyszínre ér, ezért felmerül a gyanú, hogy valaki a banda tagjai közül besúgó. A cselekmény a rablás elkövetése után indul, és egy-egy visszatekintő jelenetben idéződik fel az azt megelőző időszak, a bűntett kitervelésének fázisa, illetve ily módon ismerjük meg magukat a szereplőket is.
J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.
A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.
Amélie, a naiv fiatal lány Párizsban él, a Montmartre-on. Élete egyhangúan telik, egy környékbeli bisztróban felszolgálóként dolgozik, a szomszédokkal pedig olyan bensőséges kapcsolatot tart fenn, mintha egy kisvárosban élne. Ám egy nap váratlan fordulat történik: A lakásának egy titkos zugában kis dobozra talál, amely az előző lakó gyerekkori emléktárgyait tartalmazza. Elhatározza, hogy visszajuttatja a kis dobozt jogos tulajdonosának. Ettől kezdve élete gyökeresen megváltozik, rájön, hogy valami módon képes környezetét boldogabbá tenni. Szívesen boronál össze magányos embereket, amiből gyakran komoly bonyodalmak származnak. De jótéteményei közepette megismer egy különös fiatalembert és most már a környezetén a sor, hogy segítsenek rajta...
A távoli jövőben, a bolygóközi királyságok korában járunk. A királyságok az Arrakis bolygó feletti uralomért harcolnak, de a naprendszereken átívelő cselszövések, háborúk és politikai manőverek közepette van egy ember, aki talán békét hozhat az univerzumnak. De ehhez harcolnia kell.
Lebilincselő dokumentumfilm a legendás The Bee Gees zenei formáció magánéletéről és pályafutásáról.
A hullákat egymás hegyire-hátára hányták a vizes árkokban, és pontosan lehetett tudni, hol vannak a gyilkos mezők, mert a fű ott mindig sokkal maga sabbra nőtt és zöldebben virított a holttestek fölött...
In 1955 in Italy, race car driver Jed Cavalcanti suffers a mishap during the Molte Miglia rally and finds himself in a small town with a few familial surprises.
Jamie (Jake Gyllenhaal) sármos pasi, nincs nő, akit ne kapna meg, ha akar. És ő mindegyiket akarja - miközben a munkájában is örökké győzelemre tör: gyógyszerekkel kereskedik, és már nagyon várja a nagy fogást. Azután találkozik Maggie-vel (Anne Hathaway), aki más, mint az addigi könnyű kalandjai. Meghódíthatatlan szabad szellem, aki nem hagyja, hogy bárki vagy bármi az útjába álljon. A páros vad, szenvedélyes, és kiszámíthatatlan viszonyba keveredik egymással. Jamie, aki képtelen bármiféle elkötelezettségre, kisebb válságba kerül, mikor kapcsolatuk komolyra kezd fordulni. Maggie is egyre jobban vonzódik hozzá, bármennyire is küzd az érzései ellen, és az ellen, hogy ez a szerelem mindent megváltoztathat körülöttük.
A film főként az író fiatal éveire fókuszál. Tolkien az apját és anyját is nagyon korán elveszítette. Édesanyja halála után neki és testvérének is egy bizonyos Francis Xavier Morgan atya lett a gyámja, akivel egy panzióba költöztek. Ekkoriban ismerte meg élete első nagy szerelmét és későbbi feleségét, Edith-et, akitől azonban gyámja 21 éves koráig eltiltotta. A film ezt az első szerelmet, valamint a fontosabb barátságait mutatja be, miközben a történet hátterében éppen zajlik az első világháború. Közben persze az is kiderül, hogy mikor és hogyan indult el Tolkien írói karriere és mik voltak azok a dolgok, amelyek pályakezdőként megmozgatták a fantáziáját.
Sandra évekig dolgozott egy gyárban, de néhány hónapos betegszabadsága után főnöke lehetetlen feladat elé állítja: csak akkor jöhet vissza, ha rábeszéli kollégáit, hogy azok mondjanak le az év végi bónuszukról. A cég indoklása szerint nincs forrás egyaránt a bónuszokra és Sandra fizetésére. A gyenge, megalázott nő szembeszáll az őt elbocsátó vállalattal: a hétvégét kollégái győzködésével tölti, hogy félelmeit és saját korlátait leküzdve új emberként nézzen szembe hétfőn reggel a feletteseivel.
Adapted from the novel L'Argent by Émile Zola, the film portrays the world of banking and the stock market in Paris in the 1920s.
Once upon a time there was a large Finnish company called Nokia that manufactured the world’s best and most innovative mobile phones. Nokia’s annual budget was larger than that of the Government of Finland and their phones spread everywhere and changed the whole culture of communication. But then something changed. Film portrays the rise and fall of Nokia and the Finnish mobile phone industry. Nokia engineers, designers and managers tell their story about the creation, success and downfall of the Finnish mobile phone.
Sidney és Billy a kosárlabdapályán ismerkedik meg egymással. A fekete bőrű Sidney lekezelően közelít a totyakos gatyában és legyűrt zokniban feltűnő új sráchoz, akiről azonban kiderül, hogy zsonglőrként bánik a labdával. Hamarosan összeállnak egy csapatba, hogy lesöpörjenek a grundról minden ellenfelet. Egy bökkenő van csupán: Billy csomó pénzzel tartozik, a gengszterek a sarkában vannak. Nincs más választásuk, beneveznek a hírhedt utcai versenybe. Minden jól alakul, ám most a barátnőikkel van gond. Megígérik, hogy még egy utolsó meccsre elmennek, aztán vége.
Az élet különböző területeiről jövő embereket hívnak meg egy különleges filmvetítésre egy elszigetelt moziba, de sokan undorral fogadják a filmet, egy üldözős-szabdalós démoni művet, mely tele van gyilkolós jelenetekkel. Ezalatt a fiatal lány, aki megvágta magát a folyosón kiállított maszk felpróbálása közben, rettenetes átváltozáson megy keresztül. Mikor megfertőzi kísérőjét is, a moziban pánik uralkodik el. A megrémült emberek a kijáratok felé özönlenek, csakhogy addigra valakik befalazták azokat. Ahogy a veszedelem továbbterjed, az események őrült erőszakba, vértől csöpögő orgiába csapnak át. A menekülés lehetetlennek tűnik.
A XIII. századi Angliában Robin és martalócainak csapata szembeszállnak a kisváros korrupt vezetőjével, és a korona ellen felkelést szítanak, amely örökre megváltoztatja a hatalmi egyensúlyt a világban. Akár tolvaj ő, akár hős, de ez a szegénysorból jött férfi lesz a szabadság örök szimbóluma népe számára.
Elise Reiner a sötétség elleni harcra tette fel az életét. A paranormális ügyeket vizsgáló, látnoki képességű asszony tudja, hogy ahányszor szembefordul a világunkba átjutó démonokkal, annyiszor csökken az életereje, míg végül semmi sem marad belőle, és ő meghal – de legalább megvédte azokat, akik a segítségére szorultak. Ez a történet ismét a Gonosz elleni harc frontvonalába vezeti vissza nézőit, méghozzá Elise szülőházába. Amikor egy kétségbeesett férfi hívja őket, a szemük se rebben. Ám amikor elárulja, hogy hol dúlják fel ártó jelenések egy békés család otthonát, Elise megrémül: hiszen abban a házban töltötte nehéz gyerekkorát, és most szembe kell néznie a szellemek mellet a múltjával is. Ő és a társai is érzik, hogy ha vállalják a megbízást, bezárul a kör, és ez az eset mindannyijuk számára az utolsó lehet. Hiszen a kezdet egyben a vég is – a rájuk váró démon mindig is tudta, hogy egyszer viszontlátja még Elise-t, és egy eget-földet megrázó küzdelem során leszámolhat vele.