A cselekmény Rio de Janeiro nyomornegyedének szegények lakta utcáin zajlik. Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át, a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós lesz, a másikból drogdíler. A film rövid történetek sorozatán keresztül mutatja be életútjukat, melyekből sokszor igen rövidre sikeredett sorsok rajzolódnak ki. Az Isten városa főszereplője nem egy személy, hanem egy hely. Az Isten városa egy hatvanas években elkezdett, szegényeknek épült lakótelep, amely a nyolcvanas évek elejére Rio de Janeiro egyik legveszélyesebb városrészévé vált.A hely történetét a film jónéhány szereplő sztoriján keresztül meséli el. Ám mindent a narrátor nézőpontjából látunk: Buscape egy szegény fekete srác, aki túl törékeny és félős ahhoz, hogy bűnöző legyen, ugyanakkor túl okos ahhoz, hogy megelégedjen valamilyen alulfizetett munkával... (port.hu)

A fényképész L. B. Jefferies törött lába miatt ágyhoz van kötve. A férfi egyetlen szórakozása a szomszédok életének megfigyelése. A fényképész különös figyelmet fordít a Thornwald házaspárra: Lars Thornwald házaló ügynök, aki munkája mellett beteg feleségét is ápolja. Egy nap a nő eltűnik. Jefferies arra gyanakszik, hogy a férj gyilkolta meg az asszonyt. Magánnyomozásába bevonja gyönyörű barátnőjét, detektív barátját és az ápolónőjét. A további fejlemények drámai befejezést hoznak.

A rendőrség egy leégett hajót talál a San Pedró-i kikötőben, rajta huszonhét halottal. Két túlélő marad mindössze: egy égési sérülésekkel küszködő és halálra rémült magyar terrorista, és Verbal Kint. Kint kényszer alatt hajlandó elmesélni, hogyan robbant fel a hajó. Története hat héttel korábban kezdődik, mikor is öt bűnözőt letartóztatott a New York-i rendőrség kamion-eltérítés vádjával. Senki sem tudja, ki volt a megbízó, még az öt férfi sem, de lassan kiderül, hogy Keyzer Soze-nak, a legendás maffiózónak a keze is benne van a dologban...

A múlt század eleji Provence-ban, a levendulamezőkkel borított vadregényes tájakon megelevenedő történet az itt lakó emberek élethalálharcát mutatja be, amit egymás ellen, és a vidéken ritka kincsnek számító forrásvízért folytatnak már hosszú évtizedek óta. Ugolin, a Soubeyran család utolsó reménysége, nagybátyjával, Césarral szemet vet a szomszéd tanyájára, ahol gazdagságot ígérő forrás is lelhető. A tulajdonos egy "baleset" folytán távozik az élők sorából, ám az új örökös, Jean de Florette se számíthat a helybéliek jóindulatára. Elszántsága a film második, ...és a pokol című részében válik sorsszerűvé.

A forrófejű, kőkemény bűnöző, Roger Sartet megszökik egy rabszállítóból, és a Vittorio Manalese vezette szicíliai maffiacsalád szolgálatába áll. Miközben egy hatalmas rablást készítenek elő, Sartet nyomába ered egy hozzá hasonlóan kemény zsaru, Le Goff felügyelő...

Fred, a középkorú szaxofonista gyanúja szerint a felesége megcsalja. Renee ugyanis nem veszi fel a telefonjait, kihagyja a koncertjeit, és egyre gyakrabban látja az egyik ismerősével, Andyvel. Amikor az asszonyt holtan találják, Fred rács mögé kerül, és gyilkosság vádjával halálra ítélik. Egy nap a férfi különös módon eltűnik a cellájából, a helyén pedig egy rémült fiatalember van. Az autószerelő Pete nem tudja, hogy került oda. Bár lehet, hogy abban is egy nő játszott szerepet. Egy gengszter felesége, a buja Alice, aki meglepő módon hasonlít Renee-re.

Harry és Sally először az egyetemi évek alatt találkoznak, egy közös autóút során. Rögtön tisztázzák: férfi és nő között nem lehet barátság, azt mindig tönkreteszi a szex. Öt év múlva egy repülő fedélzetén lelkesen számolnak be egymásnak új partnerükről. Újabb hat év, és egy könyvtárban futnak össze, hogy keserű csalódásuk miatt keseregjenek. Miközben két legjobb barátjuk egymásra talál és összeházasodik, Harry és Sally egyre jobb haverok, mígnem egy éjszaka szexuálisan is egymásra lelnek... Ez egy barátság vége, vagy egy szerelem kezdete?

Viktor Navorski éppen New Yorkba repül Kelet-Európából, amikor hazájában heves harcokkal kísért államcsíny bontakozik ki. A gyanútlan utazó egyszerre ott találja magát a John F. Kennedy repülőtéren, Amerika kapujában, ám útlevele egy éppen nem létező országból való, ezért nem teheti be a lábát az Ígéret Földjére. A reptéren rekedt Navorskinak így fel kell találnia magát, be kell rendezkednie a várakozásra, amíg az otthoni háború véget nem ér. Ahogy telnek-múlnak a hetek, hónapok, Viktor felfedezi, hogy a terminál kicsinyített univerzuma gazdagon összetett világ, ahol fontos szerephez jut az abszurditás, a kicsinyesség, a nagylelkűség, az ambíció, néhány véletlen egybeesés, sőt, még a romantika is egy gyönyörű légikísérő, Amelia képében.

Bree, lánykori nevén Stanley transzszexuális. Hosszú évek óta magányosan él Los Angeles-ben, és arra készül, hogy teljes értékű nővé váljon. A New York-i rendőrségen prostitúció és drogügyek miatt letartóztatták 17 éves fiát; mivel Toby anyja már nem él, őt keresik meg. Bree nem akar tudomást venni a fiúról, akinek létezéséről a telefonhívásig nem is tudott, de terapeutája határozottan ellenzi a műtétet addig, amíg nem tud szembenézni a múltjával. Bree képtelen bevallani Toby-nak, hogy a konzervatív középosztálybeli női külső valójában az apját rejti; inkább egy egyházi segélyszolgálat tagjaként tünteti fel magát. Amikor rájön, hogy Toby Los Angeles-ig akar stoppolni, csak hogy megkeresse az apját, felajánlja, hogy magával viszi. A hosszú út alatt találkoznak múltjuk szereplőivel, és nemcsak egymást, hanem saját magukat is megismerik...

Danny Balint egy szélsőségesen rasszista skinhead-banda tagja, aki társai közül talán a legradikálisabban fogalmazza meg antiszemita nézeteit. Hamarosan a szekta egyik kulcsfigurája, hangadója lesz. Senkinek még csak meg sem fordul a fejében, hogy Danny súlyos titkot őriz: ő maga is zsidó származású!

A 14 éves Grace MacLean súlyos sérüléseket szenved, amikor baleset éri versenylova, Pilgrim nyergében. Grace édesanyja, Annie, az ambiciózus magazinszerkesztõ rájön, hogy lánya és a ló sorsa elválaszthatatlanul összefonódik. Ezért lányával és a lóval azonnal Montanába utazik az egyetlen suttogóhoz, Tom Bookerhez, akinek különleges képessége van a lovak gyógyításához. Ám amíg Tom azon fáradozik, hogy helyrehozza a kislány és a ló összetört életét, Tom és Annie egymásba szeret.

1981-ben egy addig ismeretlen, húszéves graffiti-firkász vált a New York-i művészvilág és média legvitatottabb témájává: Jean-Michel Basquiat különleges képei egyik pillanatról a másikra gyűjtők és múzeumok legkeresettebb darabjai lettek. A film mottója a következő lehetne: "A betondzsungelben felkel a Nap..." Tehetsége és különcsége emelte fel a csillagokig, de a csillagok mögött meg kellett ismernie a legsötétebb éjszakát is.

Egyetlen pillanat alatt darabokra hullik Erica Bain tökéletesnek hitt élete. Egyik éjszaka a vőlegényével hazafelé tart, amikor megtámadják őket. A férfi meghal, Erica súlyosan megsebesül. A nő képtelen beletörődni a veszteségbe, bosszúra szomjazik. Éjszakánként egyedül járja a nagyváros utcáit. A bűnöst keresi, hogy igazságot szolgáltasson. Véres akciói felkavarják a várost. Sokan hősnek tartják az ismeretlen igazságosztót, de a sokat megélt rendőr, Mercer nyomozó másképp gondolja. Erica választás elé kerül. Mielőtt a felügyelő elkapja, el kell döntenie, mi a fontosabb: a bosszú vagy az igazság.

Dean Corso könyvkereskedõ a ritka, régi és ennél fogva természetesen drága könyvekre specializálódott, afféle könyvdetektív. Egy nap Boris Balkan New York-i könyvgyűjtõ felfogadja, hogy frissen szerzett könyvét, A sötétség fejedelmének kilenc kapuját összehasonlítsa az Európában fellelhetõ másik két példánnyal, hogy saját példájának eredetiségét bizonyítsa. Egyszerű ügynek tűnik, mégis halálos játszma lesz belõle. A sátáni könyvek nyomozása során biztosra vehetõ, hogy Corso jó úton jár, hiszen a könyv tulajdonosainak halálozási aránya jelentõsen megnõ (természetesen nem végelgyengülésben). Corso mindamellett, hogy igyekszik kideríteni, mi is a három könyv rejtvényének a megfejtése, elsõsorban igyekszik életben maradni.

Tom O'Meara átlagos New York-i rendőr, átlagos családdal és az átlagosnál mélyebb érzelmekkel. Ezek az érzelmek motiválják akkor is, amikor megesik a szíve egy magányos északír emigránson, Rory Devaney-n, és úgy dönt, a családjába fogadja. Tom közvetlen környezete a házigazdához hasonlóan nemcsak befogadja, de meg is szereti az új jövevényt, a fiú pedig mindent megtesz azért, hogy meghálálja a bizalmat. Rory igazi múltja azonban mindvégig rejtve marad a rendőr előtt, mint ahogyan az ok is, amely őt Amerikába hozta... Egyszer azonban minden titokról fellebben a fátyol. Tom is megtudja az igazságot: a fiú személyében valóságos időzített bombát vett a házába, hiszen Rory a század legveszedelmesebb terroristáinak egyike.

Remek szereposztással készült filmdráma Rebecca Miller, a Menekülés az életbe és Jack és Rose balladája rendezőjétől.Pippa Lee az ötvenes éveiben járó nyugodt, derűs nők életét éli: egy sikeres – 30 éves – író felesége, ikergyermeinek odaadóanyja, jó szomszéd és barátnő. Az idill azonban egycsapásra megszűnik, amikor férje kalandba keveredik egy fiatalabb nővel, majd el akar költözni New Yorkból, egy csendes, visszavonulásra alkalmas otthonba. Pippa rengeteg mindenen keresztülment, míg megtalálta a szerelmet és családot alapított; és most mindez veszélybe kerül…