A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.
A háború utáni amerikai filmművészet egyik legdöbbenetesebb alkotása, amely lélektanilag rendkívül árnyalt kórképet ad a kortárs Amerikáról. Hőse három leszerelt katona, akik a háborúban eltöltött időszakot tartják életük legszebb éveinek. Bár állandó életveszélynek és szenvedésnek voltak kitéve, pozíciójuk biztos volt és harcos katonaként hősnek érezhették magukat. Most egyikük rokkantnyugdíjas veterán, a másik pedig vezető banktisztviselő, aki katonabajtársaihoz fűződő korábbi viszonyával szöges ellentétben a kölcsönhöz valamiféle biztosítékot kénytelen követelni tőlük. A harmadik volt katonától pedig felesége válik le, mondván ő egy havi 400 dollár zsolddal rendelkező katonatiszthez ment férjhez, nem pedig egy heti 32.50-et kereső bárpincérhez, akivé a férje vált.
A fiatal apácanövendék, Viridiana meglátogatja nagybátyját, Don Jaime-t vidéki birtokán. Don Jaime évtizedek óta özvegy, felesége a nászéjszakán halt meg. Az idős férfinek megtetszik az unokahúga és megkéri a lány kezét. Viridiana felháborodottan utasítja vissza nagybátyja házassági ajánlatát. Don Jaime és Ramona, a szobalánya ekkor altatót adnak be a lánynak, azért, hogy álmában a férfi megerőszakolja, így kötve magához Viridiánát. Don Jaime azonban ezt nem teszi meg...
Dr. Frankenstein élőt-halottat nem tisztelve halottak testrészeiből teremt és kelt életre egy emberi szörnyeteget. Frankensteint teremtménye egy olyan világban éled fel, ahol rettegnek tőle, ahol utálkozó és megvető pillantások kísérik, egyszóval ahol nem látják szívesen.áááFrankenstein "fia" dühös bosszút áll azokon akik kitaszítják, és azon is, aki életre hívta...
A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.
Negyvenöt május 8-án, amikor mindenki a győzelmet ünnepli, Maciek és barátja, Andrzej a párt megyei titkárát, Szczuka elvtársat és kíséretét akarja megölni. A golyók célt tévesztenek, de a kudarc nem töri le a fiút. A feladatot mindenképpen végrehajtja. Este a szállodában Maciek megismerkedik Krystynával, s az együtt töltött szerelmes éjszaka után kritikusabban vizsgálja jövőjét. Szakítani akar múltjával, nem akar többé gyilkolni, bujkálni. Andrzej azonban megvetéssel hallgatja szavait. Maciek utoljára vállalja a gyilkos szerepét.
A híres költő, William Blake nevét viselő, egyszerű, hétköznapi figura könyvelőként dolgozott Clevelandben. Egy új állás reményében azonban Bill maga mögött hagyta a civilizációt, és az Isten háta mögötti vadnyugati városkába utazott. Ám mire odaért, a helyét betöltötték. Bill pedig ott maradt a határvidéken munka és pénz nélkül. Hamarosan megtapasztalja, hogy az élet nem fenékig tejfel errefelé, összetűzésbe keveredik, és megöl egy embert. Emiatt menekülni kényszerül. Útja során találkozik a Senki nevű indiánnal, aki társául szegődik. Miközben fejvadászok üldözik őket, a legkülönfélébb kalandokba keverednek.
A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.
Jim és Amanda sok év után újra összefutnak Kaliforniában a szülővárosukban. Évekkel ezelőtt ugyanabba a gimnáziumban jártak, de azóta rengeteg dolog történt. A közös múlt remek lehetőséget biztosít az egymás újbóli megismeréséhez.
A Pekingből Sanghajba tartó expresszvonaton vegyes utazóközönség találkozik, köztük az angol Harvey kapitány és korábbi szerelme, Madeleine, akiről kiderül, ő a híres-hírhedt Sanghaj Lily. Az egyik utas, egy felkelőcsoport vezetője, a kínai Csang emberei elfoglalják a vonatot. Csang megfenyegeti Harveyt, lelövi, ha Sanghaj Lily nem teljesíti kívánságait.
H. G. Wells (Világok harca, Az időgép) regényéből készült ez a klasszikus sci-fi, amely az eljövendő 100 év feltételezett történéseit dolgozza fel lebilincselő módon. Először egy évtizedekig elhúzódó világháború, majd az azt követő járvány tizedeli meg az emberiséget. A megmaradtak, akik azt sem tudják, ki és miért kezdte el a háborút, apró kommunákba tömörülve, középkori körülmények között élnek. Egy nap az egyik ilyen közösséghez látogató érkezik egy furcsa repülőgép fedélzetén, és azt állítja, hogy egy olyan szervezet megbízottja, amely fel akarja támasztani a civilizációt, és újra be akarja népesíteni a Földet. Áldásos tevékenységüknek hála ismét beindul a fejlődés, és a történet kezdete után 100 évvel az első ember el is indul a Hold felé. Mindeközben azonban a Földön lázadás tör ki a gyanúsan békés rendszerrel szemben.
Hőse, Jakie egy zsidó kántor egyetlen fia, aki arra rendeltetett, hogy kövesse a család többgenerációs hagyományát. Őt azonban a jazz ragadja magával. Amikor kiderül, hogy egy mulatóban énekel, dühös atyját és megtört szívű édesanyját hátrahagyva megszökik a szülői házból. Évekkel később az új néven (Jack Robin) elismert jazzénekessé vált fiú visszatér, hogy megbocsátást nyerjen. Ám mivel beteg édesapja továbbra is hajthatatlan, Jacknek választania kell négerré maszkírozott énekeskénti karrierje és zsidó identitása között.