Minden úgy kezdődik, hogy Llewelyn Moss talál egy teherautót, amelyet egy csapat hulla őriz. A kocsiban egy jó adag heroin és két millió dollár pihen. Amikor Moss elveszi a pénzt, olyan katasztrofális erőszakhullámot indít el, melyet még a korosodó, kiábrándult Bell sheriff személyében képviselt törvény sem tud megfékezni. Ahogy Moss megpróbál egérutat nyerni üldözői, de legfőképp egy rejtélyes figura elől, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről, a film úgy növi ki a krimi kereteit, és kezd felölelni olyan témákat, melyek egyfelől ősiek, mint maga a Biblia, másfelől véresen frissek, mint a ma reggeli hírek.

A nagyapa olyan esti mesét mond unokájának, amely nemzedékek óta száll szájról szájra a családjukban. S a mese lassan megelevenedik: a szép hercegnő, Boglárka kezére pályázó gonosz Humperdinck herceg emberrablástól, gyilkosságtól, sőt háborútól sem riad vissza, ha ez az egyetlen módja, hogy elnyerje a kiszemelt kisasszony kezét. Ám egy kicsiny, de annál lelkesebb kompánia útnak indul a leányzó szívszerelmének vezetésével, hogy kiszabadítsa...

Két évvel ezelőtt Jason Bourne azt hitte, sikerült elmenekülnie a múltja elől. Hiába tűnt el kedvesével együtt a világ szeme elől, sokaknak áll érdekében, hogy holtan lássák. A pár rejtőzködve él a kis faluban, amikor felbukkan egy ügynök. Mindent hátrahagyva elmenekülnek, ám Marie áldozatul esik üldözőinek. Egykori munkaadói, az Ügynökség emberei ugyanúgy Bourne nyomában vannak, mint a maffiózó zsoldjában álló bérgyilkos, a hajsza tehát ott folytatódik, ahol régen abbamaradt. A helyzet annyiban változik, hogy az ügynököt személyes bosszú is hajtja.

"Herzog nagy újítása, hogy Nosferatut lehozza a földre, emberközelivé teszi (...) Fölfedezi a grófon az emberi szomorúságot és esendőséget, hagyja beszélni, s Drakula föltárja lelkének ősi titkát: a kínt és a szorongást, mert nem tud meghalni." (Bíró Gyula, Filmkultúra) A táj, az épületek, az emberek kísérteties vonásokat öltenek, a vámpír megjelenését remegő fényhatások kísérik. Nosferatu lassított felvételt sejtetően mozog, a néző felé közeledve egyre hatalmasabb méretűre nő. Az expresszionista gyakorlattól eltérően Murnau nagyrészt eredeti helyszíneken forgatott.

A sokat tapasztalt Roy és ambiciózus védence, Frank profi szélhámosok. Kispályás svindlerek. Csalók. Nevezhetjük őket bárminek, tény, hogy az üzlet virágzik. Roy magánélete azonban messze nem ilyen sikeres. Kóros érzékenysége és annak tünetei már "munkája" sikerességét kezdik veszélyeztetni, ezért kénytelen pszichoanalitikushoz fordulni. Gyors segítséget vár, de a terápia váratlan fejleményeket hoz az életébe. Megtudja, hogy van egy 14 éves lánya, akinek létét sejtette ugyan, de sosem szerzett róla bizonyosságot. Ami azonban még zavarba ejtőbb, Angela találkozni akar apjával, akit sosem ismert.

Vége az Öböl-háborúnak, az amerikai katonák haza készülődnek, néhányuknak azonban nem hiányzik a civil élet. Egy menekültnél talált térképről kiderül, hogy a kuvaiti aranyrudak rejtekhelyét ábrázolja. Négy katona, Archie Gates (George Clooney) vezetésével, állig felfegyverkezve magánakcióba kezdenek a kincs felkutatására. Troy Barlow (Mark Whalberg) és barátja Conrad (Spike Jonze) hamarosan megtudják, hogy az iraki valóság egészen más, mint amit a tévéhíradók boldog beszámolóiban láthatnak.

Alice visszatér Csodaországba, ahol ráadásul még időutazóvá is kell válnia, hogy megmenthesse a bolond Kalapost. Alice Kingsleigh az elmúlt években édesapja nyomdokaiba akart lépni, ezért a tengeren hajózott. Miután visszatér Londonba, egy mágikus nagyító birtokába jut, amelynek segítségével visszatér Csodaországban megismert barátaihoz, a Fehér nyúlhoz, a Bölcselőhöz, a Cheshire macskához és persze a bolond Kalaposhoz, aki azonban, mintha nem lenne önmaga. Ezért Mirana elküldi Alice-t, hogy kérje kölcsön a titokzatos Kronoszférát, ezt a fémből készült gömböt, amely magát az időt működteti. Ahogy visszatér a múltba, a lány számos barátjával és ellenségével találkozik, miközben veszedelmes küldetésének próbál a végére járni és megmenteni a Kalapost.

Amikor Quoyle, a boldogtalan, magányos New York-i végleg elveszti tőle rég elhidegült feleségét egy autóbalesetben, az élete örökre megváltozik. A gyásztól lesújtva visszavonul nagynénjével és kislányával Új-Fundlandra, ősei rejtélyes otthonába. Egy kis halászvárosban a helyi lapnál kap újságírói állást. Minden újabb cikk megírásával nő Quoyle érzékenysége a kiismerhetetlenül csalafinta közösség iránt - és saját maga iránt is. Apránként románc alakul ki közte és Wavey közt, aki saját démonaival küzd. Ahogy a férfi új élete kezd kibontakozni ezen a varázslatos, hajthatatlan szépségekkel és nehézségekkel megáldott helyen, a múltja összeolvad a jelenével, és Quoyle kezd átalakulni.

Charles Bovary, a nemrég megözvegyült vidéki orvos feleségül veszi Emmát, egy módos parasztgazda szép és nagyravágyó lányát. Emmának már az esküvő után rá kell jönnie arra, hogy férjében nem találja meg a szenvedélyt, amire vágyott. Gyűlöli a gyenge jellemeket, kiábrándul tutyimutyi férjéből, romantikára vágyik. Sikertelenül próbál kitörni a hétköznapok szürke egyhangúságából. Mivel felesége folyton gyengélkedik, Bovary úgy gondolja, levegőváltozásra van szüksége, ezért Yonville-be költöznek, ahol Emma más férfiakhoz menekülve keresi az életéből hiányzó szenvedélyt.

Egy nyugat-virginiai kisvárosban éjszakánként szárnyas teremtmények jelennek meg a házak között. John Klein (Richard Gere), a feleségét gyászoló újságíró a helyszínre utazik, ahol megdöbbenve tapasztalja, hogy a teremtmények épp olyanok, mint azok a fura lények, akiket Klein haldokló felesége rajzolgatott. A környékbeliek azt állítják, hogy õk jól ismerik a férfit. A tér átalakul, Klein váratlanul egy idegen kisvárosban találja magát, melynek folyója fölött különös fény ragyog, lakói pedig ugyanazt álmodják: éjszakánként egy közeledõ szárnyas lényt látnak maguk elõtt.

Egy Amerikában épített japán üzletközpont avatójának ünnepi hangulatát tönkreteszi egy bűntény: egy megerőszakolt, majd megfojtott fiatal nő hulláját találják a helyszínen. Smith nyomozó és egykori kollégája együtt nyomoz a tettes után. Hamar rá kell döbbenniük, hogy az ügy szálai messze vezetnek, egészen a politikai élet befolyásos személyiségeinek köreibe.

Bosszúvágytól hajtott, titokzatos és rendkívül vonzó nő keresi meg a visszavonult bombagyárost, Ray Quick-et. A férfi nem tud ellenállni a vonzerőnek és fogadalma ellenére segít a nő szüleit egykor meggyilkoló bűnösökkel való leszámolásában. A kétszemélyes ítéletvégrehajtó brigád módszeresen robbantja fel egymás után a felelősöket. A kiszemelt áldozatok azonban nem nézik tétlenül az eseményeket és Ray egykori CIA-és munkatársát, Ned Trentet bízzák meg az ismeretlen ellenség felderítésével és likvidálásával.

Karácsony közeledtével kivágják a három mókus, Alvin, Simon és Theodore otthonául szolgáló fenyőfát. A mókusok - a fával együtt - hamarosan Los Angelesben találják magukat, egy lemezkiadó cég előcsarnokában. Az igazgató, Ian Hawke éppen most rúgta ki Dave-et, a hétköznapinak aligha nevezhető zenei ízléssel rendelkező zenészt és dalszerzőt. A bánatos fickó magához veszi a fa alatt lévő, muffinnal teli kosarat, benne az éhes mókusokkal. A három jómadár bevackolja magát Dave lakásába, teljesen fölforgatva azt. Egyetlen mentségük, hogy nemcsak beszélni, énekelni is tudnak.

Oroszországot csupán egyetlen ember mentheti meg a nukleáris háborútól: egy amerikai mesterlövész, aki azt a feladatot kapja, hogy elimináljon egy csecsen atomerõművet, mielõtt terroristák felrobbanthatnák a reaktorát, ártatlan ezrek halálát okozva. A kommandós behatol a szigorúan õrzött építménybe, megjelöli az objektumot az amerikai rakétatámadás számára, majd elmenekül. Amikor rájön, hogy nem a terroristák, hanem a rakéták fogják beindítani a láncreakciót, világossá válik számára, hogy felültették. Mivel egyedül csak õ képes megállítani a katasztrófát, kénytelen ismét betörni az erõműbe, mielõtt lejár az idõ, s kirobban az atomháború.