Sztálinra a történelem egyik leggátlástalanabb és legvéresebb kezű diktátoraként emlékezik az utókor. Harmincéves uralkodása alatt mintegy húszmillió ember életét oltotta ki, s további 18 milliót küldött - sokak számára túlélhetetlen - rabszolgamunkára a gulágokba. Senkit se kímélt, ha érdekei úgy kívánták, a legjobb barátait, sőt saját családtagjait is likvidáltatta. A film kortársak beszámolói és utólag színessé tett, korábban sose látott felvételek segítségével rajzolja meg a történelem egyik legsötétebb alakjának portréját.

Egy operatőr a vállán átvetett kamerával járkál, és káprázatos leleményességgel dokumentálja a városi életet.

A Budapest retró I-II. után elkészült Papp Gábor Zsigmond Balaton retró című filmje, hiszen Magyarország másik fő turisztikai nevezetessége gyakran szerepelt a '60-'70-es évek reklámjaiban és filmhíradóiban. A Balaton típusfigurákat is teremtett: a "balatoni fagylaltárus" és a "balatoni lángossütő" a letűnt rendszer éveinek gyorsan meggazdagodó, irigyelt, de kissé lenézett első magánvállalkozói voltak. Filmünk öt fejezetben mutatja be a balatoni nyaralást és örömünkre egy régi Anna-bálból is láthatnak részleteket, megmutatva, hogyan szórakoztak anyáink és apáink 1967-ben.

Kiindulásul véve a sokat vitatott 2000-es választásokat, Moore bemutatja George W. Bush valószerűtlen felemelkedését, melynek eredményeként az olaj-bizniszben tevékenykedő bukott üzletemberből a világ vezető nagyhatalmának első embere lett. Ezt követően Moore felnyitja Bush privát Pandora szelencéjét: bemutatja milyen szoros baráti szálak fűzik a családot és üzlettársaik körét, a Szaúd-Arábiai királyi családhoz és a bin Laden-rokonsághoz. Az Iraki háború kitörésekor Moore mély együttérzéssel és visszafojtott haraggal vizsgálja az emberi szenvedéseket. Miközben az amerikai hátországot elárasztják a háború következményeivel birkózó családok hatásos portréi, az amerikai katonáknak a kiábrándultsággal és az iraki frontvonal valós borzalmaival kell szembenézniük. A helyzet abszurditását és botrányosságát csak fokozza Moore beszámolója arról, hogy az üzleti élet vezetői hogyan igyekeztek hasznot húzni az emberi szenvedésből, az iraki olajból és az amerikai adófizetők véréből és dollárjaiból?

Oroszország a téli olimpia megrendezésével igyekszik bizonyítani: újra világhatalom. Csak-hogy a helyszín sokakban ébreszt tragikus emlékeket. Oroszország már nem nagyhatalom, de mint sok más nemzet, szeretne újra az lenni. Ezt hirdeti a világ előtt 2014 februárjában a kéthetes, nagyszabású sporteseménnyel. Nagyon bátrak az oroszok: téli olimpiájukat a Fekete-tenger szubtrópusi klímájú partján, Szocsi környékén tartják. Félő, hogy nem lesz elég hideg a játékok alatt, de akad más gond is. A hegyek túlfelén nemrég még dúlt az orosz–grúz háború, az iszlám felkelők harci terepe, Dagesztán, Csecsenföld, Ingusföld, Kabard- és Balkárföld sincs nagyon messze. Az állam ismét fölállította a kozákok milíciáját, hogy biztosítani tudja a többfelől is fenyegetett békét. Az olimpiával kapcsolatban sokan kiáltanak korrupciót, a melegellenes törvények miatt bojkottra buzdítanak az aktivisták