A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...
Rachel és Heck, akik régi barátok és szerelmesek, végül összeházasodnak, Rachel az esküvőn összebarátkozik Luce-szal, a virágossal. A menyasszony először újdonsült férje barátjával, Cooperrel akarja összehozni a lányt, de csakhamar kiderül, hogy Luce lányokhoz vonzódik. Rachel, saját maga számára is zavarbaejtően, elkezd vonzódni a lányhoz. Döntenie kell, ki mellett találhatja meg a boldogságot: maradjon férjével, akit mellesleg családja is imád? Válassza a lányt, aki teljesen felforgatta életét és megkérdőjelezett mindent, amit addig a szerelemről gondolt?
Joseph K. kishivatalnok egy reggel arra ébred, hogy rendőrök hatolnak be szobájába és közlik: eljárás indult ellene. Az önmagát ártatlannak valló gyanúsított semmit nem tud a per kiváltó okairól, a városban azonban mindenki az ő ügyével foglalkozik. A kitaszítottság súlyos lelki terhet ró K. úrra, az ártatlanságának bizonyítására tett kísérletek pedig csak magányos harcnak bizonyulnak a hatalommal szemben. A Franz Kafka azonos című műve alapján készült adaptáció álomszerű képeivel, víziószerű atmoszférájával az elidegenedést, a kisember küzdelmét ábrázolja. A rendező, forgatókönyvíró és szereplőként is megjelenő Orson Welles egy nehéz irodalmi mű jól sikerült feldolgozását készítette el.
Melvin hóbortos alak, csak az irodalomnak él. Kétségtelenül ő a világ legkiállhatatlanabb alakja, akinek beteges mániáitól mindenki falra mászik. Talán örökre meg is maradna mogorva magányában, ha szomszédját, a festőművészt ki nem rabolnák és felismerhetetlenné nem vernék. De Simon kórházba kerül és bájos kiskutyája egyedül marad. Melvin viseli gondját a kutyusnak, aki nagyon jól érzi magát új otthonában. Ezzel lőttek a nyugalomnak. Az embergyűlölő Melvin steril kis világát másfelől is veszély fenyegeti, Carol, a bájos pincérnő személyében. Három különös sors szálai futnak össze egy röpke hétvégére, hogy megtapasztalják a mindennapi valós és álgondok mögött az élet napos oldalát. Melvin kétségbeesetten igyekszik fenntartani jól bevált elviselhetetlenségét, de ez egyre kevésbé sikerül neki.
Felicia, Mici és Bernadette, az extravagáns produkcióikról ismert nőimitátor előadóművészek, a "pucckirálynők", meghívást kapnak egy négyhetes turnéra, Ausztrália vörös sivatagának kellős közepébe. Priscilla névre keresztelt lerobbant buszukat egy nap levendulaszínűre festik, majd nekivágnak a sivatagnak. Rádiójukból bömböl a zene, a busz zsúfolva női ruhák, tűsarkú cipők és "alkalmilag" bérelt melltartók tarkabarka gyűjteményével. Az út során majdnem mindenkivel összebalhéznak, valószínűtlen helyeken beöltöznek és előadást tartanak: Felicia és Mici női ruhát viselő imitátorként, Bernadette pedig transzszexuálisként mindenhol nagyot alakít.
Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte.
Harvey Pekar (Paul Giamatti) változást akar az életében, zajos eseményeket. Az adminisztrátor, aki életét olvasással, írással és dzsesszlemezek hallgatásával tölti egy nap megismerkedik egy másik zenerajongóval. A képregényeket rajzoló Robert Crumbbal (James Urbaniak) való találkozás arra ösztönzi, hogy maga is megpróbálkozzon a műfajjal. A megszokott szuperhősök helyett azonban egyszerű, hétköznapi embereket állít a középpontba és Harvey önéletrajzi ihletésű képregényei nagy sikert aratnak.
A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.
Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)
A nagy világvallások közül három is – a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás – az õsatyák sorában tartja számon Ábrahámot, az elsõ embert, akivel Isten szövetséget kötött, s az egyetlent, aki Isten barátjának nevezhette magát. Ábrahám volt az, aki Kánaán földjére vezette népét, miután a nomád törzs hosszan vándorolt a pusztaságban. E monumentális filmalkotás Richard Harris (Harry Potter, Nincs bocsánat, Gladiátor) nagyszerû alakításában tárja elénk a pásztorból lett hõs életét, akinek hitét az isteni akarat folyamatosan kemény próbatételeknek veti alá. Az Emmy- és Golden Globe-díjas Barbara Hershey (Krisztus utolsó megkísértése, Hannah és nõvérei) alakítja a gyönyörû és tiszta, mégis tragikus sorsú Sárát, Izrael törzseinek õsanyját.
Amikor Clayton Boone (Brendan Fraser) a fiatal csavargó egy rossz kedélyű öregember szolgálatába áll, meglepve jön rá, hogy munkaadója nem más mint James Whale (Ian McKellen) a harmincas években készült Frankestein filmek egykor zseniális alkotója. Első találkozásukkor az idős férfit elkápráztatja az erőtől duzzadó ifjú és megpróbál barátságot kötni vele. Claytonnak legyezgeti a hiúságát a felkérés ezért beleegyezik, hogy Whale megfesse az arcképét. Amikor barátainak beszámol híres munkaadójáról, azok gyanakodva fogadják a hírt, miközben féltékenyek is a gazdag és pompás világra amelybe barátjuk keveredett. Az idős ember és a fiatal férfi barátsága támadások és előítéletek tüzében edződik és bizonyság arra, hogy az igaz barátság és megértés minden előítéletet legyőz.
Senki sem készülhetett fel ekkora viharra... 1991 őszén az Atlanti-óceán északi részén iszonyú erejű, emlékezetes vihar tombolt napokon át. Az évszázad viharának kiáltották ki a sokat próbált halászok. Billy Tyne kapitány kardhalvadászatra hívja össze legénységét. Tudja, hogy az idő októberben bármikor rosszra fordulhat, de belevág a nagy zsákmány reményében. Öten követik őt: a két hősszerelmes ifjú, Bobby és Bugsy, a nemrégen elvált Murph, Alfred, a hallgatag jamaikai és egy ellenszenves férfi. Az első kudarc után veszélyesebb vizekre merészkedik a kapitány. A sikeres halászat után azonban elromlik a hajó felszerelése. Nehéz döntés előtt állnak: vagy áthajóznak a viharon, vagy várnak és elvesztik a zsákmányt...
A monumentális filmfreskó Jézus életét eleveníti fel a filmművészet legnemesebb eszközeivel. Ez a film egyike a bibliai történet legszebb, legteljesebb feldolgozásainak. Vallástörténeti hűséggel követi a Biblia világát, s nemcsak Jézus történetét beszéli el, hanem hitelesen megeleveníti a kort, az időt, amikor élt. Az alkotók megpróbálták érzékeltetni, mit gondolhatott és mondott egyidejűleg Augustus császár és miként cselekedtek a rómaiak és a zelóták.