Szöveg nélküli. Az Utolsó ember a filmtörténet időtlen klasszikusa, amelyet 1958-ban a "brüsszeli 12"-be, minden idők legjobb filmjei közé is beválasztottak. Egy hotelportás története, akit öreg napjaira vécésnek fokoznak le, s akit a megaláztatás tönkretesz, hiszen pompás egyenruhájával élete értelmét is elvesztette. Murnau - és vele egyenrangú alkotótársai, Carl Mayer forgatókönyvíró, Karl Freund operatőr és nem utolsó sorban a főszerepet játszó, zseniális Emil Jannings - inzertek nélkül, a szöveg súlyától megszabadulva csak képekben, montázsokkal mesélik el a szívszorító történetet. A kamera szabadon mozog, követi a hős sorsát - az események főszereplőjévé válik. A hotel zsongó élete, az öreg portás részeg-jelenete, a pletykázó asszonyok montázsa, a szürke külváros és a csillogó hotel kontrasztja felejthetetlen képsorokban elevenedik meg.

Művészi és személyes válságának mélypontján Gustav von Aschenbach zeneszerző velencei utazása közben találkozik egy lengyel fiúval, Tadzióval. A fiú vélt tiszta ártatlansága annyira hat von Aschenbachra, hogy az önfeladásig rabja lesz a tökéletes szépségnek, és mindenüvé követi a fiút, hogy ne kelljen szenvednie közelségének hiányától. S végül ez lesz a végzete, Velencében ugyanis terjed a kolera. A zeneszerző a parton hal meg, utolsó pillantását a tengerből kiemelkedő fiúra vetve.

Bayard Rustin aktivistának rasszizmussal és homofóbiával kell szembenéznie, amikor az 1963-as washingtoni menet megszervezésével segít változtatni a polgárjogi történelem menetén.

Finnország egyik leghíresebb alakja még művésznevében is hazájára reflektál. A Tom of Finland néven alkotó Touko Valio Laaksonen (1920-1991) ikonikus figurája a queer kultúrának. Több mint négy évtizedes pályafutása alatt körülbelül 3500 rajzot készített, szereplői pedig rendre hiper-maszkulin férfiak szűk ruhákban. A művészettörténészek ma már a homoerotikus képzőművészet legmeghatározóbb alakjaként tartják számon, pedig 19 éves korában csak saját szórakoztatására kezdett rajzolni. A második világháborúban is szolgáló Laaksonennek karrierje során a cenzúrával is meg kellett küzdenie, mire a meleg mainstream csúcsára érve saját kiadót hozott létre műveinek. Életéről most az egyik legsikeresebb finn rendező, a csak kasszasikereket jegyző Dome Karukoski készített egész estés mozifilmet.

Miután befejezte legújabb projektjét, a filmrendező Tomas heves szerelmi viszonyba kezd egy fiatal tanárnővel, Agathe-val. Tomas számára a nővel való együttlét újdonsága izgalmas élményt jelent, amelyet a Martinnal kötött házassága ellenére is szívesen fedez fel. Amikor azonban Martin saját viszonyba kezd, a szeszélyes Tomas újra a férjére irányítja figyelmét. A Párizsban játszódó film a három ember közötti vágyakozás eszkalálódó feszültségét mutatja be, ahol a vágy állandó, a boldogság pedig elérhetetlen, bár csak karnyújtásnyira van. A lélegzetelállítóan intim és éleslátó dráma a szerelem és a vágyakozás összetettségét, ellentmondásait és kegyetlenségét tárja fel.