Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Harry Goldfarb egyetlen pénzszerzési lehetősége, hogy rendszeresen eladja anyja tévéjét, akinek a TV nézés élete egyetlen értelme és legfőbb szórakozása. A pénz heroinra kell, a TV pedig azért jó üzlet, mert Harry anyja úgyis mindig visszavásárolja. Harry édesanyja, Sara egy más világról álmodik. Mindent megtesz azért, hogy bekerülhessen kedvenc TV show-jába. Úgy érzi, ezt egyetlen úton érheti el, ha lefogy, és így fel tudja venni a "piros ruhát". Az egyetlen ruhát, amelyben megjelenhet a TV képernyőjén. Fanatikus fogyókúrába kezd, egy gyógyszer segítségével, melyet orvosa írt fel neki. A gyógyszer kezdetben fantasztikus hatással van Sara-ra. Fogyni kezd, feltöltődik, teli lesz energiával és most már egészen bizonyos abban, hogy bekerül a TV show-ba. Aztán elkezdődnek a hallucinációk... Az orvos által felírt gyógyszer gyakorlatilag ugyanolyan kemény drog, mint a heroin.

Egy röpke nap óráiba sűrítve három nő megkapó története... 1923: Virginia Woolf, a huszadik századi világirodalom nagy egyénisége, a tragikus sorsú írónő hosszú gyógykezelése után elkezdi írni "Dalloway asszony" című regényét. 1951: Laura, az öngyilkossági hajlammal küzdő terhes háziasszony meglepetés bulit akar rendezni férje születésnapjára, de kezébe akad a regény és teljesen belefeledkezik. 2001: Clarissa, a leszbikus kiadótulajdonos szintén meglepetés ünnepséget akar rendezni AIDS-ben szenvedő költő barátja tiszteletére. Mindhárom történet alapkérdése saját boldogságunk igazi célja és annak elérése mások életén keresztül. Három nő, egy regény: az egyik írja, a másik olvassa, a harmadik átéli... Világszerte számtalan díjjal méltán jutalmazott alkotás.

Derry, Észak-Írország, 1972. január 30. A városban ezen a napon békés tüntetés készül a brit kormány intézkedése ellen, mely lehetővé teszi a katolikus írek börtönbe zárását bírói ítélet nélkül. A felvonulás szervezője Ivan Cooper, aki hisz abban, hogy békésen meg lehet oldani a konfliktusokat. A tüntetők között feltűnik a 17 éves katolikus Gerry Donaghy is, aki gyűlöli az ellenségeskedést, és legszívesebben protestáns barátnőjét venné feleségül. A demonstrálók brit katonákkal találják szembe magukat, akik éles lövedéket is bevetnek. A Véres vasárnapon tizenhárom fegyvertelen tüntető hal meg, tizennégyen pedig súlyosan megsebesülnek.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az új évezred egyik legjobb filmje volt a 2002-es Isten városa. A brazil utcák brutális hétköznapjai még számtalan hasonlóan ütős sztorival ellátták a készítőket, így nem csoda, hogy szinte rögtön készült a folytatás tévésorozat formájában. A City of Men (Az emberek városa) 4 évadot ért meg és egyik főszereplőjét, Douglas Silvát még Emmy-díjra is jelölték érte. Silva figurája áll a középpontjában a tévésorozatra ápülő új mozifilmnek is, ami szintén a City of Men címet viseli.

Bree, lánykori nevén Stanley transzszexuális. Hosszú évek óta magányosan él Los Angeles-ben, és arra készül, hogy teljes értékű nővé váljon. A New York-i rendőrségen prostitúció és drogügyek miatt letartóztatták 17 éves fiát; mivel Toby anyja már nem él, őt keresik meg. Bree nem akar tudomást venni a fiúról, akinek létezéséről a telefonhívásig nem is tudott, de terapeutája határozottan ellenzi a műtétet addig, amíg nem tud szembenézni a múltjával. Bree képtelen bevallani Toby-nak, hogy a konzervatív középosztálybeli női külső valójában az apját rejti; inkább egy egyházi segélyszolgálat tagjaként tünteti fel magát. Amikor rájön, hogy Toby Los Angeles-ig akar stoppolni, csak hogy megkeresse az apját, felajánlja, hogy magával viszi. A hosszú út alatt találkoznak múltjuk szereplőivel, és nemcsak egymást, hanem saját magukat is megismerik...

2001 szeptemberében négy muszlim fiatal útnak indul otthonából, az angliai Tipton városából Pakisztánba, hogy részt vegyenek barátjuk esküvőjén. Közülük hárman két és fél évvel később érkeznek haza. Ami ez alatt az idő alatt történt velük, az a legmerészebb képzeletet is felülmúlja. A fiatalokat, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy rossz időben voltak rossz helyen, az amerikai hadsereg foglyul ejti Afganisztánban, és a guantanamo-i fogolytáborba szállítja. Hiába állítják, hogy ártatlanok, az amerikaiak nem engedik őket szabadon, úgy bánnak velük, mint a terroristákkal. Az örökkévalóságnak tűnő idő alatt rendszeresen kínozzák, és válogatott bűntettekkel vádolják őket. Amikor előkerül egy videokazetta Osama Bin Laden-ről, fogva tartóik azt állítják, hogy a fiúk rajta vannak a felvételeken. Szinte a véletlennek köszönhető, hogy egy régi angliai rendőrségi ügy tisztázza őket a vádak alól, és a fiatalemberek 2004 tavaszán hazatérhetnek Angliába.

A 19. század végén, nagypolgári és arisztokrata környezetben élő Tullio egy idő óta már csak baráti kapcsolatot tart fenn feleségével, Giulianával, de amikor az asszony teherbe esik egy íróbarátjától, fellobban a féltékenysége, megöli a megszületett gyermeket, majd maga is öngyilkos lesz.

Antoine és Monique szegényes és kilátástalan élete váratlanul megváltozik, amikor egyik éjjel összeakadnak Bobbal, a betörővel. Ettől kezdve hármasban járnak betörni. A biszexuális Antoine hatására Bob felfedezi magában addig öntudatlan vonzalmát a férfiak iránt. Monique-ot, aki szerelmes bele, Bob megalázza, és eladja egy stricinek. De végül újra összeáll a trió.

Dean Corso könyvkereskedõ a ritka, régi és ennél fogva természetesen drága könyvekre specializálódott, afféle könyvdetektív. Egy nap Boris Balkan New York-i könyvgyűjtõ felfogadja, hogy frissen szerzett könyvét, A sötétség fejedelmének kilenc kapuját összehasonlítsa az Európában fellelhetõ másik két példánnyal, hogy saját példájának eredetiségét bizonyítsa. Egyszerű ügynek tűnik, mégis halálos játszma lesz belõle. A sátáni könyvek nyomozása során biztosra vehetõ, hogy Corso jó úton jár, hiszen a könyv tulajdonosainak halálozási aránya jelentõsen megnõ (természetesen nem végelgyengülésben). Corso mindamellett, hogy igyekszik kideríteni, mi is a három könyv rejtvényének a megfejtése, elsõsorban igyekszik életben maradni.

Az 55 éve született Fassbinder korai - az Antitheater ihlette - kamarafilmje München egyik elővárosában játszódik a hatvanas évek végén. Főszereplői nagyrészt munkanélküli fiatalok, négy pár, akik azért alkalmilag partnert is cserélnek egymás között. Bérházak hátsó udvarán, játszótereken, bárokban, lakásokban mulattatják céltalanul az időt: veszekednek, isznak, unatkoznak, mígnem egy görög vendégmunkás fiú kerül be a társaságukba...

Az irányítás határai egy rejtélyes idegen története, aki titkos megbízás teljesítésére készül. Tettei a törvényen kívülre vezetnek, nem bízik senkiben és céljait teljes homály fedi. Utazása paradoxon, egyszerre fókuszált és álomszerű: egy út, mely nem csak Spanyolországon, hanem saját tudatán keresztül is vezet.

Rachel nem olyan, mint a többiek a gimiben. Nem bandázik a menő arcokkal, nem jár menő cuccokban, nem pörög a menő bulikban. Önként zárja magát saját burkába. Ám ez a biztonságos világ darabjaira omlik, mikor legjobb barátnője, Lisa öngyilkosságot követ el. Rachel megtudja, hogy Lisát a népszerű focicsapat szexuális hódításokra kihegyezett játéka hajszolta a halálba. De a focisták vezetője, Mark gyanítani kezdi, hogy Rachel véget vet szórakozásuknak, mert bizonyítékot akar szolgáltatni a rendőrségnek. Mark kegyetlen trükköt eszel ki, amivel nem csak meg fogja alázni a lányt, de örökre meghúzza a határvonalat a lány világa és az övék között. Csakhogy Rachelben van valami, amiről senki, de még maga Rachel sem tud: iszonyatos telekinetikus erő birtokában van...

Martin Griffon rendőrfelügyelő egy ügyvéd meggyilkolása ügyében nyomoz, amikor korrupció nyomaira bukkan. Nyomozása során egyre érdekesebb információkra lel, kiderül, hogy az ügy szálai a legmagasabb kormánykörökig érnek. Griffon nehéz helyzetbe kerül, mert fogalma sincs arról, hogy kiben bízhat, és kiben nem, beleértve a saját kollégáit is. Ha nem vigyáz, az könnyen az életébe is kerülhet. Az újságíró szerelme támogatása nélkül a rendőrfelügyelőnek esélye sincs arra, hogy felgöngyölítse az ügyet.

lsa a legrettegettebb náci, a Führer holtig hű híve; az impozáns küllemű, 37D-22-35 méretekkel bíró szőkeség sebészorvos, háborús időben egy koncentrációs tábor parancsnoka. Modellértékű náci doktorként sátánian gonosz és őrülten eszelős, s miután a nemzetiszocialista államrend méltó keretet kínál legbelsőbb vágyainak gátlások nélküli kiélésére, napi rutinként végez szadista emberkísérleteket a rabokon. Szakterülete a kínkutatás; árja főszereplőnk a saját maga által felállított tudományos tétel bizonyításán munkál, amely szerint a nők fájdalomtűrő képessége nagyobb, mint a férfiaké.

Neesa Avery egy halálközeli élmény alatt a pokolban találja magát. Ezután néhány barátjával egy II. világháborús épületbe mennek, ahol rátalálnak egy kockajátékra. Nem tudják azonban, hogy ezzel előhívják a Kucklebones névre hallgató démont. Minden erejükkel azon vannak, hogy befejezzék a játékot, de a lénynek tervei vannak Neesa-val, akivel a pokolban már találkozott...