A második világháború derekán a németek új, különleges fogolytábort építenek, miután megelégelték a szökött szövetséges katonák utáni hajszát. A legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett itt tartják fogva azokat a foglyokat, akik már többször sikeresen megléptek. A szövetséges katonákat azonban kemény fából faragták. Amikor Bartlett repülőtiszt is idekerül, elhatározza, hogy több ember fog innen megszökni, mint eddig bárhonnan. A céljuk nem csak az, hogy kiszabaduljanak, hanem, hogy lekössék a közelben állomásozó német csapatokat is. Elképesztő akció veszi kezdetét.

Egy fiatal angol fiú története a II. világháborús japán megszállás idején. A történet J. G. Ballard önéletrajzi regényéből készült, s egy kisfiú, James Graham szemszögéből meséli el az eseményeket. James csodás élete teljesen felborul, ahol eddig szüleivel élt, Kína egyik legnagyobb városában, a csodálatos Sanghaiban egyszer csak minden megváltozik. A japánok megszállják a várost 1941. december 8-án, s így James számára a csodák nem tartanak örökké. Elszakadva szüleitől, fogságba kerül és a Soo Show táborba szállítják, ahol kísérletet tesz arra, hogy helyreállítsa életét, miközben kitűnik lelkével és méltóságával a környezetében. Steven Spielberg korunk egyik legnagyobb mesemondója. Történetei mindig a valóság és képzelet találkozásáról szólnak: hősei olyan emberek, akiknek fantáziája életük legfontosabb társa. Spielberg filmjének hőse egy kisfiú, aki szüleivel Kína egyik legnagyobb városában, a csodálatos Sanghaiban él.

William Ludlow ezredes, miután megelégelte kormánya bánásmódját, egy távoli, őslakosok lakta vidéken telepszik le, hogy nyugodtan nevelhesse fel három fiát. Alfred, a legidősebb csendes, kötelességtudó fiú, aki pontosan tudja, mit akar. Samuel, a legfiatalabb mindenki kedvence, a századforduló idealizmusának megtestesítője. Tristan, a középső azonban senkihez sem hasonlítható: vad, öntörvényű lélek, akit az ezredes hű indián segédje nevelt képzett harcossá. A három testvér elválaszthatatlan, de amikor felnőnek, életüket előre nem látható tragédiák, szenvedélyek és indulatok más-más útra terelik. A háború és a szerelem, a küzdelem és a családi kötelékek hol eltaszítják, hol mágnesként vonzzák a család tagjait: az apát, a fiúkat és a közéjük álló Susannah-t.

1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.

A vietnami háború idején öt amerikai katona indul járőrbe. Négy harcedzett, sokat, sőt túl sokat tapasztalt veteránhoz egy frissen bevonult gyalogos csatlakozik. Még sejtelme sincs róla, mennyire más a háború, mint ahogy azt otthon elképzelte. Társaiban viszont már alig maradt emberi érzés. Olyan dolgokra is képesek, melyektől újonnan érkezett társuk még iszonyodik. Azt azonban nem tudja eldönteni, hogy ha szükséges, nyíltan is szembeforduljon-e a többiekkel. Márpedig a járőr katonái elhatározzák, hogy egy szomszédos faluból elrabolnak maguknak egy helybéli lányt...

1931-ben Nyugat-Ausztráliában a fehérek társadalma bevezette, hogy a bennszülött gyermekeket elszakították anyjuktól és egy intézetben úgynevezett fehér szokások szerint nevelték őket a "könnyebb beilleszkedés" érdekében. Ez történt a főszereplő 3 leánytestvérrel is, akiket lelki és testi fenyítések mellett arra próbáltak "tanítani" hogy felejtsék el eredeti családjukat. Csak így válhatnak ugyanis "igaz fehérekké". Gracy és Daisy, a két kisebb leány Molly-ra, idősebb testvérükre támaszkodva elhatározza, hogy visszaszöknek édesanyjukhoz. Megkezdődik az 1200 mérföldes út, a menekülés a könyörtelen üldözők elől, víz és élelem nélkül. Egyetlen támpontjuk az a kerítés, amit a kormány építtetett, hogy megállítsák a területen a katasztrofális nyúlszaporulatot. Molly emlékében élénken él a kép, amint anyja e mellett a kerítés mellett roskadt össze, mikor elszakították őket tőle.

Európa, 1916. Kalandvágytól és a repülés iránt érzett megszállottságtól fűtve a 24 éves Manfred von Richthofen (Matthias Schweighöfer) sokezer társához hasonlóan háborúba indul. A repülés zsenije ünnepelt harci pilóta lesz, ő és barátai gyorsan ikonná válnak a csatamezők katonái szemében. Becsület, lovagiasság, becsvágy, megszállott érdeklődés a technika és a repülés iránt - ezek a vonások jellemzik őket. Manfred von Richthofen vörösre festett Fokker gépe rettegett, mégis elismert szimbólummá válik az első világháború ellenséges légierői számára is.

1916-ot írunk. Már majdnem két éve dúl az I. világháború. A nyugati fronton a brit és francia szövetséges erők megerősítették lövészárkaikat a németekkel szemben, milliók estek áldozatul. Az Egyesült Államok továbbra is kitart a semlegesség mellett, és elszigetelt marad, arra hivatkozva, hadd vívják meg az európaiak a saját harcukat. Ám számos amerikai utazott Európába a Szövetségesek segítésére, önkéntes mentősofőrökként, vagy épp a Francia Idegenlégió tagjaiként. Hamarosan ezen amerikai önkéntesek egy csoportja megalakítja saját osztagát, hogy a sokkal jobban felszerelt német pilóták ellen forduljon és ezáltal segítsen a Szövetségeseknek.

Egy amatőr történész szembeszáll az unalmas akadémiai intézményrendszerrel, hogy megtalálja III. Richárd király maradványait, amelyek több mint 500 éve tűntek el.

A film nem a háborúról szól, hanem arról, hogy micsoda bátorság kell ahhoz, hogy ne legyen háború. A megtörtént eset ihlette film Vostrikov kapitány (Harrison Ford) hősiességét követi nyomon, akit a hidegháború csúcsán a nukleáris rakétát hordozó tengeralattjáró, a K-19 parancsnokává neveznek ki, az eredeti parancsnok Mihail Polenin kapitány (Liam Neeson) helyére. Vostrikov azt a feladatot kapja, hogy villámgyorsan indítsa el első útjára a rosszul előkészített, nem megfelelően felszerelt tengeralattjárót - s nem számít, hogy milyen áron.

A film a második világháború idején játszódik a belga fronton. Négy amerikai és egy angol katona történetét meséli el, akik véletlenszerűen verődtek össze az ellenséges német vonalak mögött a hírhedt Malmedy mészárlás után, mely során hetven hadifoglyot lőttek halomra a belga Malmedy közelében.

A New York Times kegyvesztett riportere, Michael Finkel találkozik a gyilkossággal vádolt Christian Longgal, aki elrabolta az ő személyazonosságát. Miközben Finkel nyomozni kezd a férfi után, megpróbál minél több információt összegyűjteni róla, rájön, hogy nem ez az első eset, hogy Longo felveszi más identitását. Kettejük különös macska-egér párviadala, sajátos összecsapása számos veszélyt hordoz magában: gyilkosságot, szerelmet, hazugságot és a megváltást.

Rhodes több mint tíz éve rémálomban él, a fiát keresi, aki a hivatalos vélemény szerint "bevetés során eltűnt" Vietnámban. Miután eredménytelenül fordul információért beadványokkal a kormányhoz, Rhodes a saját kezébe veszi a dolgot. Egy texasi olajmágnás (Robert Stack) anyagi támogatásával és fia öt tengerészgyalogos társának segítségével Rhodes felkészül, hogy végrehajtsa vakmerő küldetését. A kiképzés kimerítő hetei után a bátor veteránok Laoszba érkeznek. A vietnámi válság utolsó ütközete elkezdődik...