Az újnáci Adamot 12 hét közmunkára ítélik. A büntetést a jólelkű pap, Iván közösségében kell letöltenie. A csupa furcsa alakból álló társaság kíváncsian tekint a jövevényre, akinek célja felforgató jellegű - a paplak kertjének büszkeségét, az almafát veszi célba, almatortát akar sütni. Ám hiába Ádám eltökéltsége, az almafa termése ki van téve a madarak és a kukacok támadásainak, ráadásul villám is sújtja. Ivan úgy véli, az ördög packázik velük, Adam szerint viszont mindez Isten műve, hiszen a gonosz talán nem is létezik.

Frida Kahlo (Salma Hayek) felkavaró szépségű mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott... 1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legirigyeltebb és legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Mindketten elkötelezett kommunisták, vendégül látják a száműzött szovjet Trockij-t (Geoffrey Rush) és feleségét (Margarita Sanz), de Fridának emellett még egy igazi kapitalista, Nelson Rockefeller (Edward Norton) is udvarol.

A Westerburg-i gimi középpontjában a 4 Heather áll, azaz tulajdonképpen csak 3 mivel a 4. lány Veronica. Veronica egyre jobban utálja a Heather-öket és ezt még tetőzi az is, hogy megjelenik Jason Dean. A fiú és Veronica megtesznek dolgokat, amit végül úgy állítanak be, mintha nem is ők csinálták volna. Veronica teljesen össze van zavarodva, miközben Jason-ből pedig előtör az igazi pszichopata.

A 12 éves Ronnie Anne egy mexikói születésnapi kiruccanáson véletlenül kiszabadítja a hegyekben rekedt félistent, és csak a családja segítségével tudja helyrehozni a dolgokat.

1967. USA. Középosztálybeli jólét. Tarka-barka ruhák. Jefferson Airplane. És egyebek. Larry Gopnik élete egyik napról a másikra a feje tetejére áll. A csendes, közép-nyugati egyetem, nem kevésbé csendes fizika professzorával neje közli, hogy elhagyja őt egy nagyképű kollégájáért. Judith szerint Sy Ableman sokkal életrevalóbb, mint a visszahúzódó Larry. Bonyolítja a válást és költözést a családdal élő Arthur, Larry testvére, aki szintén egy örök vesztes. Larry és Judith két kamasz gyereke sem a könnyen kezelhető kategóriába tartozik. Larry lánya, Sarah, rendszeresen apja pénztárcáját dézsmálja, mert plasztikai műtétre gyűjt. Mindezek tetejébe egy ismeretlen levélíró próbálja megfúrni Larry állását, és ha ez még mind nem lenne elég, egy bukásra álló végzős hallgató először megvesztegetni, majd miután nem jár sikerrel, rágalmazásért perelni akarja az egyre kétségbeesett professzort. Ráadásul Larry gyönyörű szomszédasszonya kiveti a hálóját a teljesen összezavarodott férfira...

Egy megrázó élmény után néhány fiatal őrült elhatározásra jut: megszabadítják a világot a veszélyes emberektől. Vacsorákat rendeznek, ahol a kiszemelt áldozatok mit sem sejtve kedvükre esznek és kedélyesen beszélgetnek mindaddig, míg a házigazdák elő nem vesznek egy baljós kék üveget. Minden egyes vacsora egy-egy hullával és egy újabb paradicsombokorral végződik a hátsó kertben.

A történet egy Sam (Andrew Garfield) nevű férfiról szól, aki megszállottja bizonyos dolgoknak. Megszállottja egy milliárdos mogul meggyilkolásának, a Los Angeles-i kutya gyilkosságoknak és megszállottjává vált Sarah-nak (Riley Keough), az új szomszédjának, aki egy nap eltűnik. Sam barátja segítségével (Topher Grace) nyomozásba kezd az eltűnt lány ügyében.

Valahol Észak-Franciaországban egy vidéki út mentén él két szomszéd. Egy gazda és egy irodista. Utálják egymást és életük másból sem áll, mint egymás bosszantásából. Aztán egyszer, egy tettlegességig fajuló összezördülés folyamán rájuk borul egy traktor, s kórházba kerülnek. Az eredmény: mindketten nyaktól lefelé megbénultan, tolószékbe kényszerülnek. Sikertelen öngyilkossági kísérleteik után egymástól függetlenül elhatározzák, hogy személyes zarándoklatba fognak, s bár a sors úgy hozza, hogy a legkevésbé sem keresik egymás társaságát, útjuk során ismét "szomszédok" lesznek. Különös és kiszámíthatatlan Odüsszeiájuk végigvezet Franciaországon, Belgiumon, Hollandián át; végcélja Finnország, ahová kártérítést követelni érkeznek a balesetüket okozó traktort gyártó céghez.

Santa Fe kerületi ügyésze, Paul Chaney és felesége, Diane minden egyes nap csak arra várnak, hogy bíztató hírt kapjanak a donorközponttól. Ugyanis kislányuk, Chloe degeneratív betegségben szenved, és csak a tüd? transzplantáció segíthet rajta. Azonban már nincs sok ideje hátra, a várólistán pedig sokan megel?zik, így lehet mire sorra kerül, már kés? lesz. Amikor Paul megtudja, hogy egy rejtélyes sebész, Dr. Novarro illegális m?téteket végez a mexikói Juarezben, elhatározza, átszeli a határt. A férfi veszélyes területre téved, de kislánya életéért semmi sem drága neki.

Jesse Lujack szinte csak percről-percre él, abból, ami éppen adódik: kocsilopásból, tolvajlásból. Életét három dolog befolyásolja: az "Ezüst Szörfös" című képújságból vett eszmék, Jerry Lee Lewis dalai és Monica, a megejtően hamvas, ugyanakkor felzaklatóan izgalmas francia építészhallgató lány iránt érzett vágya. Amikor egy szerencsétlen pillanatban, egy talált fegyverrel lelő egy zsarut, már gyilkosságért üldözik. Felkeresi Monicát, akinek teljesen más képe van a jövőről, s elképzelhetetlen számára a Jesse melletti élet, a menekülés Mexikóba; ugyanakkor a szexuálisan izgalmas kalandor hatása alól nehezen szabadul. A film a neves francia filmrendező, Godard Kifulladásig című filmjének motívumain alapul.