Trish (Cynthia Stevenson) boldog házasságban él pszichiáter férjével (Dylan Baker) és három gyermekükkel. A férj titokban kisfiúkra gerjed, fia tizenegy éves osztálytársánál próbálkozik, tömeggyilkos ámokfutásról fantáziál, és tinimagazinokkal maszturbál. A férj egyik páciense (az e szereppel befutó Philip Seymour Hoffman) obszcén telefonhívásokkal zaklat embereket, és Trish nővérét (Lara Flynn Boyle) próbálja elcsábítani. Ezalatt Trish szüleinek (Ben Gazzara, Louise Lasser) negyven éve tartó boldog házassága felbomlik, az asszonynak elege lett a floridai tespedésből. A boldogságtól ordítani sokak tyúkszemére lépett, amikor olyan embereket tárt a nézők elé, akik szenvednek konvencionális életük korlátai között, és perverz szexuális késztetéseiknek engedve próbálják megtalálni a boldogságot. A botránynak köszönhetően a művész mozik slágerévé vált sikerfilm úgy mutatta be közel sem hibátlan hőseit, hogy nem mondott ítéletet róluk, s ez viszolygást váltott ki a nézők egy részéből.

Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.

A világhíres amerikai táncos-színész-koreográfus Bob Fosse viszonylag kevés filmet készített, de művei, köztük a Kabaré, a modern musical határkövei. A Broadway-musical adaptációja nem csak óriási kassza- és közönségsiker lett, hanem új stílust is teremtett, a drámai musicalt, ami véget vetett a korábbi, csupán szórakoztatásra szánt musical korszakának. Fosse a varieté-énekesnő és egy angoltanár bonyolult szerelmi történetét történelmi keretbe helyezi. Míg a berlini lakosság az éjszakai lokálban mulat, egyre erősödik a barnaingesek terrorja.

Claude megkapja a behívóját, és a sorozásra New Yorkba utazik. Aztán meglát egy gyönyörű lányt lóháton, akibe talán beleszeretne, ha a legkisebb esélye is volna rá, hogy még egyszer találkozzanak. Új barátai erről egészen másképpen vélekednek. A hippiknek semmi sem lehetetlen: az ő életüket más törvények irányítják, kizárólag olyanok, melyeket saját maguk hoztak.

Indiában a szabad szerelem, és annak nyilvánosságra hozatala szigorúan tilos. Narayan, a főiskola vezetője, aki erősen hisz ebben a szabályban, tudatában van annak, hogy Vicky, egy férfi diák szerelmes Ishika, míg egy másik férfi hallgató reménytelenül szerelmes Sanjana, és egy harmadik diák, Karan szerelmes egy férjes asszonyba, Kiran-ba. Semmisem változtathatja meg Narayan-t a hitében. Ezután a főiskola felvesz egy zenetanárt, Raj-t, aki végül felizzítja a szerelem lángjait a hallgatók körében, Narayan bosszúságára. A dolgok bonyolódnak, amikor kiderül a főiskola vezetőjének a lányának a története.

Seymour segédként dolgozik egy virágüzletben, a kedvence Audrey II, az egzotikus cserepes növény. A forgalom nem valami nagy, de egyik nap minden megváltozik. Seymour ugyanis rájön, hogy a kedves kis növénye húsevő. Először a saját vérével táplálja, ám ez kevés, a növény mind több és több vért követel. Audrey II hamarosan feneketlen étvágyú rémséges szörnyeteggé fejlődik. Kiderül, hogy a virág valójában egy földön kívüli gonosz húsevő. Seymour egy ideig szállítja neki az eleséget, a boltba betérő embereket. Mindez azonban nem sokáig maradhat titokban.

Valahol a tundrán, a Senki földjén, van egy zenekar, a Leningrad Cowboys. Furcsa, Elvis Presley-re emlékeztető frizurát és ormótlan cipőket hordanak, az egyik tagjuk túl sokáig gyakorolt a szabadban, s emiatt jéggé fagyott, a zenéjükre pedig egyáltalán nem vevő szűk hazájuk. Menedzserük, a nercbundába bújt Vlagyimir azonban nem adja fel: kap egy lehetőséget, hogy a zenekarral utazzon Amerikába, ahol még a Leningrad Cowboys zenéje is sikeres lehet. A csapat el is indul Amerikába, majd onnan egészen Mexikóig utaznak, ahol egy esküvőn léphetnek fel. Az úton közben itt-ott megállnak (Tennessee-ben, Louisianában, Texasban), s a zenekar mesterien alkalmazkodik a helyi zenei igényekhez, mígnem Mexikóban végre tényleg eljutnak a "Ígéret földjére".

Mrs. Henderson - hogy megbirkózzon férje halálával - teadélutánok és jótékonysági rendezvények látogatása helyett megvásárolja a londoni Windmill Színházat, amelyet erkölcstelen burleszkrevüvel nyit meg. Színházigazgatónak a szivarozó holland zsidót, Vivan Van Dammet alkalmazza. Kettejük viszonya utálat és szerelem között ingadozik, ám ennek ellenére a Windmill Színház a második világháború legsúlyosabb bombázásai alatt sem zár be. A Windmill programjában rengeteg meztelen test látható; a gyönyörű ruhátlan hölgyeknek az a feladatuk, hogy a háttérben mozdulatlanul álljanak, szépségüket művészi módon felfedve, és ezzel elkerülve Lord Chamberlain irodájának cenzúráját.

Végy egy göndör hajú, pattanásos tizenhét éves tinédzsert, adj hozzá fogszabályzót, és egy hihetetlenül idegesítõ kishúgot. Legyen az anyja láncdohányos, az apja depressziós. Terkel ugyanis itt tart most. És ezen kívül egy csúnya, kövér csaj szerelmes lett belé, majd öngyilkosságot követett el miatta. Aztán már nyugodtan röhöghetünk kínunkban, mert a bajok még csak most kezdõdnek. Terkel halálos fenyegetést kap. Csak egyvalaki segíthet rajta: a csinos, fiatal és idealista új tanár bácsi, aki a jövõ héten kirándulni viszi az osztályt. Ebbõl még baj lehet. Az õrült dán, 3D animációval készült vígjáték szigorúan erõs idegzetű, fekete humorért élõ-haló nézõknek való. Megkapó történet titkos szerelemrõl, pszichopata gyilkosról, vasrudakról, apró szendvicsekrõl és egy barátság próbatételérõl.

Mit tehet egy jogász, ha túl sok a munkája, a családja elhagyja, mert nagyon unja a munkamániáját, ő pedig egyedül él egy nagy, üres házban, elviselhetetlenül unalmas szomszédai között? Természetesen felkeresi az interneten a magányos jogászok csevegőfórumát és udvarolni kezd. Azután randevúra hívja választottját. Aki el is jön. És vele jön a pokol. A botrány. Az őrültek háza. Nyomában pedig a rendőrség. Mert persze az, aki írásban karcsú szőke ügyvédnőnek mondta magát, valójában fekete, nagyszájú és megállíthatatlan, mint egy úthenger. Egyébként bankrablásért ült, míg meg nem szökött. És most azt akarja, hogy alkalmi levelezőpartnere vállalja el a védelmét. A jogász megpróbálja kidobni, de ő kidobhatatlan. Aztán megpróbálja lerázni, de lerázhatatlan. És elhallgattathatatlan és leállíthatatlan. A békés környékre beköltözik a gettó, az addig visszavonult életet élő férfi pedig olyasmiket tesz és mond, amiket addig álmában sem mert volna. De fokozatosan ráérez az ízére.

Camilla Fritton igazgatónő lányiskolája egy Rambo-kiképző bázis, gyengék számára a túlélés esélye csekély. Most azonban anyagi okok miatt be akarják zárni, ráadásul Thwaites, az iskolaügyi miniszter is rájuk száll. Ám a suli lányai együtt jobbak, mint a Szupercsapat, hozzájuk képest az X-Men tagjai is csak jelmezes pancserok. Hamar megszületik a terv: ki kell rabolni a Nemzeti Múzeumot, méghozzá csinosan.

A New York-i metróban a gyújtogatók, tolvajok és rablók lassacskán már többen vannak, mint a becsületes utasok. A metrórendõrség két belemenõs detektívjének nincs ideje unatkozni, közvetlenül a frontvonalon szolgálnak. Aztán amikor a páros egy harmadik taggal, méghozzá egy gyönyörű nõvel egészül ki, kicsit megváltoznak a dolgok. Elõször is, mindkét férfi beleszeret. Másodszor, mert támad egy jó ötletük: mi lenne, ha õk is inkább a veszélyesek seregét gyarapítanák és kirabolnák a minden este áthaladó páncélvonatot, amely milliókat szállít?

Gwen (Catherine Zeta-Jones) és Eddie (John Cusack) egy nemzet álmait váltja valóra. Szépek, gazdagok, szeretik egymást, mellékesen pedig mozisztárok és közös filmjeik mindig boldog happy enddel végződnek. De a rajongók nem tudják, mennyire utálják egymást. Legújabb filmjük premierje előtt azonban végképp betelik a pohár, a színésznő latin szeretőjéhez költözne, férje kiszaladna a világból. Producerük azonban semmitől sem riad vissza, hogy fenntartsa a látszatot: hazudik, csal, szervez és cselez a közönség kedvéért. Végül beveti Kikit (Julia Roberts), a megállíthatatlan békítőt és konspirálót.

Az idők homályában, amikor a Rajna vértől volt iszapos, öldöklő háborúkat vívtak a Niebelung-ok kincseiért. A hősök kora volt ez, de még közülük is kiemelkedett egy, kinek nem volt párja sem erőben, sem merészségben. Siegfried volt ő, aki a pórnép között nevelkedett, s szót értett az állatokkal is. Egy nap az erdő mélyén egy hercegnőbe botlott, s egyetlen pillantás elég volt, hogy örök szerelemre gyúljon. Attól fogva a deli vitéznek nem volt maradása, s útnak eredt, hogy felkutassa a szépséges leányzót, és asszonyává tegye. A palota azonban messze volt, s az odavezető út veszélyekkel és kalandokkal telinek bizonyult.