A világhíres amerikai táncos-színész-koreográfus Bob Fosse viszonylag kevés filmet készített, de művei, köztük a Kabaré, a modern musical határkövei. A Broadway-musical adaptációja nem csak óriási kassza- és közönségsiker lett, hanem új stílust is teremtett, a drámai musicalt, ami véget vetett a korábbi, csupán szórakoztatásra szánt musical korszakának. Fosse a varieté-énekesnő és egy angoltanár bonyolult szerelmi történetét történelmi keretbe helyezi. Míg a berlini lakosság az éjszakai lokálban mulat, egyre erősödik a barnaingesek terrorja.

Claude megkapja a behívóját, és a sorozásra New Yorkba utazik. Aztán meglát egy gyönyörű lányt lóháton, akibe talán beleszeretne, ha a legkisebb esélye is volna rá, hogy még egyszer találkozzanak. Új barátai erről egészen másképpen vélekednek. A hippiknek semmi sem lehetetlen: az ő életüket más törvények irányítják, kizárólag olyanok, melyeket saját maguk hoztak.

Donna független, egyedülálló anya, és van egy kis szállodája egy idilli kis görög szigeten. Egyedül nevelte fel lányát, a tűzrőlpattant Sophie-t, és éppen most készül elengedni a kezét. Lánya esküvőjére Donna meghívta két legjobb barátnőjét, az életrevaló Rosie-t és a módos, sokszor elvált Tanyát a régi zenekarából, a Donna és a Dinamókból. Ám titokban Sophie is hívott három vendéget. A lány már régóta kutatja apja kilétét, hogy legyen, aki az oltárhoz kíséri. Ezért aztán elhív három pasit Donna múltjából a mediterrán paradicsomba, ahol már mindannyian jártak 20 évvel korábban. És 24 kaotikus, varázslatos óra következik, melyben új szerelmek bimbóznak és régi románcok lobbannak fel újra a lehetőségek buja szigetén.

Seymour segédként dolgozik egy virágüzletben, a kedvence Audrey II, az egzotikus cserepes növény. A forgalom nem valami nagy, de egyik nap minden megváltozik. Seymour ugyanis rájön, hogy a kedves kis növénye húsevő. Először a saját vérével táplálja, ám ez kevés, a növény mind több és több vért követel. Audrey II hamarosan feneketlen étvágyú rémséges szörnyeteggé fejlődik. Kiderül, hogy a virág valójában egy földön kívüli gonosz húsevő. Seymour egy ideig szállítja neki az eleséget, a boltba betérő embereket. Mindez azonban nem sokáig maradhat titokban.

Mrs. Henderson - hogy megbirkózzon férje halálával - teadélutánok és jótékonysági rendezvények látogatása helyett megvásárolja a londoni Windmill Színházat, amelyet erkölcstelen burleszkrevüvel nyit meg. Színházigazgatónak a szivarozó holland zsidót, Vivan Van Dammet alkalmazza. Kettejük viszonya utálat és szerelem között ingadozik, ám ennek ellenére a Windmill Színház a második világháború legsúlyosabb bombázásai alatt sem zár be. A Windmill programjában rengeteg meztelen test látható; a gyönyörű ruhátlan hölgyeknek az a feladatuk, hogy a háttérben mozdulatlanul álljanak, szépségüket művészi módon felfedve, és ezzel elkerülve Lord Chamberlain irodájának cenzúráját.

Tommy hatévesen szemtanúja lesz, ahogy az anyja és szeretője meggyilkolja az apját. A parancsra, miszerint nem látott és nem hallott semmit, és senkinek sem beszél erről, a fiú elveszíti a látását és süketnéma lesz. Letargiájából sem a lélekgyógyász, sem az LSD nem képes kigyógyítanii. Akkor támad fel, amikor a játékteremben fölfedezik különleges tehetségét. Tommyból a flipper varázslója és az ifjúság bálványa lesz. Szenvedését és gyógyulása látva a média Messiást csinál belőle.

Végy egy göndör hajú, pattanásos tizenhét éves tinédzsert, adj hozzá fogszabályzót, és egy hihetetlenül idegesítõ kishúgot. Legyen az anyja láncdohányos, az apja depressziós. Terkel ugyanis itt tart most. És ezen kívül egy csúnya, kövér csaj szerelmes lett belé, majd öngyilkosságot követett el miatta. Aztán már nyugodtan röhöghetünk kínunkban, mert a bajok még csak most kezdõdnek. Terkel halálos fenyegetést kap. Csak egyvalaki segíthet rajta: a csinos, fiatal és idealista új tanár bácsi, aki a jövõ héten kirándulni viszi az osztályt. Ebbõl még baj lehet. Az õrült dán, 3D animációval készült vígjáték szigorúan erõs idegzetű, fekete humorért élõ-haló nézõknek való. Megkapó történet titkos szerelemrõl, pszichopata gyilkosról, vasrudakról, apró szendvicsekrõl és egy barátság próbatételérõl.

Camilla Fritton igazgatónő lányiskolája egy Rambo-kiképző bázis, gyengék számára a túlélés esélye csekély. Most azonban anyagi okok miatt be akarják zárni, ráadásul Thwaites, az iskolaügyi miniszter is rájuk száll. Ám a suli lányai együtt jobbak, mint a Szupercsapat, hozzájuk képest az X-Men tagjai is csak jelmezes pancserok. Hamar megszületik a terv: ki kell rabolni a Nemzeti Múzeumot, méghozzá csinosan.

Napkeltekor, egy kiadós vihar után magányos tengerész érkezik kis csónakján Sweethaven kikötőjébe. Az első ember, akivel találkozik, fekete öltönyt hord és azonnal bírságot ró ki rá. Tengerészünk, aki a Popeye nevet viseli, végigsétál a városka főutcáján és nem érti, miért menekülnek előle pánikszerűen a helybeli lakosok. Nagy nehezen talál magának egy kiadó szobát, ahol a népes család számos tagja mellett megismerkedik az esküvőjére készülő házikisasszonnyal, Olivával is. A vőlegényjelölt fontos ember a városkában, az ő szavára hunynak ki esténként a lámpák. Amikor Oliva az eljegyzése estéjén belebotlik Popeye-be, nem is sejti, hogy ez egy sorsfordító pillanat. A hosszú és unalmas beszélgetés végén ugyanis kiderül, hogy Oliva kosarába valaki egy csecsemőt csempészett egy cédulával, amelyből kiderül, hogy az ismeretlen anya Popeye féltő gondjaira bízza gyermekét..

Kelet-Németország, 1961 tavasza. A húszéves Siggi Drezdába megy, hogy díszletfestőként dolgozzon az egyik színházban. Megismerkedik Luise-zal, a fiatal költőnővel, akibe fülig beleszeret. Luise bevezeti őt az éjszakai életbe, bejáratos lesz a híres-hírhedt Vörös Kakadu tánclokálba, ahol megismeri a nő férjét, az életvidám Wolle-t is. Siggit magával ragadja ez a számára új, lenyűgöző és elbűvölő világ, csakúgy, mint a Luise iránt érzett érzelmei. A fiatalember döntő lépésre szánja el magát, amely mindhármuk életére kihatással van.