A film szerint Nyugat- Berlinben vagyunk, 1961-ben. MacNamara, a németországi Coca Cola leányvállalat elnöke mindent elkövet, hogy jó benyomást tegyen az atlantai főnökségre, mivel azt a pletykát hallotta, hogy Londonban megüresedik egy vezetői hely. Kapóra jön neki, hogy a Coca Cola nagyfőnök Mr. Hazeltine arra kéri, ügyeljen a lányára, Scarlettre, aki európai körutazásra indul. Scarlett azonban távolról sem olyan, amilyennek egy jól nevelt, fiatal amerikai lánynak lennie kellene. Önfejű, szeszélyes és senkire sem hallgat. Ahelyett, hogy városnézésre menne, mint a többi rendes turista, ő hajnalig kimarad és szórakozik. Ami még rosszabb, beleszeret Otto Pifflbe, egy elveit harcosan képviselő kelet-berlini kommunista fiatalemberbe. Sőt, nemcsak hogy beleszeret, feleségül is megy hozzá. Amikor MacNamara erről tudomást szerez, jobb ötlet híján börtönbe csukatja a fiút, ám ekkor robban a bomba: a nagyfőnök feleségével együtt Európába jön, hogy imádott kislányukat meglátogassák.
A csernobili katasztrófa c. epizód a világ legborzalmasabb nukleáris katasztrófáját megelőző óra történéseit mutatja be. A csernobili nukleáris katasztrófa tízszer pusztítóbb volt, mint a hirosimai atomtámadás, s az emberi tévedés és a tökéletlen technológia végzetesnek bizonyult.
Amerika egyik alternatív változata a nyolcvanas években, amikor a világ a háború küszöbén áll. Az álarcos hősök tevékenységét betiltották, a társadalom, amely egykor megbecsülte őket, ma már fél tőlük, és ezért az alvilágba száműzte őket. Rorschach az egyetlen hős, aki nem fogadja el ezt a helyzetet és szembeszáll az igazságosztók tevékenységét betiltó törvénnyel. Még mindig vadászik a bűnözőre, a világ számára csak jó és rossz részből áll. Amikor egykori társa gyilkosság áldozata lesz, Rorschach rájön, hogy ez valójában csak a kezdet.
A hatvanas években játszódó, megtörtént eseményeken alapuló film történetének főhőse egy ügyvéd, James Donovan, akit a CIA arra utasít, hogy védjen meg egy KGB-ügynököt, Rudolf Abelt. Miután a szovjetek foglyul ejtenek egy amerikai pilótát, Francis Gary Powerst, az ügyvédnek Kelet-Berlinben kell végrehajtania a fogolycserét.
Válságos helyzet alakul ki a világ két atomhatalma között, amikor 13 nap alatt meghal 24 magas rangú szovjet párttag, majd ezt követően több amerikai célpont ellen merényletet követnek el. Grigori Borzov (Charles Bronson) tábornok megtudja, hogy egy volt KGB-ügynök, Nicolai (Donald Pleasence) áll az események mögött, aki ellopta a KGB egykori, kábítószeres hipnózissal kiképzett kémeinek a listáját, és beindította a Telefon fedőnevű akciót. Még 51 ügynök aktiválható telefonhívással, ezért Borzov azonnal akcióba lép, hogy elkapja Nicolai-t és megakadályozza a világméretű katasztrófát.
Trautman ezredes az afganisztáni háborúban az oroszok elleni tevékenysége miatt fogságba esik. Rambo kapja azt a veszélyes és minden eddiginél lehetetlenebbnek tűnő feladatot, hogy a front mögé kerülve, az oroszok által uralt területen felkutassa és kiszabadítsa a foglyul ejtett ezredest. A mindenre elszánt Rambo, az orosz területekre érkezve megtudja, hogy az ezredest egy megerősített erődben tartják. Ez a létesítmény első ránézésre bevehetetlennek tűnik: mindenhol állig felfegyverzett őrök figyelik a környéket és magát az erődítményt is. Rambónak, az őrök éberségét kijátszva sikerül bejutni. Az azonban, hogy ki is kerül-e ebből a pokolból, erősen kétséges.
Benin tábornok nem tud beletörődni, hogy a Szovjetunió darabokra hullott. Szövetkezik egy német atomfizikussal, és atombombát készítenek, mely tökéletes adunak tűnik egy nagyszabású zsarolási ügyben. Majd egy hidegvérű zsoldos segítségével eltérítenek egy robogó vonatot, és az új célállomás: Irak. Az ENSZ terrorista-ellenes szakemberei kénytelenek felkérni a már leszerelt Mike Grahamet, hogy állítsa meg a robogó vonatot, melyen bármelyik pillanatban felrobbanhat a plutóniumbomba.