Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Peter Sheldont, a népszerű regényírót. Úgy tűnik, mégis szerencséje van, az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére. Annie Wilkes, aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért. Az ápolásnak azonban csak nem akar vége szakadni. Az író hamarosan ráébred, a nő valójában foglyul ejtette, és semmitől sem riad vissza, hogy örökre megtartsa magának.

Sorozatgyilkos szedi áldozatait San Franciscóban. A rendőrség képtelen a nyomára bukkanni, pedig a tettes üzeneteket küld több napilapnak is. Csak néhány rendőr, újságíró, köztük Paul Avery és egy halk szavú, tehetséges szerkesztőségi rajzoló, Robert Graysmith bízik abban, hogy megfejtheti a rejtélyes üzeneteket, melyek alapján a gyilkos a Zodiákus nevet kapta. Elszántan, vadul és szenvedélyesen üldözik ellenségüket. Kezdetben kötelességtudóan, később egyre inkább elvakultan, mígnem már maguk is az őrület határán járnak.

William Ludlow ezredes, miután megelégelte kormánya bánásmódját, egy távoli, őslakosok lakta vidéken telepszik le, hogy nyugodtan nevelhesse fel három fiát. Alfred, a legidősebb csendes, kötelességtudó fiú, aki pontosan tudja, mit akar. Samuel, a legfiatalabb mindenki kedvence, a századforduló idealizmusának megtestesítője. Tristan, a középső azonban senkihez sem hasonlítható: vad, öntörvényű lélek, akit az ezredes hű indián segédje nevelt képzett harcossá. A három testvér elválaszthatatlan, de amikor felnőnek, életüket előre nem látható tragédiák, szenvedélyek és indulatok más-más útra terelik. A háború és a szerelem, a küzdelem és a családi kötelékek hol eltaszítják, hol mágnesként vonzzák a család tagjait: az apát, a fiúkat és a közéjük álló Susannah-t.

A negyvenéves Erika Kohut a bécsi Zeneakadémia zongoratanára. Édesanyjával él, aki szeretetével zsarnokoskodik fölötte, nem hagy számára semmi önállóságot. A megközelíthetetlen és hideg fiatal nőnek van egy szenvedélye: szabad idejében titokban pornómozikat és peep show-kat látogat. Elfojtott szexualitása önpusztító és mazochista jellemvonásokat hoz felszínre. Egy nap azonban egyik tanítványa elhatározza, hogy meghódítja.

1971-ben járunk, az Egyesült Államokban, a kompromitációs botrányba keveredett Richard Nixon elnöksége és a hippi korszak idején. Raoul Duke, a sportriporter, megbízást kap a nevadai sivatagban megrendezett motorverseny tudósítására. Barátjával az ügyvéd Dr. Gonzóval, útnak indul, ám céljuk nem a sivatag lesz, hanem Las Vegas, a szerencsejáték városa. A két férfi a kábítószerek és az alkohol összes létező fajtájával felszerelkezve vág neki a kalandnak, hogy megtalálja az amerikai álmot.

Charlie egy bisztróban zongorázik, bár korábban híres, koncertező művész volt. Egy nap betoppan hozzá a bátyja, és megkéri, hogy rejtse el, mert gengszterek üldözik.

A jövőben uralkodó elnyomó rendszer számára a legnagyobb veszélyt a könyvekben rejlő ismeretanyag rejti. A rendet a Tűzőrség vigyázza, amely könyörtelenül üldözi és megsemmisíti a szabad gondolkodás jelképeit. Guy Montag a Tűzőrség tagjaként nap mint nap részt vesz a rituális könyvégetéseken. Találkozik azonban a fiatal tanárnővel, Clarisse-szal, aki az életfelfogásával teljesen megbabonázza őt. Hatására kinyílik előtte a világ. A felesége azonban feljelenti Montagot. Ray Bradbury kisregényéből.

A sikeres középkorú építész, Pierre, látszólag boldog életet él feleségével, Catherine-nel és kamaszkorú fiával, Bertranddal. A férfi azonban kezd beleunni eddigi, monoton életébe és nehéz munkájába. Megismerkedik a vonzó Helene-nel és viszonyt kezd vele. Egy nap autóbalesetet szenved és a mentőautóban számvetést készít eddigi életéről.

Nadine, az egykori filmsztár, jelenleg a pornóiparban dolgozik színésznőként. Egy filmforgatáson megismerkedik a fiatal és jóképű fényképésszel, Servais Monttal. A hosszú kapcsolatába és eddigi életébe beleunt színésznő viszonyt kezd a férfival. Mont meg akarja menteni szerelmét a pornó ipartól, ezért nagyobb összegű kölcsönt kér egy gengsztertől. Célja, hogy színpadra vigye a III. Richárd című darabot, természetesen kedvese főszereplésével. A várva várt siker azonban elmarad, a szeretők pedig komoly dilemma elé állnak. Hogyan adják vissza a pénzt a maffiának? Vajon van jövője a kapcsolatuknak?

A második világháború előestéjén játszódik a John Irving lebilincselő regényéből készült film, amely a felnőtté válás, a szerelem és a család, az ármány és a becsület megindító története. Homer Wells a Maine állambeli St. Cloud kisváros árvaházában nő fel. Az intézet igazgatója Dr. Larch megkedveli a fiút és szinte fiává fogadja. Jó képességei miatt segédnek fogadja maga mellé. Homer ügyes, de képzettség nélküli sebésszé válik. A falakon túli élet után áhítozik, de a doktor túlságosan ragaszkodik hozzá. Wally és Candy a doktor segítségét kérik, aki illegális, de biztonságos abortuszokat végez a környékbeliek cinkosságával. Homer velük távozik és Wallyék almáskertjében dolgozik tovább. Wallyt behívják katonának, Homer és Candy egyre közelebb kerül egymáshoz.

Adele, a híres író, Victor Hugo lánya az új-skóciai Halifaxba megy 1863-ban. Egy angol katonatiszt után utazott, ugyanis reménytelenül szerelmes Albert Pinson hadnagyba. A férfi azonban hallani sem akar a házasságról. A személyazonosságát eltitkolva Adele szobát vesz ki Mrs. Saunders panziójában. Megszállottan követi a hadnagyot, kémkedik utána. Minderről naplót vezet, újságokba ír. Így találkozik a könyvkiadó Mr. Whistlerrel, aki érdeklődik iránta. Az őrület egyre jobban elhatalmasodik a lányon, különösen miután Mrs. Saunders rájön, hogy ki is ő valójában. Amikor Pinsont Barbados szigetére helyezik át, Adele oda is követi a férfit.

Finom lélekrajzokkal megjelenített történet a XIX. század második feléből. Középpontjában a hirtelen módos farmerré lett, öntörvényű Bathsheba, akinek csalódásoktól és váratlan megrázkódtatásoktól sem mentes életét három férfi határozza meg: a szomszédos gazda, a körülrajongott William, később a városban állomásozó katonaság egyik tisztje, Troy őrmester, majd az állandóságot képviselő, vonzódó és menekülő birkapásztor, Oak.

Raymond, az ötvenéves özvegy vakációját lányával, Cécile-lel és fiatal szeretőjével, Elsával tölti. Elhunyt feleségének egykori pszichiátere, az okos és finom Anne csatlakozik hozzájuk és rövidesen átveszi Elsa helyét. Cécile, aki lelke mélyén a pszichiátert okolja anyja öngyilkosságáért, egyre növekvő féltékenységgel érzékeli, hogy Anna nem csupán gyors hódítást jelent apjának, hanem tartalmas, mély kapcsolatot. Apja szeretetéért harcolva mindent elkövet, hogy tönkretegye szerelmüket.

Richard a világ legszabadabb embere, csupán három dologra van szüksége a túléléshez: nikotinra, videojátékokra és Vietnamban játszódó háborús filmekre. Egyébként szabad, mint a madár, a világot járja, és nem törődik semmivel.Egy lepusztult és elhagyott bangkoki szállodában öngyilkos lesz lepusztult és elhagyott szomszédja, és Richardra hagy egy térképet, mely egy titokzatos szigetre vezető utat mutat. A srác nem is akar ennél többet tudni, nekivág az útnak, megküzd a tengerrel és a hadsereggel, hogy végül rátaláljon valamire, ami csodálatos, elmesélhetetlen és megközelíthetetlen. Aztán fokozatosan kiderül, hogy a sziget mégsem hasonlít annyira a paradicsomhoz, mint azt első látásra gondolná az ember. A paradicsomnak például nem volt ennyi furcsa lakója. Ami pedig a megközelíthetetlenséget illeti: ha éppen menekülni kell egy szigetről, akkor nem előny, ha senki sem tudja, hol az a sziget…

A sikeres gyermekkönyv-író, Ted Cole és felesége, Marion a külső szemlélő számára a tökéletes álompárnak tűnik: szépek, gazdagok, és boldog házasságban élnek. A látszat azonban csal: a házaspár kapcsolata egy tragédia folytán megromlott, olyannyira elhidegültek egymástól, hogy képtelenek szembenézni a problémáikkal. Minden megváltozni látszik, mikor Ted alkalmazásba veszi Eddie O'Hare-t, a fiatal gyakornokot. Az új asszisztens nem csupán a munkában jelent segítséget, de úgy tűnik, problémáik megoldásának kulcsa is az ő kezében van.

A keserédes történet Camden kollégiumában, a kicsi, gazdag, független művészeti egyetemen játszódik valahol Új-Angliában és annak keringő "ember-bolygóin". A szereplők egyesével és együtt próbálnak kiutat találni a drog, az alkohol és a szex által átitatott campus partik - úgymint a Világ Vége Parti, a Dögös Dugós Parti és a Szombat Esti Parti Előtti Parti - végtelen köréből. De az emberi természet meghatározza, hogy az igazán tökéletlen világban mindig a vonzás szabályai érvényesülnek - és a koedukált kollégium lakói között az első szabály, hogy nincs szabály.

Willie Stark mintha őskövület lenne a mai világban, a becsületes, őszinte politikusok mintapéldánya. Egyenes és nyílt fickó, aki hisz az igazság és a tisztesség erejében. Egészen alulról kezdi, és egyre feljebb vezet az útja, bár az igazat megvallva, nem mindenki örül a sikereinek. De vajon az idealista kisember képes-e megőrizni tisztaságát a politika mocskos világában? Az egyszerű, tiszta erkölcsű Stark felkelti egy újságíró, Jack Burden érdeklődését, aki mellé szegődik és végig követi Stark pályájának alakulását, a jogi tanulmányaitól kezdve a korrupció elleni küzdelméig.