Godard negyedik játékfilmje, amelynek alapját Marcel Sacotte bíró prostitúcióval kapcsolatos kutatásai adták: egy nagyon átlagos mai nő a mindennapi élet nyomására, anyagi okokból prostitúcióba kényszerül, s mint adásvétel tárgya végül értelmetlenül életét veszti. A mártíromság 12 stációjára bontva és a legkülönbözőbb utalásokkal gazdagítva elevenedik meg előttünk, Nana élete...

A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.

Jaguár Mancs törzse békében él a Közép-Amerikai dzsungelben. A férfinek gyönyörű felesége van és kisgyermeke. Egyik nap maja harcosok támadják meg a falut. Sok embert lemészárolnak, sokat rabszíjra fűznek. Köztük van Jaguár Mancs, akinek a családját még sikerült egy mély üregben elrejtenie. A maják a városukba viszik a foglyokat, hogy föláldozzák őket az isteneknek, akik elfordultak tőlük. Jaguár Mancsnak sikerül megszöknie, és sebesülten megpróbál hazajutni családjához, szerelméhez. Dühös maja harcosok csoportja veszi üldözőbe.

1766-ban, a franciaországi Grasse városban a parfűmkészítő Jean-Baptiste Grenouille-t halálra ítélték tizenhárom nő meggyilkolásáért. Az ifjú huszonkét évvel korábban, a halpiacon született. Árvaházban nő fel, más mint a többi gyerek, három évesen se járni, se beszélni nem tud, a szagokon keresztül próbálja megismerni a világot. Felnőve cserzőüzemben dolgozik, így jut el Párizsba. A városban magával ragadja egy lány gyönyörűséges illata. Véletlenül megöli, majd próbálja magába szívni elhalványuló illatát, Grenouille minden vágya, hogy az illatot újból érezhesse.

Zack és Jack két kisstílű csibész. Mindkettőt behúzták a csőbe, és mielőtt leesett volna náluk a tantusz, hűvösre kerültek. A lemezlovas Zack azért került rács mögé, mert a kölcsönjárgányában egy hullát találtak, a selyemfiú Jacket viszont a riválisa szívatta meg, így kiskorú lány futtatása miatt gyűlt meg a baja a törvénnyel. A börtöncella harmadik lakója az olasz Roberto, akinek be nem áll a szája, viszont alig ért angolul. Gyilkosságért ül, véletlenül agyonütött egy embert biliárdgolyóval. Roberto alaposan felkavarja az állóvizet, ügyeskedése eredményeként hármójuknak sikerül lelépnie.

Mortimer és Randolph Duke brókerek és imádnak fogadásokat kötni. Jelenlegi fogadásuk tárgya az, hogy Randolph úgy gondolja, ha a cégbe betesznek egy bűnözőt, akkor sikerül őt sikeres üzletemberré változtatni. Billy Ray tehát megkapja az állást, Louis otthonát, aki ezért cserébe azonban olyan bűntényekért válik felelőssé, melyeket el sem követett. Louis Wintherthorpe egy sikeres New York-i bróker, barátnőjével tökéletesen összeillenek. Azonban Louis munkaadói, a Duke fivérek kieszelve a fogadást teljesen összecserélik a két férfi életét, Louis hirtelen ott találja magát munka, lakás és barátok nélkül. Az egyetlen újonnan keletkezett ismeretség, Ophélia, a gyönyörű örömlány, aki készségesen segít neki.

A női lábak teremtik meg a világ harmóniáját és egységét – vallja Bertrand. Hősünk egész életében mással sem törődött, mint hogy minél közelebb kerüljön a női nemhez, hogy minél több nőt ismerhessen meg, és hogy minél több időt tölthessen nők társaságában. A nők és a női lábak iránti rajongása néha őrült cselekedetekre sarkallja. Például képes összetörni saját kocsiját, csak hogy kideríthesse egy formás lábú nő lakcímét, akit az utcán látott egyszer. Bertrand nem nevezhető nőcsábásznak vagy szoknyavadásznak: szenvedélyes érdeklődését nem pusztán a szexuális vágy táplálja, hanem annál mélyebb csodálat a női nem iránt. Bertrandnak végül különös szenvedélye miatt kell meghalnia. Temetésén pedig csak nők vesznek részt.

A terem zsúfolásig tele űrhajósokkal és űrlényekkel. Mindenki a Protector űrhajó elszánt legénységét várja a színpadra. Talán egy csillagközi űrtalálkozón vagyunk? Nem. A színfalak mögött a már rég nem futó, de rajongóik körében még mindig hihetetlenül népszerű Galaxy Quest tévésorozat elfásult szereplői várják, hogy elmondhassák szokott szövegüket, és dedikálják fényképeiket, majd felvegyék gázsijukat, amiből a következő konferenciáig kihúzzák valahogy. Ám ma a jelmezes rajongók közt van néhány fura figura is. Ûrlényeknek öltöztek, és kétségbeesetten kérik Taggart kapitányt, hogy mentse meg népüket a gonosz Sarristól... És a haknizó csepűrágók életébe kis változatosságot hoz a másnap...

A Pekingből Sanghajba tartó expresszvonaton vegyes utazóközönség találkozik, köztük az angol Harvey kapitány és korábbi szerelme, Madeleine, akiről kiderül, ő a híres-hírhedt Sanghaj Lily. Az egyik utas, egy felkelőcsoport vezetője, a kínai Csang emberei elfoglalják a vonatot. Csang megfenyegeti Harveyt, lelövi, ha Sanghaj Lily nem teljesíti kívánságait.

Áthelyezik Alaint, a kiváló mérnököt, emiatt a feleségével Bénédicte-vel másik városba költöznek. Egyik este meghívják vacsorára Alain új főnökét és feleségét. Az még hagyján, hogy a Pollock-pár késik, de a főnök felesége, Alice kezdettől fogva furcsán viselkedik. Később az asztalnál jelenetet rendez, a férje vélt vagy valós félrelépéseit emlegetve fel a megdöbbent ifjú pár előtt. Másnap újabb meglepetés éri Alaint, amikor Alice felkínálkozik neki. Harmadnap megint beállít hozzájuk az asszony, majd a vendégszobában fejbe lövi magát. Mindeközben egy lemming miatt eldugul a lefolyó.

Cody, megment egy fehér lányt a komancsok markából. Ezt követően menekülniük kell.

Will Penny idősödő cowboy, aki egy farmon vállal munkát. Feladat az, hogy a farmhoz tartozó földterületet őrizze és védje az illetéktelen behatolóktól és tolvajoktól. Az oregoni hegyekben kap szállást, ám odaérkezve azt tapasztalja, hogy egy asszony és kisfia már beköltöztek oda. Mivel Catherine és fia egyáltalán nem tud hova menni és közelít a zord tél, Will beleegyezik abba, hogy tavaszig a kunyhóban maradjanak. Ezzel a döntésével pedig élete legnagyobb kalandjába keveredik...

Jess Remdsberg a Fort Creel-ben állomásozó lovasság egyik tagja megmenti az apacs indiánok karmaiból Ellen Grange-t. Ám nem kis meglepetésére Ellen azért könyörög neki, hogy engedje őt vissza az indiánokhoz, mert azok jobban bánnak vele mint a brutális férje. Remdsberg mégis a családjához viszi az asszonyt. Ekkor Villard, a férj azért veri el alaposan a feleségét, mert képes volt az indiánok fogságába esni, ahelyett, hogy öngyilkosságot követett volna el. Ellen a bántalmazásokat képtelen tovább elviselni, ezért visszaszökik egykori fogvatartóihoz. Willard barátai a lovasságnál azonban nem akarják annyiban hagyni a dolgot és támadásra indulnak az apacsok ellen.

1492 augusztusának egy hajnalán legénységével, háromárbocos vitorlásával és két kísérőhajójával útnak indult Spanyolországból egy tengerész, hogy bizonyítsa a világnak elméletét. Úgy gondolta ugyanis, hogy létezik egy új, a jártnál jóval rövidebb és biztonságosabb tengeri útvonal a kincseket rejtő Napkelet felé. A hetekig tartó kalandos út során azonban nem jutott el eredeti céljához, hanem egy addig ismeretlennek számító vidékre sodródott, ahol paradicsomi állapotok fogadták, és a különös őslakosok is békésnek tűntek. A viharos életű tengerészt Kolumbusz Kristófnak hívták, a Paradicsom pedig nem volt más, mint Amerika! Az új kontinens felfedezéséről szóló történelmi eposzt Vangelis zenéje és Ridley Scott gyönyörűen megkomponált, szemet gyönyörködtető képei teszik feledhetetlenné!