Anglia a 18. század végén. A Bennet család életét felbolydul, amikor a közelükbe költözik Mr. Bingley, a tehetős agglegény. A férfi baráti között ugyanis biztosan bőven akad majd kérő mind az öt Bennet lány számára. Jane, a legidősebb nővér azon fáradozik, hogy meghódítsa Mr. Bingley szívét, míg a vadóc Lizzie a jóképű és dölyfös Mr. Darcyval ismerkedik meg, kirobbantva ezzel a nemek háborúját. Amikor Mr. Bingley váratlanul Londonba utazik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért.
Anna egy Sapporóban élő fiatal lány, aki nehezen barátkozik a korabeliekkel. Mivel asztmája van, és az utóbbi időben elég sok rohama volt, az orvosa azt javasolja, hogy egy időre menjen el egy nyugodtabb helyre. Miután egy távoli kisfaluba küldi őt az édesanyja néhány rokonhoz, a lány rajzolással és a vidék felfedezésével tölti napjait. Egy mocsári ház különösen felkelti a figyelmét, amit csak apály idején lehet megközelíteni. Ott találkozik Marnie-val. Marnie az első olyan vele egykorú lány, akivel jól megértik egymást, azonban Marnie azt kéri tőle, hogy ne beszéljen róla senkinek a faluban. Annának gondjai akadnak az emlékezetével, és néha még el is ájul. Mi köze ezekhez Marnie-nak? Ki lehet ez a titokzatos lány?
Egy fiatal lány a 19. században egy faluban nagy felzúdulást kelt, amikor egy nála idősebb, módos özvegyemberhez megy hozzá feleségül. Ráadásul a lány titokban a gazda fiába szerelmes. A kis közösségben gyorsan terjed a pletyka, és a ledérnek titulált lány rosszakaróinak a száma egyre csak növekszik.
Anglia, 1935. A tehetős családba született Briony a kiváltságosok életét éli viktoriánus villájukban. Az élénk fantáziával megáldott kislány írónő szeretne lenni. Amikor az egyik hétvégén összejön a család, a rekkenő hőség hatására a régóta elfojtott érzelmek veszélyes robbanóelegyként törnek felszínre. Egy sor félreértés következményeként Briony ártatlanul meggyanúsítja Robbie Turnert, a nővére, Cecilia szerelmét egy bűncselekmény elkövetésével. A gyanúsítás is elég ahhoz, hogy tönkretegye kettejük bimbózó szerelmét, és örökre megváltoztassa mindannyiuk életét.
A forrófejű, kőkemény bűnöző, Roger Sartet megszökik egy rabszállítóból, és a Vittorio Manalese vezette szicíliai maffiacsalád szolgálatába áll. Miközben egy hatalmas rablást készítenek elő, Sartet nyomába ered egy hozzá hasonlóan kemény zsaru, Le Goff felügyelő...
1967-ben járunk. A 17 éves Susanna Kaysen alig különbözik a legtöbb amerikai lánytól; ő is bizonytalan, összezavarodott és küszködve próbálja megérteni az őrületes tempóban változó világot. A szülők kérésére találkozik egy pszichiáterrel, aki aztán tüstént néven is nevezi szokatlan viselkedését. Határeseti személyiségzavarról beszél, melynek "tipikus megnyilvánulása az önkép, a távlati célok, az értékek, a baráti és szerelmi kapcsolatok terén mutatkozó bizonytalanság." Be is utalja a Claymoore kórházba, ahol Susanna egy csapat furcsa, fiatal nő között találja magát. Az itt eltöltött két év során ők lesznek legjobb barátai: az elragadó, ám beilleszkedési zavarokkal küzdő Lisa, az elkényeztetett, papa-kedvence Daisy, aki étvágyát hashajtókkal igyekszik kompenzálni, és a meleg szívű Polly, aki túlélt egy tűzvészt. Ám idővel Susannának választania kell az intézetbeli barátok sajátos szélsőséges világa és a kinti valóságos világ között.
Dr. Frankenstein élőt-halottat nem tisztelve halottak testrészeiből teremt és kelt életre egy emberi szörnyeteget. Frankensteint teremtménye egy olyan világban éled fel, ahol rettegnek tőle, ahol utálkozó és megvető pillantások kísérik, egyszóval ahol nem látják szívesen.áááFrankenstein "fia" dühös bosszút áll azokon akik kitaszítják, és azon is, aki életre hívta...
Joseph K. kishivatalnok egy reggel arra ébred, hogy rendőrök hatolnak be szobájába és közlik: eljárás indult ellene. Az önmagát ártatlannak valló gyanúsított semmit nem tud a per kiváltó okairól, a városban azonban mindenki az ő ügyével foglalkozik. A kitaszítottság súlyos lelki terhet ró K. úrra, az ártatlanságának bizonyítására tett kísérletek pedig csak magányos harcnak bizonyulnak a hatalommal szemben. A Franz Kafka azonos című műve alapján készült adaptáció álomszerű képeivel, víziószerű atmoszférájával az elidegenedést, a kisember küzdelmét ábrázolja. A rendező, forgatókönyvíró és szereplőként is megjelenő Orson Welles egy nehéz irodalmi mű jól sikerült feldolgozását készítette el.
Spencer Tracy Robert Louis Stevenson klasszikusának ebben a feldolgozásában pszichológiai mélységet ad a Victória - kori tudós szerepének, akit az őrületbe kergetnek a jó és rosszal végzett kísérletei.
Egy kínai reptéren kitör a pánik. Szabadon garázdálkodó rabló hordák tartják rettegésben az embereket, a külföldiek mind menekülni próbálnak, de az utolsó gépre csak öten férnek fel. Egy angol diplomata, forrófejű bátyja, a konzulátus egyik alkalmazottja, egy régész és egy prostituált menekül csak meg a káosztól. De csak rövid időre lélegezhetnek fel: a repülő ugyanis egyenesen a Himalája felé tart, épp ellenkező irányba, mint ami az eredeti úticéljuk volt. A gépet eltérítették, de nem tudni ki, miért és hová - és ezt soha nem is fogják megtudni, ugyanis a pilóta kénytelen kényszerleszállást végrehajtani a hóborította tibeti térségben és nem éli túl a becsapódást. Az utasok azonban karcolás nélkül ússzák meg a kalandot. Hamarosan egy furcsa karaván tűnik fel a távolban - a megmenekült utasokat egy titokzatos, kellemes klímájú völgybe kísérik, ahol egy idilli, utópisztikus társadalom fogadja a meglepett túlélőket.
Ismét itt van Hercule Poirot mester, a kiváló képességű magándetektív, aki jelenleg éppen a dél-angliai Devon-szigetén kúráltatja magát. Az elegáns szállóban népes vendégsereg gyűlt össze. A nyaralók között ott van Kenneth Marshall és ifjú felesége, Arlena Stuart is. A békés idillt úgy tűnik semmi sem zavarja meg, ám ekkor váratlan dolog történik. A tengerparton rábukkannak Arlena Stuart holttestére. Megfojtották. Először úgy tűnik, hogy a gyilkosság indoka féltékenység, hiszen Arlena nyíltan flörtölt a szállóban. Ám hamarosan kiderül, hogy ennél sötétebb titkok rejlenek az ügy hátterében. Mindenki gyanús. Poirot nyomozni kezd...
Korának legkedveltebb írónője, Jane Austen (1775-1817) regényei sosem avultak el. Utolsó regényének feldolgozásából is árad az utolérhetetlen női okosság és kedvesség. Aki szereti a pletykát és az "emberi dolgokat", mindig örömet fog találni történeteiben. Emma helyes, ügyes, bár kicsit öntelt ifjú hölgy, aki missziójának tekinti a többi ember boldogulását, saját könnyed életéből kiindulva. Szárnyai alá veszi a tapasztalatlan Harrietet és férjet akar keríteni számára. Több sikertelen próbálkozás után jön rá, hogy az érzelmeket nemigen lehet kívülről kormányozni. Ő maga sem veszi észre, hogy a szerelem mindig is figyelt rá és ott állt mellette.
A tizenhét éves Griet (Scarlett Johansson) édesapja megvakul egy kemence felrobbanásánál, ezért a lány kénytelen cselédnek szegõdni a festõ, Johannes Vermeer (Colin Firth) családjához. A lány kortalan szépsége felkelti a festõművész érdeklõdését, és bár neveltetésük és társadalmi helyzetük gyökeresen más, a mester észreveszi Griet ösztönös tehetségét, és fokozatosan beavatja õt művészetének titokzatos világába. Amikor anyósa, Maria Thins (Judy Parfitt) észreveszi, hogy Griet lett Vermeer múzsája, veszedelmes döntést hoz.
Hercule Poirot-t Szentföldre vezető utazása során fura társasággal sodorja össze a végzet. Mrs. Boynton gazdag férje halála után úgy dönt, hogy mostohagyermekeivel és saját lányával utazgatni fognak. A társaság azonban cseppet sem felszabadult... mintha mindenki az asszony halálában reménykedne...