Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.
Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)
A Menyasszony egykor hírhedt bérgyilkosnő volt, egy világklasszis női bérgyilkos-csapat tagja. Ám terhes lett és férjhez akart menni, de a főnök ezt nem hagyhatta. Az esküvője napján a csapat vezetője, Bill mindenkit lemészárol. A Menyasszony utolsó szavaival tudatja Bill-lel, hogy várandós, és az ő gyerekét hordja szíve alatt. A nő nem hal bele a fejlövésbe, hanem ötévi kóma után véres bosszút esküszik főnöke és egykori csapattársai ellen. Senki nem tudhatja, mikor fog következni a listán. Csak egy biztos: Bill lesz az utolsó a sorban.
A XVI. századi polgárháború idején egy híveivel inkognitóban utazó hercegnő csak úgy juthat át az aranyával a határon, ha kísérete egyik tagja szellemi párbajt vív az őrség parancsnokával. Nem feltétlen a külső ellenség jelenti a fenyegető veszélyt, hanem sokkal inkább az emberek belső tulajdonságai, pl. a teherhordóként alkalmazott két paraszt gyávasággal párosuló kapzsisága - sugallja ez a komikus és kalandos elemekben egyaránt gazdag, látványos film, amely George Lucast saját bevallása szerint a Csillagok háborújának elkészítésére ihlette.
Mikami a volt jakuza tizenhárom év börtön után igyekszik visszailleszkedni a társadalomba, és mellette felkutatni a rég nem látott anyját.
Yamamoto (Takeshi Kitano) japán gengszter, jakuza, aki mögül elfogyott a hátország. Főnökét likvidálták, legbizalmasabb bűntársa is elárulta. Nem marad más hátra, mint Amerikába menni, hogy megkeresse egyetlen kötelékét a világgal. Féltestvére, Ken (Kuroudo Maki) annak idején Amerikába ment tanulni, de nem tért vissza soha. Yamamoto csak annyit tud róla, hogy Los Angelesben él. Nekivág a nagy útnak anélkül, hogy tudna angolul. A nagyvárosban egy rossz mozdulat is az életét veszélyezteti. Az elhagyott jakuza megtalálja féltestvérét, aki a drogdílerkedésben jeleskedik. Yamamoto kézbe veszi az irányítást. A környékbeli olasz maffia alig akarja elhinni, hogy az íratlan törvényeket áthágó furcsa japán banda miatt rövid idő alatt micsoda presztízs veszteség érte.
Hubert (Jean Reno) a kelleténél kissé drasztikusabb módszereket alkalmazó rendőrfelügyelő. Miután csúnyán helybenhagy egy fiatalembert, felettese azt javasolja, menjen szabadságra. Épp ekkor keresik Japánból: egykori szerelme, Miko rejtélyes körülmények között elhalálozott és hagyatékát a felügyelőnek személyesen kell átvennie. Irány Tokió! Hubert Japánban először régi ügynöktársával találkozik, majd az örökséggel: egy kamaszlánnyal.