A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.

A nagyapa olyan esti mesét mond unokájának, amely nemzedékek óta száll szájról szájra a családjukban. S a mese lassan megelevenedik: a szép hercegnő, Boglárka kezére pályázó gonosz Humperdinck herceg emberrablástól, gyilkosságtól, sőt háborútól sem riad vissza, ha ez az egyetlen módja, hogy elnyerje a kiszemelt kisasszony kezét. Ám egy kicsiny, de annál lelkesebb kompánia útnak indul a leányzó szívszerelmének vezetésével, hogy kiszabadítsa...

Az egész világ meglepődik, amikor a híres csokigyáros, Willy Wonka sok éves rejtegetés után kihirdeti: öt szerencsés kiválasztott körülnézhet a gyárában, meglesheti híres csokoládéinak titkát, és mindezek tetejébe élete végéig ingyenes ellátást kap a Wonka termékekből. Senki sem szeretné jobban ezt a díjat, mint az ifjú Charlie, de a családja túl szegény ahhoz, hogy a drága Wonka csokikból vásároljon, márpedig így semmi esélye, hogy egyhez hozzájusson abból az öt csokiba rejtett aranytallérból, mely a belépést jelentené. Ám a mozi világában éppen az a csodálatos, hogy minden megtörténhet.

Patrick Bateman egy gazdag és befolyásos Wall Street-i befektető fia, igazi aranyifjú. Könnyen halad előre az apja által kitaposott úton, megszállottja a pénznek, a sikernek, a divatnak és a stílusnak. Igazi társasági ember, központi figura, amolyan kétlábon járó sikersztori. Bateman emellett minden idők legkegyetlenebb és leggátlástalanabb sorozatgyilkosa is. Ismerősöket és ismeretleneket mészárol le különös kegyetlenséggel, nem válogatva az eszközökben - kés, láncfűrész, fegyver, nála egyre megy. Indítéka nincs - hacsak az ölés gyönyöre nem számít annak. A rendőrség sötétben tapogatózik, eleinte senki nem gondol arra, hogy a legbefolyásosabb körökben kellene keresni az egyes számú közellenséget.

Pörög az élet, mint a lemezjátszó. Rob Gordon szimpatikus pasi, két lábon járó rockenciklopédia. Lemezboltja igazi kincsesbánya a hasonszőrű zenefanatikusoknak, ám az üzlet mégsem megy elég jól. Két furcsa alkalmazottja csak azért tart ki mellette, mert ők is a bakelitek megszállottjai. Az élet meredek helyzeteire is rögtön össze tudnak állítani egy alkalomhoz illő slágerlistát. Így tengetik napjaikat a felnőttség határán egyensúlyozva. Rob hirtelen elveszíti biztonságérzetét, mikor barátnője, Laura elhagyja. Reménytelen önvizsgálatba kezd a szerelem és a boldogság kérdéseiről. Az alkalmi slágerlisták pedig egyre csöpögősebbek. Nick Hornby nagysikerű regényének méltó filmváltozata.

Útszéli lerobbant kocsma, unott arcú pincérnőkkel, és a helyhez illő vendégekkel. Fiatal pár érkezik. A fiú falatozik, a lány a wurlitzert bűvöli táncával. Néhányan a vendégek közül hangos megjegyzésekkel kísérik az eseményeket. Nem sokáig. A fiatal pár pillanatok alatt lemészárolja közönségét. Mickey (Woody Harrelson) és Mallory (Juliette Lewis) szeretik egymást és embert ölnek. Országúti zsarukat, durva kamionsofőröket, boltosokat és pincérnőket, útjukba akadó névtelen járókelőket. Egyetlen halálravált szemtanút azonban mindig életben hagynak, hogy üzenetül vigyék: itt járt Mickey és Mallory.

Egy amerikai matematikus és csinos felesége vidékre költözik angliában. Hamar kiderül azonban, hogy a falusi közösség nem nézi ezt jó szemmel, ráadásul a csinos asszonyka is felborzolja a férfilakosság kedélyeit. A kezdeti kisebb súrlódások vérre menő élet-halál harcba torkollanak.

Mikor Daniel (Matthew Macfadyen) és Robert (Rupert Graves) édesapja meghal, az egész elhidegült család összegyűlik, hogy elbúcsúztassák az elhunytat. A család tagjai mellett azonban feltűnik egy idegen férfi is, aki készpénz fejében hajlandó hallgatni egy a megboldogult apával kapcsolatos szörnyű titokról. A két testvér a botrány elkerülése érdekében hajlandó együttműködni a zsarolóval, ám miközben megpróbálják a rejtélyt továbbra is titokban tartani, a temetés lassan, de biztosan káosszá válik.

A Dreamgirls egy női énektrió, a The Dreamettes sorsát követi nyomon a hatvanas évek elejétől a hetvenes évek közepéig. Egy tehetségkutató versenyen fedezi fel őket Curtis Taylor, az ambiciózus menedzser és felajánlja nekik életük nagy dobását: vokalisták lehetnek a híres énekes, James "Villám" Early mögött. Curtis elkezdi kialakítani a lányok imidzsét és hangzását, majd végül lehetőséget ad nekik, hogy külön is megméressék magukat, mint a The Dreams trió.A rivaldafény azonban lassacskán a gyönyörű Deenára összpontosul, mígnem a kevésbé vonzó Effie végleg kiszorul a csapatból. Noha a Dreams végül befut, a lányoknak hamarosan rá kell ébredniük, hogy a hírnév és a gazdagság ára talán jóval magasabb, mint hitték.

Egy rendkívül titokzatos személyiség, Thomas Jerome Newton megjelenik New Yorkban. Furcsa külseje ellenére intellektuális képességei és tudományos ismeretei messze túlszárnyalják a jelenlegi emberi tapasztalatokat. Találmányai olyan eredetiek, hogy képesek forradalmasítani az országos kommunikációs hálózatot és három év alatt az USA leghatalmasabb kommunikációs központját képes létrehozni. Ám egyesek megérzik, hogy Newton tudása nem evilágból származik és megpróbálják a maguk érdekeinek szolgálatába állítani.

Valery (Geena Davis) a filmgyártás fellegvárában, Hollywoodban él és dolgozik, egy műköröm stúdióban. Egyik gyönyörű napfényes délután, miközben a lány békésen pihen a pázsiton, ufo landol az úszómedencéjében. A elõször megrémült lány összebarátkozik az idegen lényekkel, és megpróbálja elrejteni õket a világ és fõleg võlegénye szeme elõl. A szépségszalonban barátnõje kezelésbe veszi az idegeneket, és igazi mester munkát végez. A fazonigazítás után a szõrmókoknak emberformájuk lesz, de nem is akár milyen.

Egyszer volt, hol nem volt, a Mikulás csupán egy apró műhellyel és pár manóval végezte áldásos tevékenységét. Több ezer év alatt, ahogy a karácsony egyre inkább kinőtte magát, Mikulás arra kényszerült, hogy újításokat vezessen be. A Nagyszakállú legeszesebb manói - egy Mikitech-nek hívott cégbe tömörülve - új eljárásokat fejlesztenek ki: egy hologramot, mely elrejti az Északi sarkot és egy időgépet, melynek segítségével Mikulás meg tudja látogatni az összes otthont egy este leforgása alatt és így leszállíthatja a játékokat a gyerekeknek szerte a világon. Bernát manó arról álmodik, hogy egy szép napon csatlakozhat a Mikitech-hez, ám a sorsa egyelőre az, hogy a rénszarvasok istállóját takarítsa nap mint nap. Azonban minden év karácsony estéjén a Mikitech minden manónak esélyt ad arra, hogy bemutassa saját találmányát és így csatlakozzék a manók élcsapatához.