A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.
A cselekmény abban az időben játszódik, amikor Hollywoodban áttérnek a hangosfilmre: Don, aki a némafilmekben többnyire az epekedő hősszerelmest játszotta, a hangosfilm révén esélyt kap arra, hogy mint táncos és énekes lépjen fel. Cosmo barátjával utolsó filmjét, amelyet a közönség kinevetett musicallé írja át. Gondot okoz a női főszereplő, Lina, akinek az énekhangja használhatatlan. Kathy ugrik be, és szinkronizálja Lina énekét. Don beleszeret Kathybe, és gondoskodik róla, hogy a közönség a bemutatón értesüljön teljesítményéről.
1929. februárjában két munkanélküli muzsikus, Joe és Jerry végső lépésre szánja el magát: jelentkeznek egy női zenekarba! Ám maguk is meglepődnek, amikor női ruhába bújva felvételt nyernek. Csak akkor jönnek rá, hogy megfogták az Isten lábát, amikor felszállnak a vonatra, amellyel az együttes Floridába indul, egy hálókocsiban kell ugyanis tölteniük az éjszakákat a zenekar tucatnyi lánytagjával, akik hamar bizalmukba fogadják az új lányokat... A végső meglepetés azonban még várat magára. Kiderül ugyanis, hogy az énekesnő, Sugar Kane egy igazi bombázó, akibe mindkét nőimitátor halálosan beleszeret. Esélyük azonban vajmi kevés, ugyanis Sugar nem randizik hölgyekkel, de még csak csóró urakkal sem. Joe-nak azonban van már egy terve: lányként Sugar bizalmába férkőzik, két fellépés között viszont átöltözik és gazdag playboynak adja ki magát, aki nagyon is tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy Sugar kedvébe járjon. Jerry-nek eközben egy lelkes udvarlója akad, akit képtelen levakarni magáról.
Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.
Az eladdig békés új-angliai kisváros melletti erdőben egy holttest hever. Gyilkosság áldozata lett? Vagy véletlen baleset volt? Netán szívroham végzett vele? A városka lakói napi sétájukat végezve sorra rábukkannak a hullára, s - valamilyen módon mindegyikük érintve érezve magát - megpróbálják eltüntetni a holttestet. De az a fránya Harry mindig előkerül! Lassan minden a feje tetejére áll. Vajon ki lehet a tettes mindazok közül, akiknek volt okuk ferde szemmel nézni a minden jel szerint erőszakos módon a túlvilágra segített Harryre? Alfred Hitchcock ezúttal rendhagyó módon bűnügyi vígjátékot rendezett, s egyben felfedezte az itt első filmszerepében látható, s később (hat jelölés után) a Becéző szavakért Oscart nyert Shirley MacLaine-t.
Egy felsőtízezerbeli partin a következő emberek vegyülnek el a tömegben: egy arab emírségbeli gyönyörű hercegnő, aki a földkerekség legértékesebb gyémántjának, a "rózsaszínű párducnak" a tulajdonosa; Charles, aki életművész, amolyan Don Juan, csak ügyesebb nála: nem hágcsókon mászik fel a nőkhöz, nem párbajozik, hanem Ferrarin érkezik, minden női lakosztályhoz kulcsa van, s teszi mindezt a legszélesebb nyilvánosság tudtával; valamint Clouseau felügyelő, akinek szakmai hozzáértéséről az a vélemény alakult ki egyik felettesében még, a törvény balkezében, hogy "adjon nekem valaki tíz olyan embert, mint Clouseau, és én lerombolom a világot". Csoda, ha ezek után eltűnik a hercegnő gyémántja?
Paulának nincs szerencséje a férfiakkal. Legutóbbi szerelme elhagyta, még közös lakásukat is titokban bérbe adta. Paula most befogadott a lakásába egy hóbortos színészt, aki beköltözött, és ragaszkodik a régi szabályhoz: albérlőt nem lehet kirúgni.
Egy átlagos, békés középosztálybeli társasházban járunk, ahol az óraadó oktató, Jundzsu (Lee Sung-jae) egy idő után hiperérzékennyé válik a kutyaugatásra, amely valahonnan a házból szűrődik be a lakásába. Teljesen az ugatás megszállottjává válik és mindent elkövet, hogy felkutassa a hang forrását. Aztán egy nap hazaérve egy kutyust vesz észre a szomszéd ajtaja előtt. Meg van győződve arról, hogy biztosan ő az ugató delikvens, elrabolja és a pincébe zárja a jószágot. Mindeközben a társasház gondnoka, a fiatal Hjonnam (Bae Doo-na) igyekszik segíteni a kutya gazdájának megtalálni elveszett kedvencét. Jundzsu elégedett ördögi tervével, és örül, hogy megszabadult az ugatástól. Ám amikor visszatér a lakásába, újra meghallja a csaholást, lerohan a pincébe, de a kutya közben szőrén-szálán eltűnt…
Játékországban nagy galibák történnek. Elvesznek Bo Peep báránykái, ki akarja lakoltatni Peep mamát a gonosz uzsorás. Stannie és Ollie pedig méreten felüli katonákat fabrikált a játékgyárban. A bajokat tetézi, hogy a gonosz, öreg Barnaby, a hitelező, Bo Peep, az ártatlan pásztorlány kezére pályázik. Hogy megkaparintsa, minden követ megmozgat. Csal, hazudik, s még Tom-Tomot, Bo Peep igazi szerelmét is száműzeti Rémországba. Igen ám, de közbelép a két csetlő-botló, ügyefogyott, de jó szándékú barát - Stan és Pan.
A bagoly egy szépreményű fiatal író, bár könyve még egy sem jelent meg, a cicababa pedig egy temperamentumos ifjú hölgy, aki valamivel sikeresebb karriert futott be a saját pályáján - igaz, hogy a legősibb mesterséget űzi. A helyszín pedig egy New York-i bérház, annak is két szomszédos lakása. Így a téma mi is lehetne más, mint a szerelem.
Jones tizenhét éves és felveszik a főiskolára. Elköltözik otthonról és kivesz egy lakást a kisváros egyik legszebb utcájában. Ezután szembesül azzal, hogy két vonzó szomszédja - a csábuló, romantikus-szerelmes, eperajkú szőke és a csábító, vad, zabolátlan, művész közt többet tudhat meg az életről, mint bármilyen iskolában. Tanítómesterei közé tartozik még a nagyvonalú ágykereskedőnő - aki azon melegében ki is próbálja a termékeket a kedvére való vevőkkel és a helyi pisztolyhős, aki a legnagyobb fegyverrel tanítja lőni és már három éve nem volt nővel.