Gandalf Pipinnel Gondorba vágtat, hogy Denethort felkészítse Szauron túlerejével szemben. Théoden király összevonja seregeit Gondor segélyhívására. Aragorn végül vállalja sorsát, és hű társaival harcba szólítja a hegyek közt élő holtakat. Középfölde sorsa azonban egészen máshol fog eldőlni. Frodó és Samu a Hatalom gyűrűjével Mordor sötét útvesztőit járja. De minél közelebb kerülnek a Végzet hegyéhez, Frodót annál jobban húzza a Gyűrű szörnyű súlya. A világ sorsa egy apró hobbit kezében van, aki kétséges, hogy ellen tud állni a legnagyobbakat is legyőző kísértésnek.

Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.

Frodó, az ifjú hobbit egy gyűrűt kap Bilbótól, amiről kiderül, hogy az Egy Gyűrű, mellyel a Sötétség Ura rabszolgasorba taszíthatja Középfölde népeit. Gandalf Völgyzugolyba küldi Frodót, ahol a tündék legbölcsebb vezetője, Elrond dönt a gyűrű sorsáról. Nincs más lehetőség, a gyűrűt el kell pusztítani Mordorban, a Végzet-katlanban. A szabadnépek tanácsán megújul a Szövetség, és Gandalf vezetésével Frodó és társai, a dúnadán Aragorn, a tünde Legolas, Gimli, a törp, és Boromir, az emberek képviseletében, nekivágnak a reménytelen küldetésnek. A jövő attól függ, hogyan alakul a szövetség sorsa.

A gonosz ereje egyre nő, mert szövetséget kötött a két torony: Szauron vára Barad-dúr, és Szarumán, az áruló mágus erődje, Orthanc. Frodó és hű barátja, Samu Mordor földje felé tart, hogy a tűzbe hajítsa terhét, ám egy újabb veszéllyel kell szembenézniük - felbukkan Gollam, aki magának követeli a gyűrűt. Eközben a szövetség még élő tagjai a Kósza vezetésével újabb harcokba keverednek. Rohan lovasai mellett küzdenek és különös szövetségesekre lelnek, az Entekre. Árnyék vetül a világra. A Sötét Úr hadseregei Gondor felé vonulnak. Kezdetét veszi a háború.

Maximus, a hatalmas római generális a nép kedvence, és az idős uralkodó, Marcus Aurelius bizalmát is élvezi. Az összeesküvés áldozataként haldokló Marcus Aurelius őt teszi meg örökösévé hataloméhes fia, Commodus ellenében. Commodus átveszi mégis a hatalmat, és halálra ítéli Maximust: ő megmenekül, a Hispániában élő családjára mért csapást azonban nem tudja megakadályozni. Összetörten a rabszolgakereskedők kezére jut, akik eladják gladiátornak. Az életéért küzdő Maximust Rómába viszik, ahol felhasználja régi hírnevét, hogy lázadást szítson az eltunyult rómaiak között az elnyomó hatalom megdöntésére.

T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

A második világháború derekán a németek új, különleges fogolytábort építenek, miután megelégelték a szökött szövetséges katonák utáni hajszát. A legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett itt tartják fogva azokat a foglyokat, akik már többször sikeresen megléptek. A szövetséges katonákat azonban kemény fából faragták. Amikor Bartlett repülőtiszt is idekerül, elhatározza, hogy több ember fog innen megszökni, mint eddig bárhonnan. A céljuk nem csak az, hogy kiszabaduljanak, hanem, hogy lekössék a közelben állomásozó német csapatokat is. Elképesztő akció veszi kezdetét.

Fiút barkácsolt magának az öreg, különc feltaláló. Az Edward névre keresztelt, érző, gondolkodó lény majdnem teljesen kész, már csak a kezei helyén éktelenkednek ollók. Sajnos ott is maradnak, mert az öreg meghal, mielőtt a művét befejezhette volna. A jószívű Peg talál rá a lakatlan kastélyban. Magához veszi a megárvult fiút, tudja, hogy a félelmetes kinézet melegszívű, érző lényt takar. Edwardot lassan a városka többi lakója is megkedveli, különösen, hogy az ollói révén hasznossá tudja magát tenni. Hamarosan beleszeret a csinos Kimbe, ám ez nem mindenkinek nyeri el a tetszését.

A címszereplő, a volt trák fejedelem, majd római rabszolga Spartacus kényszerűségből felcsap gladiátornak, majd a megaláztatások ellen lázadó rabszolgafelkelés élére állva a kor legnagyobb haderejével, a római sereggel szemben is sokáig győzelmet győzelemre halmoz. A túlerővel szemben végül szükségszerűen elbukva, majd a kínok kínját, a kereszthalált is vállalva, holtában is legendává vált. A látványos történelmi tablókon, a lenyűgöző tömegjeleneteken, és egy megkapó szerelem kibontakozásán kívül bepillantást nyerhetünk Róma belső intrikáiba, a köztársaságiak és a diktátorpártiak küzdelmébe, a római sereg vezére, a dúsgazdag Crassus cselszövéseibe, miközben a háttérben az ügyesen taktikázó Julius Caesar várja, mikor jön el az ő ideje - s ezzel a császárságé is.

Oroszország a huszadik század első évtizedeiben. Jurij Zsivágó, az érzékeny lelkületű orvos és tehetséges költő mit sem ért abból, ami körülötte történik, tehetetlen bábúként sodorják magukkal az események. A tizenhét éves Larát Moszkvában pillantja meg, majd hosszú évekig nem látja viszont. Jurij orvosként szolgál az első világháborúban. Egy frontkórházban találkozik újra Larával, akibe beleszeret. A régi hatalmat elsöpri az 1917-es forradalom. Az orvos és szerelme megtapasztalja mindazt a szörnyűséget és megpróbáltatást, melyet az új idők hoznak.

William Shakespeare halhatatlan remekművének talán az egyik legsikeresebb és legszebb feldolgozása Franco Zeffirelli filmje. Eredeti helyszínen, Veronában forgatták. A Rómeót és Júliát alakító színészek korukat meghazudtoló hitelességgel és mély átéléssel alakítják a tragikus sorsú szerelmeseket. Ebben a filmben minden együtt van, amit csak elvárhatunk. A díszletek és jelmezek varázslatos reneszánsz hangulatot varázsolnak elénk, míg Nino Rota szép dallamai elandalítanak.

Dan költő szeretne lenni, Candy pedig festő; elsöprő, szenvedélyes szerelmük a legnagyobb boldogság szabadságával ajándékozza meg őket. Hogy még teljesebben éljék meg szerelmük és érzékeik szabadságát, a fiú bevezeti a lányt a kábítószerek világába. Candy nem hajlandó szüleire hallgatni, akik szerint Dan egy igazi vesztes, hanem egyre jobban sodródik a fiúval és erősödő drogfüggőségükkel. Nem kell sok idő ahhoz, hogy a heroin legyen az egyetlen motiváció az életükben. Egyre jobban lecsúsznak, és nincsen annyi pénzük, hogy beszerezzék a szükséges adagokat. Először csak pénzt kérnek kölcsön, majd amit tudnak, elzálogosítanak. A lejtőn nincs megállás: a fiú lopni kezd, a lány pedig prostituáltként végzi. De amikor Candy teherbe esik, a két szerelmes a legfájdalmasabb szenvedésnek teszi ki magát, hogy megszabaduljon a heroin fogságától egy jobb élet reményében.

Olvadni kezd a jégtakaró, a világ egyetlen hatalmas élményfürdővé változik. A mamut, a kardfogú tigris és a lajhár nap mint nap csúszdák, gejzírek és szökőkutak között bulizik. Ennek ellenére Manfréd búnak ereszti az ormányát, magányosnak érzi magát. Még szerencse, hogy föltűnik a színen Ellie, a mamutlány és két elmaradhatatlan kísérője, az oposszum Ropsz és Eddie. Miközben Manfréd és Ellie némi nehézség után egymásra talál, Sid rájön, hogy csupán vékonyka jéggát választja el őket az áradástól. Ha a gát átszakad, az édenkertből siralomvölgyet csinál a hatalmas áradat.

Van Helsing ádáz elszántsággal küzd a Gonosz és az általa létrehozott teremtmények ellen. A szörnyvadász a vatikáni székhelyű titkos szervezet szolgálatában áll. Legújabb megbízatása a sötét legendák földjére, Erdélybe szólítja, hogy leszámoljon a sötétség urával, Drakula gróffal. Feladata égetően sürgős, mert a régi cigány család utolsó sarját, Anna hercegnőt kell segítenie. A lány ősei fogadalmat tettek a gróf elpusztítására, és ha ő is odavész, mindannyian elkárhoznak. Anna és Van Helsing együtt száll harcba Drakula és félelmetes segítői, Frankenstein szörnyetege és a Farkasember ellen.

A paradicsomról szinte mindenkinek ugyanaz jut eszébe: érintetlen szépség, béke, fenséges nyugalom, boldogság. Ám arra kevesen gondolnak, micsoda veszélyeket is rejthet. Történetünk fõszereplõi, két gyermek és egy hajószakács különös módon bukkan rá a paradicsomra a Csendes-óceán déli részén: hajótörést szenvednek, amit csak hárman élnek túl. Ám Emmeline és Richard nem sokáig számíthat az idõs férfi oltalmazására: Paddy néhány nap elteltével egy hordó rumra bukkanva halálra issza magát. A két fiatal teljesen magára marad a sok-sok veszélyt rejtõ dzsungelben, ám lassanként alkalmazkodva a hajótörött életmódhoz, berendezkednek a gyönyörű szigeten. Távol a társadalomtól, önállóan élik át a serdülõkor, a felnõtté válás különbözõ stádiumait, felfedezik egymás testét, szerelmét.

Alek Keshishian filmjének főszereplője a maga elvarázsolt világában élő, legújabb divatrendekre különösen érzékeny, és akár a kerítőnő szerepét és szívesen vállaló Emily (Brittany Murphy). Az ellentmondást nem tűrő lány a Vogue magazin munkatársaként és a magánéletben is szeret a középpontban lenni, és mindent megtenne a körülette lévő emberek szerelmi életének felvirágoztatása érdekében. Amikor egy szép napon új fotós kolléga kerül a magazinhoz, Emily rögtön küldetésének tekinti, hogy összehozza Peter-rel (Matthew Rhys), meleg szobatársával. Emily akkora lelkesedéssel veti magát bele célja megvalósításába, hogy fel sem tűnik neki, hogy ideje lenne saját boldogsága érdekében is tenni valamit. Vajon, mikor eszmél Emily az álomvilágból, és ébred rá, hogy közvetlen környezetében is akad, aki már hosszú ideje keresi kegyeit?