A Cirque du Soleil műsorának - bár a nevében szerepel a cirque, azaz cirkusz szó - a hagyományos cirkuszhoz nem sok köze van. Ez a meghatározhatatlan műfaj ugyanis egyszerre mese, tánc, akrobatika, dráma, humor, vásári mutatvány, játék, költészet, fantasztikum, misztika, muzsika és színvarázs... A szereplők meseszerű sminkkel karakterizált, fantasztikusra stilizált kosztümökbe bujtatott figurák. A nemzetközi társulat műsorát nem csupán a nézőterén ülők nézik tátott szájjal, hanem megjósolhatóan a televízió nézői is. Produkciójukban, amint a Time Magazine írta: "Láthatóvá teszik a hihetetlent..."
Gondosan kerülve mindenféle fölösleges túlzást, elég csak annyit mondani: a CIRQUE DU SOLEIL maga a csoda!!! Bár a nevében szerepel a cirque, azaz cirkusz szó, a hagyományos cirkuszhoz nem sok köze van. Ez a meghatározhatatlan műfaj ugyanis egyszerre mese, tánc, akrobatika, dráma, humor, vásári mutatvány, játék, költészet, fantasztikum, misztika, muzsika és színvarázs... Mintha Fellini álomfigurái keverednének a Hyeronimus Bosch féle Gyönyörök kertjének lakóival, s mindez Peter Greenaway barokkos túlzásokkal teli, buja színeiben pompázik. És itt még nincs vége, mert a Pekingi opera hatása is felsejlik néha, és megjelennek Fantázia különös lakói a Végtelen Történetből...
Utazóként sokszor találkoztunk a világban azzal a problémával, hogy állatok a turizmus áldozatává válnak. A legkiszolgáltatottabbak közűlük talán az ázsiai elefántok. Miért? Az elefánt-turizmus sötét titka miatt. Tényfeltáró dokumentumfilmünkben az elefántok és a turizmus kapcsolatának különböző rétegeit mutatjuk be saját perspektívánkon keresztül, a “rossz” parkoktól kezdve egészen a legetikusabb parkokig. Filmünk fontos szereplője Saengduean "Lek" Chailert az elefánt suttogó, aki már több mint 200 rossz körülmények között tartott elefántot mentett meg, és a világ 6 legbefolyásosabb női állatvédői közé tartozik.
Az osztrák rendező öt sikeres afrikai zene- és táncművész nyomába eredt kamerájával, és egy éven keresztül követte életüket. A ghánai, gambiai és kongói falvakból származó művészek az Afrika! Afrika! nevű formációval turnéznak szerte Európában, de eltéphetetlen gyökerekkel kötődnek hazájukhoz és családjukhoz. Schmiderer szeretettel láttatja hőseit, akik elragadó őszinteséggel mesélnek magukról, művészetükről és arról, hogy mit jelent számukra afrikainak lenni. Az interjúkat a táncjelenetek és az autentikus zenére vágott színpompás életképek kötik össze. Az ezekből áradó erő és életöröm viszi előre a filmet, elfeledtetve a nézővel azt a hiányosságot, hogy a másfél órás filmnek nincs dramaturgiai íve, csupán az egyéves időkeret fogja össze a cselekményt.