A múlt század eleji Provence-ban, a levendulamezőkkel borított vadregényes tájakon megelevenedő történet az itt lakó emberek élethalálharcát mutatja be, amit egymás ellen, és a vidéken ritka kincsnek számító forrásvízért folytatnak már hosszú évtizedek óta. Ugolin, a Soubeyran család utolsó reménysége, nagybátyjával, Césarral szemet vet a szomszéd tanyájára, ahol gazdagságot ígérő forrás is lelhető. A tulajdonos egy "baleset" folytán távozik az élők sorából, ám az új örökös, Jean de Florette se számíthat a helybéliek jóindulatára. Elszántsága a film második, ...és a pokol című részében válik sorsszerűvé.

Provence gyönyörű, de kopár dombjai közt nehezen élnek meg az emberek. Jean de Florette megörököl egy szerencsés adottságú tanyát, ahol van ugyan forrásvíz, de a szomszédok titokban eltömítik, hogy őt elűzzék. Tíz év elteltével Manon, az elhunyt Jean leánykája szépséges nővé cseperedik, és szívében különös titkokat és emlékeket őriz a helybéliek viselt dolgairól.

A fiatal apácanövendék, Viridiana meglátogatja nagybátyját, Don Jaime-t vidéki birtokán. Don Jaime évtizedek óta özvegy, felesége a nászéjszakán halt meg. Az idős férfinek megtetszik az unokahúga és megkéri a lány kezét. Viridiana felháborodottan utasítja vissza nagybátyja házassági ajánlatát. Don Jaime és Ramona, a szobalánya ekkor altatót adnak be a lánynak, azért, hogy álmában a férfi megerőszakolja, így kötve magához Viridiánát. Don Jaime azonban ezt nem teszi meg...

William Ludlow ezredes, miután megelégelte kormánya bánásmódját, egy távoli, őslakosok lakta vidéken telepszik le, hogy nyugodtan nevelhesse fel három fiát. Alfred, a legidősebb csendes, kötelességtudó fiú, aki pontosan tudja, mit akar. Samuel, a legfiatalabb mindenki kedvence, a századforduló idealizmusának megtestesítője. Tristan, a középső azonban senkihez sem hasonlítható: vad, öntörvényű lélek, akit az ezredes hű indián segédje nevelt képzett harcossá. A három testvér elválaszthatatlan, de amikor felnőnek, életüket előre nem látható tragédiák, szenvedélyek és indulatok más-más útra terelik. A háború és a szerelem, a küzdelem és a családi kötelékek hol eltaszítják, hol mágnesként vonzzák a család tagjait: az apát, a fiúkat és a közéjük álló Susannah-t.

Jean Valjean (Liam Neeson) közel húszévi kényszermunka után kiszabadul. Büntetését élelemlopásért kapta és megélhetéséért újra lopni kényszerül. Éjjelre befogadja egy püspök, akitől reggelre ellopja ezüst gyertyatartóit. Mikor Valjeant elfogják, a püspök nemhogy vádat nem emeltet ellene, hanem odaadja a szegény embernek az ezüsttárgyakat. A gesztus mély nyomot hagy benne. Letelepedik egy kisvárosban, ahol idővel az egyik legbefolyásosabb üzletember és polgármester válik belőle. Múltja mégis kísérti, mikor egy áthelyezett börtönőr lesz a rendőrkapitány, aki felismeri benne régi foglyát.

Jean Valjeant kenyérlopás vádjával többéves börtönbüntetésre ítélik. Csak a szabadságra tud gondolni, és végül meg is szökik. A férfi egy jóságos és bölcs papnál lel menedékre, azonban őt is meglopja, majd továbbáll. Amikor ismét elfogják, a pap elé, viszik, aki a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére tisztázza őt a vádak alól. Jean, a nagylelkű tett hatására megígéri, hogy megváltozik és segíteni fog másokon. Megismeri Fantine-t és úgy, dönt gondoskodni fog a nőről és a gyermekéről. Bűnös múltja azonban nem hagyja, hogy új életet kezdjen. A kegyetlen Javier felügyelő rátalál, és üldözőbe veszi.

Az erő, nemeslelkűség, szeretet és szépség legyőzik-e az emberi számítást, gonoszságot és kíméletlenséget? 1800-ban Franciaországban, Toulon kőbányájában nehéz bilincsbe verve dolgoznak a fegyencek, közöttük Jean Valjan. Roppant erejű, de meggyötört, keserű ember. Szabadulása után, egy tolvajlás közben életében először találkozik a jósággal, mely megváltoztatja addigi életét. Hamarosan tekintélyes vagyon birtokosa, a szegények és elesettek gyámolítója lesz. Mindaddig, amíg Javert felügyelő fel nem ismeri a polgármesterben az egykori fegyencet... Jean Gabin pályája csúcsán megkapta ezt a csak kevesek számára elérhető, rendkívüli szerepet.

Dan költő szeretne lenni, Candy pedig festő; elsöprő, szenvedélyes szerelmük a legnagyobb boldogság szabadságával ajándékozza meg őket. Hogy még teljesebben éljék meg szerelmük és érzékeik szabadságát, a fiú bevezeti a lányt a kábítószerek világába. Candy nem hajlandó szüleire hallgatni, akik szerint Dan egy igazi vesztes, hanem egyre jobban sodródik a fiúval és erősödő drogfüggőségükkel. Nem kell sok idő ahhoz, hogy a heroin legyen az egyetlen motiváció az életükben. Egyre jobban lecsúsznak, és nincsen annyi pénzük, hogy beszerezzék a szükséges adagokat. Először csak pénzt kérnek kölcsön, majd amit tudnak, elzálogosítanak. A lejtőn nincs megállás: a fiú lopni kezd, a lány pedig prostituáltként végzi. De amikor Candy teherbe esik, a két szerelmes a legfájdalmasabb szenvedésnek teszi ki magát, hogy megszabaduljon a heroin fogságától egy jobb élet reményében.

Charles Howard amerikai milliomos mindenét elvesztette az 1929-33 közötti Nagy Depressziónak nevezett gazdasági összeomlásban. Kiábrándultan bolyong Mexikóban, mikor megismerkedik Marcelával, aki második felesége lesz. Közös a szenvedélyük a lovak iránt, ezért Charles vásárol egy szép lovat. Seabiscuit három éves mén, felmenői között nincsenek nagy bajnokok, ám Charles két hírhedt szakemberre bízza nevelését. Tom egykori ügyes cowboy, a vad musztáng lovak szakértője, de maga is kezelhetetlen alak. Johnny pedig bokszolónak túl kicsi volt, zsokénak meg túl nagy. Így is sok versenyt nyert, de már félig megvakult. Ezzel a két, sokak által leírt emberrel és esélytelen lovával kezd nyerni nagy pénzeket az egykori milliomos, akinek barátai számánál már csak ellenségei száma növekszik jobban.

Valami rémisztő dolog garázdálkodik odakint, amire nem szabad ránézni. Egyetlen pillantás elég ahhoz, hogy az ember őrült, kegyetlen gyilkossá váljon. Senki sem tudja, mi az, és honnan jött. A szörnyűséges hírek egyre gyakoribbá válnak. Majd a tévé elsötétül, a rádió elhallgat, és az internet is összeomlik. A telefonok elnémulnak. Az ablakon pedig nem lehet kinézni többé. Mára csak maréknyi túlélő maradt, köztük Malorie két gyermekével, akiket az egyetlen lehetséges módon nevel: a négy fal között. A folyóparti, elhagyatott ház ajtaja zárva, a függönyök behúzva, az ablakokra matracok szögelve. Egyetlen esélyük, hogy elmenekülnek egy másik helyre, ahol talán biztonságban lehetnek. De az előttük álló út elrettentő: harminc kilométer a folyón, egy evezős csónakban bekötött szemmel! Csak Malorie találékonyságára és a gyerekek éles hallására támaszkodhatnak. Egyetlen rossz döntés is végzetessé válhat. És valami követi őket. De vajon ember, állat vagy szörnyeteg?

1969, Texas állam. Lou Jean meglátogatja a férjét a börtönben. Az asszony ráveszi Clovist a szökésre, hogy segítsen visszaszerezni a kisfiukat, akit a gyámhatóság nevelőszülőknél helyezett el. Alig kelnek útra, máris összetűzésbe keverednek a hatósággal: az őket igazoltatni akaró járőrt az autójával együtt elrabolják. Kezdetét veszi az üldözés Texas állam végtelen autópályáin, amelybe egyre több járőrkocsi kapcsolódik be. A média is felfigyel a hajtóvadászatra, Lou Jean és Clovis népszerű hősökké válnak. Sorsukat azonban nem kerülhetik el. Megtörtént eset alapján.

Anwar, az egyiptomi származású vegyészmérnök Chicagóban él a családjával. A dél-afrikai szakmai kongresszusról hazafelé tartva a férfi eltűnik a repülőgépről. A terhes felesége, Isabella mindent megtesz, hogy megtalálja, ám nyomozása nem vezet sikerre. Szerencsére hamarosan segítőtársa akad Alan Smith, a politikai kapcsolatokkal rendelkező, hajdani főiskolás társa személyében. Alain megtudja, hogy Anwart terrorizmus vádjával letartóztatták és a CIA utasítására a tengerentúlra szállították. Egy CIA-ügynök utazik a harmadik világbeli országba, hogy kivallassa a gyanúsítottat.

Az utolsó Pasolini-film De Sade márki nyomán: négy fasiszta egy villában a legváltozatosabb szexuális kínzásoknak veti alá a foglyokat. "A Saloval mindazokhoz fordulok, akik hozzám hasonlóan gyűlölik a Hatalmat, azért, amit az emberi testtel művel: dologgá aljasítja, s ezáltal az embert megfosztja a személyiségétől... Én különös hévvel gyűlölöm azt a hatalmat, amelytől most, 1975-ben szenvedek. Ez a hatalom olyan rettenetes eszközökkel manipulálja a testet, hogy még Hitlertől sincs mit irigyelnie: ...új, elidegenített és hazug értékrendet hirdet, a fogyasztó társadalom értékeit. Ma az megy végbe éppen, amit Marx az élő, valódi, korábbi kultúrák megsemmisítésének nevezett..." (Pasolini)

Tod Hackett miután sikeres államvizsgát tesz a Yale egyetemen, és megszerzi a diplomát, Hollywoodba költözik, hogy ott díszlettervezőként próbáljon szerencsét. Nem sokkal odaköltözése után megismerkedik a gyönyörű Faye-el. S ezzel az ismeretséggel megpecsételődik a sorsa. A fiatal fiú megtapasztalja az igazi romlottságot, gőgöt és kőszívűséget, amint szemtanújává válik annak, ahogyan Faye udvarlójával, Homerrel bánik. Homer pedig egy ideig mindent eltűr az asszonytól, ám egy napon elveszíti a türelmét.

Criag Blake ingatlanügynök, de távolról sem a legmenőbb. Azt is a véletlennek köszönheti, hogy belekeveredik a sport világába. Ott azonban pillanatok alatt váratlan sikert arat: elszereti egy izomkolosszus barátnőjét, aminek persze következményei vannak. Szerencséjére az érintett testépítő távolról sem elszabadult terminátor, hanem békés sportember, akinek mindenáron győznie kell a helyi bodybuilding bajnokságon, hogy nyomasztó adósságait kifizethesse.