John a bűnözők rémálma, ugyanis előle senki sem menekülhet. Precíz munkájáért Brokston felajánlja, hogy segíti mindenben, ami szükséges ahhoz, hogy ő lehessen a szenátor. Ám egy dolgot azonban mégis csak kérne Brokston. John meg kell, hogy találjon egy bűnözőt, aki megerőszakolt egy tizenkét éves lányt, majd utána meg is ölte. John előtt nehéz feladat áll.

1926-ban amerikai hadihajók járőröznek a kínai Jangce folyón. A tengerészek - akik magukat csak homokkavicsoknak nevezik - azt az utasítást kapják, hogy maradjanak semlegesek az egyre felfokozottabb, polgárháború-közeli helyzetben, ne avatkozzanak be se a lázadók, se a kínai kormány védelmében. Egyes kínai vezetők azonban úgy gondolják, egy nemzetközi konfliktus kirobbanása a kezükre játszhat, ezért megvádolják az egyik amerikai hadihajó csendes, visszahúzódó tengerészét, Jake-et azzal, hogy megölt egy kínai nőt. Mivel a férfit társai nem adják ki, hajójuk veszélybe kerül. Közben megtudják, hogy amerikai misszionáriusok a kínaiak blokádja mögött ragadtak. Kiszabadításukra hősies tervet eszelnek ki...

A fiatal Gabriella betegeket szeretne gyógyítani Kongóban apácaként. Bevonul egy kolostorba, ahol a zárda szigorú szabályainak megfelelően él, mindennapjait a tanulás, az imádkozás és a vezeklés tölti ki. Apácává avatása után a Lucia nővér nevet kapja. Karnyújtásnyira a kongói úttól azonban Brüsszelbe küldik egy elmegyógyintézetbe. Mindent megtesz, hogy alázattal fogadja a megbízatást, büszkesége azonban felülkerekedik érzelmein, hite pedig lassan kezd meginogni. Végül teljesül nagy álma, és Kongóba küldik, ahol Dr. Fortunati sebész asszisztense lesz. Az orvos úgy véli Lucia nővér nem való apácának.

Bree, lánykori nevén Stanley transzszexuális. Hosszú évek óta magányosan él Los Angeles-ben, és arra készül, hogy teljes értékű nővé váljon. A New York-i rendőrségen prostitúció és drogügyek miatt letartóztatták 17 éves fiát; mivel Toby anyja már nem él, őt keresik meg. Bree nem akar tudomást venni a fiúról, akinek létezéséről a telefonhívásig nem is tudott, de terapeutája határozottan ellenzi a műtétet addig, amíg nem tud szembenézni a múltjával. Bree képtelen bevallani Toby-nak, hogy a konzervatív középosztálybeli női külső valójában az apját rejti; inkább egy egyházi segélyszolgálat tagjaként tünteti fel magát. Amikor rájön, hogy Toby Los Angeles-ig akar stoppolni, csak hogy megkeresse az apját, felajánlja, hogy magával viszi. A hosszú út alatt találkoznak múltjuk szereplőivel, és nemcsak egymást, hanem saját magukat is megismerik...

Egy meleg fiú aki rendszeresen váltogatja a partnereit beleszeret egy fiatal mormon misszionáriusba, akivel ezt követően drámai fordulatok történnek.

A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.

Nathan Detroit vérbeli hazárdjátékos, és most végképp megalapozhatná a szerencséjét, csak az ezer dolcsi kezdőtőke hiányzik hozzá. Sarah Brown viszont az Üdvhadsereg tisztje, neki a bűnös lelkek hiányoznak, akiket jó útra téríthetne. Sky Masterson nagyobb tétben is hajlandó fogadni, hogy a misszióslányt leveszi a lábáról, és magával csábítja Havannába. Miss Adelaide földhöz ragadtabb: ő azzal is beérné, ha Nathan oly sok év után felhagyna a kifogások keresésével, és az oltár elé vezetné. És meg ne feledkezzünk Brannigan rendőrhadnagyról, akinek veleszületett képessége, hogy mindig a legrosszabb időben, a legrosszabb helyen bukkan fel?

A mormonok lakta Brigham egy csendes kisváros valahol Utahban. Nyugalmára Wes Clayton, az elhivatott seriff vigyáz, aki egyben a város mormon püspöke. A békés mindennapokhoz szokott közösséget valóságos sokként éri, mikor egy Kaliforniából jött nőt holtan találnak nem messze az autójától. Clayton fiatal segédjével, a nyugalmazott seriffel és annak agyafúrt titkárával, valamint a városba érkezett FBI-ügynökkel közösen nyomoz az ügyben. Mint Brigham törvényes és spirituális vezetője, a seriffnek egyszerre kell ítélkeznie és könyörületet gyakorolnia, ám a nyomozás során olyan sötét titkokra bukkan, melyek az egész város jövőjét veszélybe sodorják.

John Groberg (Christopher Gorham) fülig szerelemes Jane-be (Anne Hathaway), ám tanulmányai elvégzése után az egzotikus Tonga-szigetre kell utaznia. Misszionáriusként a mormon hitre tanítja a bennszülötteket. Miközben Groberg szembetalálja magát a primitív élet nehézségeivel, igyekszik minél többet megtudni a törzsi hagyományokról, a kulturális szokásokról. Viselkedésével, munkájával kivívja a helyiek megbecsülését és szeretetét. A távolság persze Jeanhoz fűződő szerelmét is próbára teszi.

1833 novemberében egy összehangolt akció keretében Missouri állam több száz békés polgárát üldözték el otthonaikból, és mindezt a vezetőség ölbe tett kézzel nézte. Csupán egyetlen ember mert szembeszállni az agresszióval, egy Joseph Smith nevű prédikátor, akit isteni sugallat vezérelt... Gerald N. Lund több millió példányban elkelt regénysorozatának második kötete alapján készült ez a hatásos western-dráma, amely a képzeletbeli Steed-família szemén keresztül láttatja a mormonok vadnyugati letelepedésének - a kontinens egyik legnagyobb horderejű kivándorlásának - viszontagságokkal teli történetét.

Vaskos tréfákkal megtűzdelt, pikáns és szimpatikus komédia egy mormon fiatalemberről, aki Istenről prédikál, de egyre kevesebb meggyőződéssel. A földi örömök inkább csábítják. Minden férfi álma a pornókirályság. Joe belebotlik Hollywoodban a legmenőbb pornófilmrendezőbe és stábjába: ő lesz a kiválasztott főszereplő, maga Orgazmo kapitány! A világ lehető legkellemesebb fegyverével fergeteges orgazmusokat idéz elő. Nem csoda hát, ha a filmben legszívesebben mindenki halomra lövetné magát. Lisa, a szexkapitány barátnője meglátja egy videotékában sztárrá előléptetett barátjának képeit és itt kezdődnek az igazi problémák.