Jamie és édesanyja, Sandra, egy dél-londoni lakóházban élnek. A fiú halk, zárkózott tinédzser, akinek nincs túl sok barátja. A szomszédban Ste, a sportos, vidám és népszerű srác lakik, akit alkoholista apja rendszeresen ver. Egyik éjszaka, a soron következő veszekedés után, az apa kidobja otthonról a fiát. A magányos Ste-t, Sandra és Jamie áthívják magukhoz. Ez az este nagyon közel hozza egymáshoz a két fiút. Megszólal a bennük szunnyadó szexualitás, és észreveszik, hogy szoros érzelmi kapcsolat születik közöttük. Ettől a pillanattól kezdve az életük megváltozik. A két tinédzser sorsa másokra is hatással lesz.

A tizenhat éves Ned minden igyekezete ellenére sem tudja meggyőzni apját és mostohaanyját, hogy ne egy olyan bentlakásos iskolába küldjék, ahol a rögbi nem sport, hanem egyenesen vallás. A fiú egyedi ízlésével, magának való természetével és furcsa viselkedésével meglehetősen kilóg a sorból, és hamar az iskolatársak célpontjává válik. Az új tanév sem kecsegtet semmi jóval, ráadásul érkezik egy új tanuló, Conor, aki a rögbi csapat legnagyobb reménysége, és aki Ned szobatársa lesz. A két fiú nem is lehetne különbözőbb egymástól, közös életük döcögősen is indul, azonban hamar kiderül, hogy egyikük sem találja a helyét a konzervatív és csökönyös közegben. A sorsközösség barátsággá válik, amelynek sok kihívással kell megküzdenie.

Kai balesetben meghal, és ez az esemény összehoz két embert, akik korábban sohasem találkoztak egymással. Kai édesanyját, Junn-t, ki egy idősek otthonában lakik Londonban, de egy szót sem beszél angolul, és Kain élettársát, Richardot. Richard és Kai kapcsolatáról az anya korábban mit sem tudott. Ez az ismerkedés felettébb különleges. Különleges, mert nem beszélnek közös nyelvet, különleges érzelmi vonalon is. Hisz nincsenek közös emlékeik. Egy tolmács, Vonn segítségével képesek egymással verbálisan kommunikálni. Idővel egyre közelebb kerülnek érzelmileg egymáshoz, mely azt eredményezi, hogy mindketten tisztán látják: együtt kell hogy osztozzanak a szeretetben és a szomorú percekben, még akkor is, ha épp nincs a közelükben a segítség, vagyis a nyelvek közti híd.

May egyik szemére majdnem vak volt gyerekkorában. Kötéssel a szemén, folyton segítségre szorulva, kiközösítve, barátok nélkül nőtt fel. Egyetlen társa csak egy porcelánbaba volt, amelynek elsírhatta bánatát, elmesélhette vágyait. A gyerekkori kitaszítottság érzése felnőttkorban sem csökkent: May képtelen a kapcsolatteremtésre, nincsenek barátai és úgy tűnik, a szerelem is elkerüli. Végül mégis talál magának valakit: beleszeret Adambe, aki azonban faképnél hagyja a lányt, miután rájön, hogy May képtelen a normális kapcsolatra. A csalódás egy leszbikus kolléganője, Polly karjaiba taszítja, de Polly nem érzelmi kapcsolatra vágyik, csupán a szexre, és ez újabb kudarcélmény May számára. A lánynál betelt a pohár, átszakad az utolsó gát is, és az őrület teljesen elhatalmasodik rajta. Úgy gondolja, hogyha nem talált magának megfelelő társat, majd ő maga "teremt" egyet magának. Csupán a megfelelő testrészek hiányoznak ahhoz, hogy elkészüljön May saját barátja.

A "Ketten a bokorban" egy szokványos romantikus komédia a dungeonokról, egy Archimedes nevű halról és a szeretet sokféle formájáról.