Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.
A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.
Tenoch, egy gazdag és korrupt politikus fia és Julio egy szegény egyedülálló anya gyermeke, elválaszthatatlan barátok. Egyetem előtti utolsó nyarukat minél tartalmasabban szeretnék tölteni: mérhetetlenül sok főleg szexuális kalandot remélnek. Elindulnak megkeresni Mexikó legszebb tengerpartját, útitársként Tenoch egy távoli rokona, a huszonéves, már férjezett Luisa is csatlakozik, az út során a furcsa hármas életre szóló tapasztalatokat szerez.
Monty Brogan számára vészesen fogy az idő - 24 órán belül börtönbe vonul, hogy letöltse hétéves büntetését. Manhattan egykori királyaként Montynak most búcsút kell vennie attól a világtól, amely megnyitotta előtte az utat New York legmenőbb klubjaiba, de amely megfosztotta legközelebbi barátaitól. Utolsó szabadon töltött napján Monty újra felkeresi apját, aki soha nem hagyta cserben, és találkozik két régi jóbarátjával, Jacobbal és Slaughteryvel. Vele van barátnője, Naturelle is - talán éppen ő volt az, aki feladta a rendőrségnek... Az elismert rendező, Spike Lee (Szemet szemért, "Malcolm X") ezúttal egy olyan, nehéz életű emberről beszél, akit rengeteg kétely gyötör azzal kapcsolatban, hogyan is juthatott idáig, miközben az utolsó utáni pillanatban is küzd, hogy visszanyerje egykori énjét...
Sarah és Brad látszólag boldog házasságban él a kertvárosi otthonukban, csak az a baj, hogy mással, más fedél alatt. Sarah egyedül neveli a kislányát, miközben a munkába temetkező férjét alig látja. Bradnél fordított a helyzet, ő vigyáz a gyerekre, miközben neje dokumentumfilmeket forgat. A magányos szülők a gyerekeiket sétáltatva, a játszótéren találkoznak. Egymás segítségével hamarosan újra felfedezik a szabadság és a szerelem érzését. De van-e jövője kapcsolatuknak? Titkolózzanak, vagy kezdjenek új életet? És mi lesz a gyerekekkel?
A hetvenes évek elején a vállalkozó kedvű Larry Flynt, aki addig a szesz- és sztriptíziparban próbálgatta oroszlánkörmeit, úgy dönt, elérkezett az idő, hogy megtörje a Playboy egyeduralmát. Az általa kitalált szexújság, a Hustler magazin nem kendőzi a valóságot: mindent megmutat, amit a többi lap eddig szemérmesen eltakart. A pornómagazin hamarosan közfeltűnést kelt és közbotrányt okoz. Miközben Flynt, akit százezrek istenítenek és milliók gyűlölnek, elszántan küzd a totális sajtószabadságért, ellenfelei brutális eszközökhöz nyúlnak ellene, s egy orvlövész golyója által tolószékre ítélik. A film egy örök lázadó árnyalt portréja, aki egy vitatható és sokat vitatott ügy képviseletében feszegette a szabadság határait. Hosszú kálváriája a Legfelsőbb Bíróságon teljes sikerrel ért véget.
James Ballardnak és feleségének elege van sivár életükből. Apatikusan peregnek a napok, mígnem James egy közlekedési balesetet "elszenvedve" ráeszmél a karambolozás pikantériájára. Ágyéka hevesen reagál az összecsattanó autók látványára. Rövidesen kiderül, nincs ezzel egyedül. A kis csapatot, mely az autótörésben leli örömét, immár nem fenyegeti az unalom réme.
Az itt bemutatott filmet mértékadó helyen a filmtörténelem egyik kimagaslóan erotikus, ha nem a legerotikusabb filmjének értékelték. Természetesen ennek megítéléséhez időben a hetvenes évekig kell visszamennünk, amikor a francia Just Jaeckin rendező az „Emmanuelle” 1974. évi elsöprő sikerén felbuzdulva elkészítette a Pauline Réage (vagyis Dominique Aury) botránykönyvén alapuló „The Story of O”-t. A címszerepet a gyönyörű Corinne Clery-re (O) osztotta. A címben szereplő kalandok leginkább két férfihez (Rene és Sir Stephen) fűződő intim és szado-mazochista kapcsolatát mutatják be némi leszbikus epizóddal fűszerezve. A történet lényege az, hogy O milyen mértékben képes alávetnie magát szerelmei képtelen, megalázó és brutalitásba torkolló beteges akaratának. Ez leginkább a Sir Stephennel való szenvedélyes viszony közben domborodik ki,
A Miss Világszépe vetélkedő nyertese elhálatlan nászéjszakája elől menekülve egy rocksztár karjaiban köt ki. Szerepel még a történetben egy cukorszállító hajó, a Patyomkin páncélos szökött matróza valamint egy radikális kommuna is.
A történet időszámításunk előtt 2 millió évvel ezelőttre kalauzul el bennünket a kőkorszaki szakik világába, ahol két nem mindennapi család életébe csöppenünk bele. Frédi, a sárkánydaru közkedvelt kezelője, egy nap megnyerte a pályázatot: jutalma egy főnöki szék, meg egy gyönyörű titkárnő. Frédi nem is sejti, hogy hatalma, csak egy álnok elnök ármány műve. Vilmáék kegyelem-kenyerén él Beni és családja, ám aztán történik valami, amitől Frédi végre észhez tér...