Ahogyan az a klasszikus westernekben történni szokott, ellenséges családok harcolnak egy darab földért. James McKay - a Baltimoreból érkezett idegen feleségül akarja venni egy marhabáró lányát. Mint keleti úriember nem szereti az erőszakot, hiába gúnyolja ezért menyasszonya és a munkavezető is. Végül erőszak nélkül sikerül megvennie a tanítónőtől a környék egyetlen marhaitatóját, amely miatt ősi háború folyik apósa és annak szomszédja között. Az öregek nem tudják elfogadni a kompromisszumos megoldást és emberrabláshoz, párbajhoz folyamodnak, amelyben mindketten meghalnak. McKay magatartásának hatására azonban az új nemzedék már békésen rendezi vitás ügyeit.

A nácik talán az ördögtől sem féltek, de volt egy férfi, akivel soha nem bírtak, és akinek neve hallatán a hideg futkározott a hátukon. Patton tábornok nehéz ember hírében állt, módszereit, katonáival szemben tanúsított magatartását sokan bírálták, de mindezek a bírálatok eltörpültek stratégiai képességei, elszántsága és hazafisága mellett, melyek sorra segítették hozzá legendás győzelmeihez. Patton volt az, aki kiverte Afrikából a legyőzhetetlennek hitt Rommell hadseregét. A normandiai partraszállás után pedig megállíthatatlanul tört előre Európában. Patton civilként is katona maradt - azt tartotta, hogy már előző életében is harcos volt.Ebből a klasszikus, monumentális filmalkotásból megismerhetjük a férfit, aki győztes hadvezérnek született és akit senki sem ismert igazán. Történetén keresztül megtapasztalhatjuk a második világháború sorsfordító pillanatait is.

Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. "Az Igazak"-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.

1836-ot írunk. Az amerikaiak és a mexikóiak között elkeresedett küzdelem folyik Texas birtoklásáért. Santa Ana tábornok vezetésével nagy létszámú mexikói hadsereg indul észak felé. Csak egyetlen kulcsfontosságú erőd állja útjukat, a ferences rendi misszióból átalakított Alamo. 186 texasi katona és önkéntes néz szembe egy ötezer fős hadsereggel. A maroknyi ellenálló tizenhárom napon keresztül hősiesen védte az erődöt az óriási túlerővel szemben, sikeresen visszaverve a támadásokat. Áldozatvállalásuknak köszönhetően az amerikai hadsereg felkészülhetett a végső összecsapásra, mellyel eldönthette Texas sorsát.

Marcus Vinicius légióparancsnok szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt, amivel átlépi a szigorú határvonalat a Római Birodalom uralkodó elitje és a keresztények között. Sorsuk Nero kezében van. Róma fényűző, de elátkozott birodalmának császárán azonban fokozatosan a téboly lesz úrrá.

Donna független, egyedülálló anya, és van egy kis szállodája egy idilli kis görög szigeten. Egyedül nevelte fel lányát, a tűzrőlpattant Sophie-t, és éppen most készül elengedni a kezét. Lánya esküvőjére Donna meghívta két legjobb barátnőjét, az életrevaló Rosie-t és a módos, sokszor elvált Tanyát a régi zenekarából, a Donna és a Dinamókból. Ám titokban Sophie is hívott három vendéget. A lány már régóta kutatja apja kilétét, hogy legyen, aki az oltárhoz kíséri. Ezért aztán elhív három pasit Donna múltjából a mediterrán paradicsomba, ahol már mindannyian jártak 20 évvel korábban. És 24 kaotikus, varázslatos óra következik, melyben új szerelmek bimbóznak és régi románcok lobbannak fel újra a lehetőségek buja szigetén.

Ellentmondásos dráma az amerikai történelem egyik legvitatottabb személyiségéről. Richard M. Nixon (Anthony Hopkins) volt az egyetlen elnök, aki lemondott hivatali idejének lejárta előtt. Az egész rendszerre a korrupció árnyékát vető Watergate-botrány kapcsán a beismerő vallomással egyenértékű gesztussal távozott, mielőtt politikustársai vádat emelhettek volna ellene. Az "impeachment" intézménye tehát még a Monica Lewinsky előtti időkből származó kemény kontroll az elnökök felett. Nixon életét gyermekkorától kíséri a rossz tanácsadókon át a feledésig Oliver Stone filmje. Az elnök feleségét, Pat Nixont alakító Joan Allen ezért a szerepéért Oscar-díj jelölést kapott...

Háború tör ki Wyomingban az újonnan betelepült kelet-európai emigránsok és az ott élő telepesek között az 1890-es években. Ez utóbbiak szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat és vagyonukat az éhező, koldusszegény bevándorlókkal szemben. Az elkeseredett emigránsok élére a befolyásos jogász, James Averill áll. A helyzetet rontja, hogy a férfi és a szövetség egyik fő embere, Champion ugyanabba a nőbe szerelmes. Averill megtudja, hogy Ellának, a helyi nyilvánosház tulajdonosnőjének a neve is szerepel a szövetség halállistáján.

Wyatt Earp a Vadnyugat meghódításának legendás hőse volt. Fiatalon megtanulta, hogy nincs semmi fontosabb a világon, mint a család és az igazság. Azok a mozgalmas évek, melyek kiszakították a biztonságos családi élet melegéből és Amerika peremvidékére sodorták, először kalandvágyó fiatalemberré, majd megrögzött igazságosztóvá tették. Mialatt egyre híresebbé vált, folyamatosan meg kellett küzdenie vágyai és a családjáért érzett felelősség kettősségével. Testvérei és álmai iránti töretlen hűsége egyaránt jelentett számára boldogságot és tragédiát. Wyatt Earp megszállott igazságosztó, legendás seriff volt, aki attól sem riadt vissza, hogy látszólag szélmalomharcot folytasson a sokszor túlerőben lévő gonosz elemek ellen.

A nagy vonatrablás megtörtént esemény: 1855-ben, a krími háború idején az úri rabló, Edward Pierce és társai kifosztották a London-Párizs expresszvonat postakocsiját, amelyben a katonák zsoldját szállították.

Az elegáns stílusú antik szerző, Petronius műve alapján készített film Fellini víziója a hajdan hatalmas Róma mindennapjairól. Arról a császári Rómáról, amely egyszerre volt minden bűn melegágya és az új erkölcs bölcsője. Két Néró császár korabeli siheder, Encolpius és Ascyltus kalandjait követhetjük nyomon. A szerelemféltésből induló történet földrészeken és mítoszokon vezet keresztül, újjáteremtve a ránk maradt freskók csodálatos világát.

Titus Andronicus, a nagy római hadvezér gyõztesen tér haza az északi gótokkal vívott hosszú hadjáratból, amelyben négy kivételével minden fiát elvesztette. Lucius, a legidõsebb fiú emlékezteti, hogy a gyõzelmi rítushoz hozzátartozik az egyik foglyul ejtett ellenség feláldozása is. Titus a gótok királynõjének, Tamorának elsõszülöttjét választja, akit anyjával, két öccsével és mórjukkal, Aaronnal együtt hurcoltak Rómába. Bárhogyan könyörög is Tamora fia életéért, Titus végrehajtja a rituálét nem is annyira kegyetlenségbõl, mint inkább vallási buzgóságból. Tamora és életben maradt két fia, Chiron és Demetrius bosszút esküsznek.

New York, 1937. A középiskolás Richard rajong a színházért, minden vágya, hogy az iskolai előadásokon túl komolyabb darabban is kipróbálja magát. Hamarosan rámosolyog a szerencse, szerepet kap Orson Welles legújabb darabjában, a Julius Caesarban. A Mercury színház bemutatójáig nem sok idő van hátra. Richard előtt feltárul a színház világa: a próbák, a belső villongások, a színészek közti rivalizálás, a kulisszák mögötti élet. Ráadásként közelről tanulmányozhatja a zseniális rendező munkamódszerét.

Rizzo felügyelő, azaz Piedone (Bud Spencer) újra akcióban, ezúttal egy gazdag olajmágnás csinos unokahúgát (Cinzia Monreale) szabadítja ki. A mentőakció során rájön, hogy az emberrabló (Karl-Otto Alberty) egy nemzetközileg körözött, rendkívül veszélyes bűnöző, aki különböző álneveken bujkál. Piedone nem ijed meg az árnyékától, és nyomozni kezd, hogy kiderítse, mi áll a rablás hátterében. Hamarosan rájön, hogy a bűnöző egy új olajfinomítási eljárás részletes tervét akarja megszerezni, ezért Egyiptomba utazik. Arra nem számít, hogy ezúttal Piedone is a nyomában van, akinek már nagyon viszket a tenyere egy-két kiadós pofonra.