A II. világháború alatt egy angol nehézbombázót a német légelhárítás lelő Párizs felett. Legénysége ejtőernyővel menekül, de a megszállt városban mindenki őket üldözi. Egyikük a német főhadiszállás épületén landol egy festőállványon, másikuknak az állatkertben sikerül földet érnie, a harmadiknak pedig az Operaház tetején. A németek elől bujkáló briteket végül két, kissé kelekótya francia, - egy karmester és egy festő - veszi pártfogásába. Feladatuk, hogy angol barátaikat kijuttassák a szabad zónába. Ez azonban nem is olyan könnyű.
Németország 1942 A Hitler-rezsim politikai és katonai hatalma csúcsán van. A berlini Wedding munkáskörnyékről származó 17 éves Friedrich Weimer kiváló bokszoló. Tehetsége megnyitja előtte a Birodalom jövendő elitjét képző, politikai oktatási intézmény a Napola Allenstein kapuit. Friedrich ebben élete nagy lehetőségét látja, hogy megszabaduljon osztálya korlátaitól. Szülei akarata ellenére jelentkezik a neves iskolába. E számára idegen világban, melyben a nemzeti szocialista képzés és rend uralkodik, kemény konkurenciaharcra és váratlan bajtársiasságra talál egyszerre. Egy szökött hadifoglyok elleni szörnyű bevetés és az egyre mélyülő barátsága a csendes és okos Albrecht Steinnel választás elé állítják Friedrichet mely egyúttal fiatalsága végét is jelenti.
Wendy sikertelen drámaíró. Ám nemcsak az írás megy nehezen, a magánélete is csődtömeg. Szerelmi életét egyedül a szexéhes szomszéddal töltött kósza éjszakák jelentik. A testvérével is megromlott a kapcsolata. Wendy úgy tudja, Jon sikeres író, egyetemi tanár. Pedig Jon is rossz passzban van: alkotói válságban szenved és a barátnője is ott akarja hagyni. A két testvér megtudja, hogy az édesapjuk betegsége súlyosbodott, ráadásul meghalt a barátnője, aki eddig gondját viselte. Arizonába utaznak, hogy megoldást találjanak a helyzetre.
A nagy gazdasági válság érzékenyen érinti a Kittredge családot. A kilencéves kis Kit szemtanúja annak, ahogy apja munkanélküli lesz. Azért, hogy az otthonuk megmaradjon, kénytelenek bérlőket, fizető vendégeket fogadni. Köztük van a csavargó Will is, akivel Kit összebarátkozik. Amikor ellopják az anya páncéldobozát, benne az összes megtakarított pénzükkel, Will lesz az első számú gyanúsított. Kit azonban képtelen elhinni, hogy ő lenne a tolvaj. A kislány elhatározza, hogy kideríti a történteket, ezzel azonban veszélybe sodorja magát és a barátait.
Clifford Irving (Richard Gere) karizmatikus és sármos író. Mindenkit meggyőz arról, hogy kizárólag ő jogosult megírni a világtól elvonult milliárdos, Howard Hughes életrajzát. Tervei szerint könyvének alapját a Hughes-zal folytatott beszélgetések adják. A valóságban írása merő következtetés sok-sok archív anyaggal, melyeket társával (Alfred Molina) ásnak elő. Mégis darázsfészekbe nyúl. A megjelenést óriási botrány övezi, Irving hamarosan már verőlegények elől menekül, néha sikertelenül. Végül egy ellene irányuló hatalmas összeesküvés-elméletet sző, melybe belekeveri az USA kormányának legfelső rétegét is.
Egy Yorkshire-i farmer liverpooli útjáról egy néger kisfiúval (Heathcliff) tér haza. Az árvát a farmer gyerekei ellentétesen fogadják. A fiútestvér (Hindley) rasszista megjegyzéseit fizikai erőszakkal nyomatékosítja, míg a lány (Cathy) egyre szorosabb barátságot köt Heathcliffel, ami lassan megszállott szenvedélybe fordul.
A Julie Delpy rendezte film Báthory grófnő kétségbeesett küzdelmét állítja középpontba, amellyel megpróbálja visszaszerezni fiatal szerelmét Thurzó Istvánt, és felvenni a harcot az öregedéssel és saját démonaival. István apja, a nagyhatalmú Thurzó György mindent megtesz, hogy megakadályozza a szerelmesek boldogulását, a grófnőt lassan az őrületbe kergetve.
Egyhangú, unalmas életet él Amanda, az elvált fényképész. Ám minden a feje tetejére áll, amikor egy nap az élete - szó szerint - elemeire bomlik, felfedve azokat a sejteket, sőt, molekuláris és kvantumvilágokat, amelyekből áll. Amanda úgy érezheti magát, mint Alice Csodaországban. Különböző személyekkel és különös helyzetekkel találkozik, amelyek arra késztetik, hogy átgondolja emberi kapcsolatait, a férfiakhoz való viszonyát, az élethez való hozzáállását. Eközben tudósok és misztikusok mondják el véleményüket a világról, a vallásról, a tudományról. A film sajátos kísérlet, hogy bejárjuk az emberi öntudat eddig még feltérképezetlen területeit.