Miután egy "kreatív" bíró űrtáborra ítéli serdülő hőseinket, egy fekete lyuk 24 évvel a modern jövőbe küldi a két fiatalt, akik iPhonokkal visszaélve próbálnak meg csajt szerezni, és a Deep State célpontjaivá válnak.
"Miután Lee Miller űrhajós elveszti a kapcsolatot a Földel, kint ragad egyedül a hatalmas és magányos Nemzetközi Űrállomáson. Ahogy az idő telik, és az életfenntartó rendszerek gyengülnek, Lee azért küzd, hogy megtartsa a józan eszét- és pusztán azért, hogy életben maradjon. A világa egy klausztrofóbiás és magányos létezés, amíg át nem él egy furcsa felfedezést a hajó fedélzetén...Az Angels & Airwaves erőteljes zenéje által hajtott "LOVE" feltárja az ember alapvető szükségletét a kapcsolatra, és a reményből merített végtelen erőt...A csúcsminőségű vizuális kaland, egy egyszerű mindennapi igazság, miszerint mindenkinek van egy elmesélni való története, ami mögött valami sokkal nagyobb áll."
Adam és a gyönyörű Alex idilli békében élnek a Hármas Számú űrbázison, a Szaturnusz Titán nevű holdjának kopár felszine alatt. Új táplálékforrás után kutatnak a kimerülőben lévő föld számára. Boldog hétköznapjaikat egy űrhajó érkezése zavarja meg. James kapitány nem egyedül jött, hozott magával egy robotot is... A kapitány gyilkos pszichopata, s teremtményét, Hectort saját képére formálta. A két tudós ettől kezdve a túlélésért har-col. Egyetlen esélyük a menekülés, de a gyilkos robot rákapcsolódik a bázis ellenőrző rendszerére, s minden mozdulatukat követi...
Gary és Lon, a két szökött fegyenc egy rakétában rejtőzik el, melynek tervezője, Dirk Green arra kényszeríti őket, hogy vele együtt repüljenek el a Holdra, ahol aztán egy zsarnok királynő által elnyomott idegen fajra bukkannak. Az ötvenes évek autós mozijainak egyik nagy kedvence volt ez az akaratlanul is vicces sci-fi, amely telis-tele van már akkoriban is elavultnak számító speciális effektusokkal, túlbuzgó színészekkel és idézni valóan humoros párbeszédekkel.