A második világháború derekán a németek új, különleges fogolytábort építenek, miután megelégelték a szökött szövetséges katonák utáni hajszát. A legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett itt tartják fogva azokat a foglyokat, akik már többször sikeresen megléptek. A szövetséges katonákat azonban kemény fából faragták. Amikor Bartlett repülőtiszt is idekerül, elhatározza, hogy több ember fog innen megszökni, mint eddig bárhonnan. A céljuk nem csak az, hogy kiszabaduljanak, hanem, hogy lekössék a közelben állomásozó német csapatokat is. Elképesztő akció veszi kezdetét.

Szöveg nélküli. Az Utolsó ember a filmtörténet időtlen klasszikusa, amelyet 1958-ban a "brüsszeli 12"-be, minden idők legjobb filmjei közé is beválasztottak. Egy hotelportás története, akit öreg napjaira vécésnek fokoznak le, s akit a megaláztatás tönkretesz, hiszen pompás egyenruhájával élete értelmét is elvesztette. Murnau - és vele egyenrangú alkotótársai, Carl Mayer forgatókönyvíró, Karl Freund operatőr és nem utolsó sorban a főszerepet játszó, zseniális Emil Jannings - inzertek nélkül, a szöveg súlyától megszabadulva csak képekben, montázsokkal mesélik el a szívszorító történetet. A kamera szabadon mozog, követi a hős sorsát - az események főszereplőjévé válik. A hotel zsongó élete, az öreg portás részeg-jelenete, a pletykázó asszonyok montázsa, a szürke külváros és a csillogó hotel kontrasztja felejthetetlen képsorokban elevenedik meg.

Mikor 1914 nyarán kitör a háború, sokmillió ember élete fenekestül felfordul, s a harcok sokakat állítanak csatasorba. Beköszönt a tél és vele együtt a karácsony is: a fronton szolgáló katonákat családtagjaik és a hadsereg ajándékokkal halmozzák el, de a francia, skót és német lövészárkokban tartózkodókat a legnagyobb meglepetés nem a csomagokat kibontva éri. Aznap este csodálatos dolog történik, amely örökre megváltoztatja négy ember, egy anglikán pap, egy francia hadnagy, egy különleges német tenor és szerelme, egy szoprán énekes életét. Karácsony éjjelén megvalósul az elképzelhetetlen: a katonák kimásznak a lövészárkokból, s fegyvereiket hátrahagyva kezet ráznak az ellenséggel.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Jonathan (Elijah Wood) mindent összegyűjt, ami családjával kapcsolatos, legyen az fogsor vagy használt óvszer. Nagyanyja a halálos ágyán egy fényképet hagy rá. A régi, megfakult képen a fiú nagyapja látható egy nővel, aki mint kiderül, a nácik elől bújtatta annak idején a férfit. Jonathan Ukrajnába utazik, hogy felkutassa a titokzatos asszonyt. Az út azonban nemcsak az ő, hanem helyi segítőinek, a nagymenő amerikamániás Alekszejnek (Eugene Hütz) és családjának az életét is megváltoztatja.

Benjamin Martin (Mel Gibson) igazi harcos volt: kegyetlen, kiismerhetetlen, engesztelhetetlen. Mára azonban egyedül neveli hét gyerekét, és rájött arra, hogy a béke létszükséglet számára. Az amerikai függetlenségi háború azonban nem kedvez a kívülállóknak és a legnagyobb fiú, Gabriel (Heath Ledger) másképp gondolkodik, mint apja: kerüljön bármibe, a függetlenséget akarja szolgálni. Aki veszélybe került, meg kell védeni, akinek baja esett, azt meg kell bosszulni! Ha eljön az idő, Benjamin Martin újra fegyverbe szólítja régi harcostársait, és elindul, hogy az őrült háborúban megkezdje a maga őrült hadjáratát.

Florian Gallenberger John Rabe című, megtörtént eseményeken alapuló második világháborús drámája, amely a címadó német üzletemberről szól, aki az 1937-38-as nankingi mészárlás során kb. 200 ezer kínait védett meg a japánokkal szemben.

Mel Gibson lehengerlő alakítást nyújt Peter Weir rendező lenyűgöző történetében, mely két ausztrál katona barátságáról és kalandjairól szól 1915-ben. Kontinenseken és óceánokon kelnek át, piramisokat másznak meg és gyalog szelik át Egyiptom ősi sivatagát, hogy csatlakozzanak regimentjükhöz a végzetes gallipoli csatában. A történelem visszhangjai keverednek a barátok lebilincselő sorsával, amint részévé válnak az I. világháború legendás ütközetének Ausztrália és a Németországgal szövetkező törökök között. Ez a csata olyan az ausztráloknak, mint Alamo az amerikaiaknak...

Egy újságíró egy magazin felkérésére tényfeltáró riportsorozatot készül írni az antiszemitizmusról és a kirekesztésről. Elhatározza, hogy elsőkézből szerez információt a témához, ezért zsidónak adja ki magát. Nem is sejti, hogy mi vár rá...

Vége az Öböl-háborúnak, az amerikai katonák haza készülődnek, néhányuknak azonban nem hiányzik a civil élet. Egy menekültnél talált térképről kiderül, hogy a kuvaiti aranyrudak rejtekhelyét ábrázolja. Négy katona, Archie Gates (George Clooney) vezetésével, állig felfegyverkezve magánakcióba kezdenek a kincs felkutatására. Troy Barlow (Mark Whalberg) és barátja Conrad (Spike Jonze) hamarosan megtudják, hogy az iraki valóság egészen más, mint amit a tévéhíradók boldog beszámolóiban láthatnak.

A külvilág szemében Amy Foster egyszerű, zárkózott teremtés. Mosolyt szinte sohasem látni arcán - látszólag híján van mindenféle érzelemnek. De ez érzéketlen külső, szenvedélyes lelket takar. Amy rendszeresen kijár a közeli tengerpartra, és a hullámok által partra sodort különféle kincseket gyűjti. Aztán egy nap a tenger valami egészen különleges ajándékot vet ki a partra Yanko Gooral személyében, aki a közelben elsüllyedt hajó egyetlen túlélője. Amy élete egy csapásra megváltozik. Yanko számára ez az új világ idegen, a helybeliek számára pedig Yanko az. A férfit ellenségesen fogadják, és sorsa az örök kiközösítés lenne, ha Amy nem állna mellé. A jövevény és a lány között szenvedélyes szerelem szövődik, amelynek a helyiek összes áskálódása és acsarkodása sem vethet gátat.

valóság: 2003. július 4-én az amerikai szövetségesek szokott látogatásukat teszik egy féltitkos török hadiszálláson Észak-Irakban. Hamarosan kiderül azonban, hogy a látogatás nem a megszokott. Amerika változtatni kíván az erőviszonyokon, a törökök nemkívánatos személyekké válnak a régióban. Azon a napon fejükre zsákot húzva, katonai és emberi méltóságukban megalázva hurcolják el a tizenegy török katonát a lakosság szeme láttára.A film: Suleyman Aslan egy a tizenegyek közül. A török alakulat vezetője nem tudja feldolgozni a történteket és egy búcsúlevelet hátrahagyva véget vet életének. A levél Polat Aldemar különlegesen képzett török titkosügynökhöz szól. A hivatásának élő Aldemart nem hagyja közömbösen barátja utolsó kívánsága: embereivel Irakba utazik, hogy a haláltól sem riadva vissza szembeszálljon az emberi jogokat tipró erőkkel.

Harry egy fiatal milliomos nyaral; elviszi a jachtját egy görög szigetre, és barátja kastélyában száll meg, aki 3 napos ünnepséget szervez Aphrodité istennő tiszteletére.

A Timewatch - Az I. világháború utolsó napja című dokumentumfilmben Michael Palin útra kel, hogy testközelből meséljen az első világháborúról. Olyan tábornokról tudósít, aki azért öldökölt, hogy emberei fürödhessenek; megemlékezik azokról a katonákról, akik a béke kikiáltása előtti pillanatokban vesztették életüket; de felvázolja a háború napjainkra gyakorolt hatását is. (erare)