Ez a Sztrugackij-fivérek ihlette fantasztikus film egy sivár iparváros lepusztult perifériáján elterülő és az élet szabályaival dacoló, rejtélyes Zónáról, ahova az utat egyedül ismerő Sztalker vezet el egy írót és egy professzort, tulajdonképpen filozófiai értekezés, bár értelmezték politikai parabolaként és személyes látomásként is. Vizuálisan igen szuggesztív kamaradráma formájában veti fel az élet olyan nagy kérdéseit, mint az atomkorszak fenyegetése, a hit és a boldogság problémája, a kiútkeresés egy egyre lehetetlenebbé váló helyzetből és az ennek érdekében szükséges változ(tat)ások. A cím meghatározott célú határátlépőt jelent, és valóban a határ átlépéséről van szó, de a határ nem egyszerűen egy földrajzi övezet, a Zóna határa, hanem a belső világra s ezen belül arra a kényszerpályára utal, amelyen kialakítjuk viszonyunkat a jövőhöz.

Erin Gruwell 23 éves, ambíciózus kezdő tanárnő, akit az első munkája az egyik leghírhedtebb kaliforniai középiskolába szólítja. Egy taníthatatlanoknak bélyegzett diákok osztályát bízzák rá. Ennek ellenére ő bízik benne, hogy ki tudja hozni a legjobbat a tanítványaiból. Törekvéseit, nem meglepő módon, értetlenséggel és ellenségeskedéssel fogadják, de félelmet nem ismerő eltökéltsége segít neki abban, hogy megtalálja a közös hangot az osztállyal.

Gilbert Grape egy a sok kisvárosi huszonéves közül, mégis különleges a helyzete. Egy élelmiszerboltban dolgozik zöldségesként. Ő számít a családfőnek, hiszen túlsúlyos édesanyja már ki sem tud mozdulni a házból. Ráadásul három testvére közül az egyik különösen problematikus eset. Arnie értelmi fogyatékos, túlérzékeny kamasz, aki csak rá hallgat, s akit csak ő tud kihúzni a bajból, amibe folyton belekeveredik. Gilbert és Arnie minden évben megbámulja az országúton tovaszáguldó lakókocsikat, hiszen ők nem mehetnek sehová. Ám egy napon az egyik lakókocsiból kiszáll egy lány, aki mindannyiukat kimozdítja a megszokott körforgásból...

Evelyn unalmas életén változtatni kívánó, túlsúlyos, középkorú háziasszony. Férje teljesen mellőzi, beteg nagynénje folyton szekírozza, magánéletileg eljutott a komplett mélypontra. A véletlen úgy hozza, hogy a kórházban megbarátkozik Ninnyvel, egy ellenállhatatlan idős hölggyel, aki elmeséli fiatalkori kalandjait. Félszáz évet repülünk vissza az időben, hogy megismerjük Idgie és Ruth történetét. A két nő - az egyik tűz, a másik víz - a különös nevű Whistle Stop városkában együtt vezette a hely legjobb kisvendéglőjét, melynek ételspecialitása a sült zöld paradicsom volt. A jó ételek mellett pár őszinte szó, baráti jókedv és emberi légkör várt az ide betérőkre.

A tárgyalótermi légkörben játszódó filmek holtbiztos ismertetőjegye a mesterien adagolt feszültség és a kikezdhetetlen logika. Az alapanyagokból e történetben sincs hiány. Martin sikeres, arrogáns és jóképű ügyvéd, aki bármikor vállalja a harcot, ha annak elég hangos médiavisszhangot lehet teremteni. Elvállalja egy vad utcagyerek képviseletét, akit Chicago egyik legbefolyásosabb emberének meggyilkolásával gyanúsítanak. Nem humanitárius szempontok vezérlik, nem is az igazság keresése: ő saját verzióját szeretné előadni az igazságról. Volt főnökén is bosszút szeretne állni, ráadásul a vád képviselője sem közömbös számára érzelmileg: Janet és Martin korábban szenvedélyes szeretők voltak. A sokfelé aprózott feszült figyelem megtéveszti Martin érzékeit: nem veszi észre a számára készített csapdát.

A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.

Ernesto Guevara 23 éves orvostanhallgató, a 29 éves Alberto Granado biokémikus. A romantikus kalandokat kedvelő barátok egy rozoga Norton 500-assal hagyják el Buenos Airest. Bár nyolc hónapos utazásuk során a motor cserbenhagyja őket, nem adják fel - stoppolnak, és folytatják az útjukat. Az emberek révén, akikkel útközben találkoznak, más szemmel kezdik látni Latin-Amerikát, a változatos tájak is átformálják véleményüket a kontinensről. Eljutnak Machu Picchuba, ahol a hatalmas romok és az inka örökség rendkívüli jelentősége mély benyomást gyakorol rájuk. Amikor Peruba érkeznek, egy Amazonas-menti lepratelepre, mindketten megkérdőjelezik annak a fejlődő gazdasági rendszernek az értékét, amely olyan sokak számára sem jelent semmi haladást. A telepen szerzett tapasztalataik következtében etikai és politikai nézeteik is gyökerestől megváltoznak, ami erőteljesen meghatározza majd további életútjukat.

A Vörös Október, a legújabb, szupertechnikával felszerelt szovjet atomtengeralattjáró az Egyesült Államok partjai felé tart. Az amerikai kormány attól fél, hogy akcióra készül. Egyedül Jack Ryan, a CIA szakértője gondolja, hogy az atom-tengeralattjáró litván parancsnoka dezertálni akar. A valóság még cifrább: Ramius kapitány át akarja játszani a modern hadieszközt az amerikaiaknak, hogy a szovjetek ne kerüljenek egyoldalú fölénybe. Az USA hírszerzése támadásként értelmezi a gépóriás mozgását, s beindítja ellene hadigépezetét, miközben a szökést sejtő oroszok is üldözőbe veszik a tengeralattjárót. A parancsnoknak minden leleményességét össze kell szednie, hogy kivághassa magát a kettős szorításból...

1766-ban, a franciaországi Grasse városban a parfűmkészítő Jean-Baptiste Grenouille-t halálra ítélték tizenhárom nő meggyilkolásáért. Az ifjú huszonkét évvel korábban, a halpiacon született. Árvaházban nő fel, más mint a többi gyerek, három évesen se járni, se beszélni nem tud, a szagokon keresztül próbálja megismerni a világot. Felnőve cserzőüzemben dolgozik, így jut el Párizsba. A városban magával ragadja egy lány gyönyörűséges illata. Véletlenül megöli, majd próbálja magába szívni elhalványuló illatát, Grenouille minden vágya, hogy az illatot újból érezhesse.

Egyáltalán nem melodrámai hangvételben, sokkal inkább ellenpontozásra építve (ironikus beállítások - szörnyű tettek) vitte filmre Gorkij japán környezetbe helyezett ismert darabját Kurosawa. A kapzsi háziurat - saját felesége, Osugi felbújtására - itt is megöli Sutekichi, a tolvaj, aki ugyan Osugi szeretője, de annak húgába szerelmes. Ezen az úton azonban nem nyerheti el a lány szerelmét...

John McClane felesége elé siet Washington repülőterére, amikor ismét egy világraszóló terrorakció közepén találja magát. A repülőtéren leszáll egy katonai repülőgép is, utasa Esperanza, az a dél-amerikai drogbáró, akit vádlottként szállítanak az USA-ba. Hamarosan azonban kitör a káosz, a repülőtér irányítását egy terrorcsoport veszi át, amely a leszállásra váró gépek utasainak életével zsarolja a kormányt. A több száz halálraítélt utas, köztük McClane felesége várja kétségbeesetten, hogy a zsaru rendet teremtsen odalent, azaz legyőzze a mindenre képes elit katonai kommandót.

Aaron Falk visszatér aszály sújtotta szülővárosába, hogy részt vegyen egy tragikus temetésen, mivel gyermekkori barátja rettenetes gyilkosság áldozata lett. Visszatérése azonban évtizedes sebet tép fel - egy tizenéves lány máig megoldatlan halálát. Muszáj szembenéznie a múltja démonaival...

Michael Alig (Macaulay Culkin), a vidékről érkezett, New York-i önjelölt partiőrült története elevenedik meg ebben a szenzációs, látványos filmben. Michael a nyolcvanas-kilencvenes években az éjszakai klubok egyik meghatározó alakja volt, és mindenáron sztár akart lenni. A kezdetben ártatlan és naiv férfi a Limelight nevű klubban valósíthatja meg álmait, ahol fergeteges partikat szervez. De Michael életének megvolt a sötétebb oldala is: kemény drogozásba kezdett, és üldözési mániában szenvedett. Legsúlyosabb bűne mégis az volt, hogy meggyilkolt egy drogkereskedőt, Angelt (Wilson Cruz).