Az 1972-es választások befutójában Bob Woodward és Carl Bernstein, a Washington Post újságírói szabad kezet kapnak szerkesztőjüktől, hogy felfedjék a Watergate botrány részleteit, és "kinyomozzák" Nixon elnök leköszönésének valódi okát. Meglepetésükre az ügy védelmén már több sztárügyvéd is dolgozik és az a tény, hogy a republikánus pénzalap kezelői nevét és címét találják meg a vádlottal kapcsolatban tovább növeli gyanújukat.

Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.

A Watergate-ügynek nevezett lehallgatási botrány következtében az amerikai elnök, Richard Nixon kénytelen volt lemondani. Az üggyel kapcsolatos hallgatását csak három évvel később, 1977-ben töri meg, miután beleegyezik, hogy interjút ad egy kiválasztott újságírónak. Az angol David Frost nehezen illik a képbe, sokan kétkedve fogadják a hírt, hogy ő lesz a beszélgetőpartner. A furcsa pár négy estén át tartó szópárbaját több mint negyvenmillió néző figyeli. A kamerák előtt lehull a lepel, a két résztvevő a pózokat félretéve, nyílt sisakkal veti magát a küzdelembe, amelyből csak egyikük kerülhet ki győztesen.

1962 októberében 13 napon keresztül az egész világ a harmadik világháború küszöbén egyensúlyozott. Milliók figyelték feszülten, hogy mi lesz a vége annak az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajló diplomáciai, politikai és katonai konfliktusnak, amely könnyedén totális nukleáris háborúba torkollhatott volna. A Szovjetunió nukleáris rakétákat telepít Kubába, felborítva ezzel a közte és az Egyesült Államok között meglévő törékeny, és korántsem zavartalan egyensúlyt. A probléma megoldására két alternatíva létezik: a tárgyalóasztal, vagy a katonai beavatkozás. Roger Donaldson rendező ennek a 13 feszültségekkel teli napnak a történetét viszi filmre meglehetős történelmi hűséggel. Az eseményeket Kenny O'Donnel személyén keresztül mutatja be, aki ebben az időben, a Fehérházban az elnök különleges asszisztenseként dolgozott, és abszolút rálátással bírt a modernkori történelem talán legveszélyesebb napjaira.

1953 márciusában a nagy vezér meghalt, és milliók gyászolták Moszkva utcáin. Ám volt néhány ember, akinek a gyász helyett valami egészen más dolog jutott. Hruscsovnak és a vezetés többi tagjának ki kellett találnia, hogyan tovább, ezzel pedig őrült harc vette kezdetét az utódlásért.

Ellentmondásos dráma az amerikai történelem egyik legvitatottabb személyiségéről. Richard M. Nixon (Anthony Hopkins) volt az egyetlen elnök, aki lemondott hivatali idejének lejárta előtt. Az egész rendszerre a korrupció árnyékát vető Watergate-botrány kapcsán a beismerő vallomással egyenértékű gesztussal távozott, mielőtt politikustársai vádat emelhettek volna ellene. Az "impeachment" intézménye tehát még a Monica Lewinsky előtti időkből származó kemény kontroll az elnökök felett. Nixon életét gyermekkorától kíséri a rossz tanácsadókon át a feledésig Oliver Stone filmje. Az elnök feleségét, Pat Nixont alakító Joan Allen ezért a szerepéért Oscar-díj jelölést kapott...

Samuel Bicke (Sean Penn) igazi amerikai hazafi. Hisz az Amerikai Álomban és minden erejével próbálja megvalósítani. De bárhogy igyekszik, csak egyre mélyebbre süllyed, és lassan rémálommá válik az élete. Bicke az idegösszeomlás szélén végzetes akcióra szánja el magát: merényletet próbál elkövetni Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ellen.

Az angol-amerikai háborúnak vége,az Egyesült Államok számára azonban még nem múlt el a veszély. A britek minden eszközzel igyekeznek megkaparintani New Orleanst, a legjelentősebb kikötő-és kereskedővárost. A városban Jean Lafitte, a kalózok koronázatlan királya uralkodik,akinek eddig sikerült távol tartania magát a katonai összetűzésektől. Az angolok igyekeznek megnyerni, de Lafitte szíve a fiatal köztársaságért dobog.

Egyszer olyan híres volt, mint Jackie O. Aztán megpróbált megbuktatni egy elnököt. A Martha Mitchell effektus egy archív dokumentumfilm, amely a legvalószínűtlenebb feljelentő portréja: Martha Mitchell, a republikánus kabinet főügyészének felesége, akit a Nixon-kormány elhallgattatott. A film a Watergate-et női szemmel, női hangon keresztül mutatja be.

A Stanley Weiser (Tőzsdecápák) által jegyzett történet hipotézise szerint Bush személyiségére és egész életére egy „apakomplexus” nyomta rá a bélyegét. Az ifjú George egy olyan patinás családba született bele, ahol a férfiutódoktól elvárás, hogy választott hivatásukban a lehető legmagasabb szintre jussanak el. Bush ezzel a teherrel nagyon sokáig nem tudott megbirkózni, úgy érezte, mindenki az apját látja benne, miközben esélye sincs rá, hogy az ő sikereit megismételje. Fiatalsága így az alkohol és nők bűvkörében telt el, egyik – apja által szerzett – munkától vándorolt a másikig, és egészen 40 éves koráig képtelen volt eldönteni, mihez kezdjen az életével – legalábbis Stone és Weiser interpretációja szerint.