Andrew híres akar lenni. New York, tehát az Egyesült Államok, tehát az egész világ egyik leghíresebb zeneiskolájába, a Shaffer Konzervatóriumba jár, dobolni tanul, rengeteget gyakorol, és mindenre képes volna a siker érdekében. Legalább is, azt hiszi. De találkozik egy tanárral, aki még nála is elszántabb. Ő abban hisz, hogy a tehetséget mindenáron fel kell szabadítani, és ami bujkál, azt ki kell préselni a tanulókból. Akkor is, ha kínlódnak, ha sírnak vagy belehalnak. A kezdő zenész és a sokat látott veterán egymásnak feszül. A tanár felveszi a kezdő dobost a zenekarába, de az első örömöt nagyon sok keserűség követi. És egyikük sem adja fel könnyen, amit elkezdett. Mindketten tartják a ritmust...

Élete főművén dolgozik Caden Cotard színházi rendező. Olyan monumentális darab megvalósításáról álmodik, amely egy gigantikus raktárépületben felépített, "életnagyságú" New Yorkban játszódik és amelyben a nap huszonnégy órájában több ezer színész, statiszta játszik. Műve egyszerre nagyszabású vállalkozás és személyes hangvételű darab, amelybe minden élményét - szakmai és szerelmi kapcsolatait, az öregedéstől való félelmét, a betegséggel kapcsolatos problémáit - megpróbálja beleszőni. Idővel azonban elmosódnak a valóság és a képzelet határai.

Nem mindennapi életet él Benjamin Button. Nyolcvan esztendősen született, az idő múlásával pedig egyre fiatalabb lesz. Bár fordított életpályát fut be, egyetlen dologban nagyon is hasonlít a hétköznapi emberekhez: ő sem képes megállítani az időt. Button 1918-ban látja meg a napvilágot New Orleansban, az első világháború befejezésének pillanatában, nevelőszülőknél nő fel, és hosszú élete egészen a huszonegyedik századig tart. A világ számos helyén megfordul, miközben felfedezi és elveszti a szerelmet, megtapasztalja a boldogságot és a szomorúságot.

Frank Lucasra nem figyelt fel senki, míg a belváros egyik fekete főgengszterének hallgatag sofőrje volt. Ám amikor főnöke váratlanul meghal, Frank kihasználja a hatalmi struktúrában keletkezett rést, és felépíti saját birodalmát, megteremti az Amerikai Álom saját személyére szabott verzióját. Richie Roberts a becsületes zsaru, akit a társai kinéznek maguk közül. Elég közel van az utcákhoz, hogy érezze a hatalmi viszonyok elmozdulását a kábítószeres alvilágban. Roberts meggyőződése, hogy valaki az ismert maffiacsaládok fölé került, és gyanítani kezdi, hogy egy fekete játékos bukkant fel a semmiből, és egyenesen a csúcsra tör.Lucas és Roberts is szigorú erkölcsi kódex szerint él, ez különbözteti meg őket társaiktól, ettől lesznek mindketten magányos harcosok a törvény két oldalán. A két férfi sorsa összefonódik, ahogy egyre közeleg a leszámolás perce, amelyből csak az egyikük kerülhet ki győztesen.

Ismét görbe tükröt tart képmutató kortársai elé e filmjében Woody Allen. Magára öltött figurája ezúttal Harry Block, az elismert író. Nehéz ember, írásaiban nem rejti véka alá személyes tapasztalatait, tablettákon él és imádja a prostituáltakat. Nem csoda, hogy három feleség hagyta el utálattal. Mikor éppen kitüntetést kapna munkásságáért az egyetemtől, ahonnan annak idején kirúgták, alkotói válságba kerül. Utolsó szerelme éppen egyik barátjához készül férjhez menni. Láthatjuk, amint írásainak szereplői és helyzetei visszahatnak mindennapi életére. Mennyi életet, sorsot befolyásolt otromba viselkedésével.

A tudós Robert Neville az egyetlen, akit nem fertőzött meg az a szörnyű és pusztító vírus, melyet az emberek hoztak létre. Mivel immunis a kórokozóra, ő az egyetlen túlélő, aki New York és talán a világ romjai közt tengeti életét. Az egyetlen emberi túlélő. A pusztító járvány következtében mutánsok jöttek létre, akik figyelik minden mozdulatát. Neville ugyanis a saját vérének felhasználásával próbál ellenszert előállítani. E törekvése talán az emberiség egyetlen és utolsó reménye. Ám lassan kifut az időből.

Steven Spielberg produkciójában és a híres rajzfilmrendező Don Bluth rendezésében nagy sikert aratott rajzfilm Fievel, a kis egérfiú vidám-szomorú kalandjait meséli el, aki szüleivel útnak indul Oroszországból a XIX. század kellős közepén, hogy új életet kezdjen, és örökre megszabaduljon a macskák üldözésétől. A viharos tengeri utazás közben Fievel a tengerbe pottyan, de szerencsésen partot ér New York kikötőjében, ahol nekivág, hogy felkutassa családja tagjait.

Maggie és Milo ikrek, akik között szoros köteléknek kellene lennie, tíz évre mégis teljesen elhidegültek egymástól. Amikor mindketten ugyanazon a napon kis híján meghalnak, újra találkoznak egymással. A találkozásból aztán beszélgetés lesz, s kiderül, mindkettejük élete igencsak rossz irányt vett. Kénytelenek megállapítani, hogy a köztük lévő testvéri kapcsolat az, aminek segítségével kijuthatnak a gödörből...

A fesztiváldíjas alkotás Reinaldo Arenas kubai költő és író önéletrajzi regénye alapján készült. A vidéken nagy szegénységben, de szabadon felnőtt fiúnak hamar felfedezik kivételes tehetségét és a fővárosba küldik tanulni. Húsz éves korában első kötetével országos elismertségre tesz szert. Ám hatalmas keresztet cipel a hátán: Castro rezsimjében halálos bűnnek számított a homoszexualitás, amelyet a költő (és barátai) nyíltan vállaltak. A költő sok nehézség árán emigrált Amerikába, ám az ígéret földjére már csak meghalni érkezett gyógyíthatatlan betegsége miatt... Reinaldo Arenas (1943-1990) memoárjai alapján készült a film, a meleg kubai költő és regényíró eleinte Castro híve, majd életmódja és provokatív magatartása miatt Amerikába kénytelen szökni.

A saját erejéből felkapaszkodott Abel Morales szépen gyarapodó fuvarozó cégét megpróbálja tisztességesen vezetni. Hatalmas és kockázatos üzletet készül nyélbe ütni, és a versenytársai is ronda trükköket vetnek be ellene, ő mégis megpróbál tiszta maradni az alapvetően mocskos és korrupt üzletágban. Külön figyel a beosztottjaira, együttműködik a hatóságokkal és a tartálykocsijait ért támadások ellenére sem hajlandó felfegyverezni a sofőröket. 1981-ben, Reagen elnökségének első hónapjaiban járunk, az Egyesült Államok kollektív erkölcsi válságának mélypontján, a bűnözés az egekben. Morales hiába szeretné becsületesen intézni az ügyeit, ahol farkastörvények uralkodnak, ott előbb-utóbb mindenki kénytelen bepiszkítani a kezét. A profit kényszere és a bűn itt bizony szétválaszthatatlan ok és okozat.

Majd négy évtizednyi együttélés után végre összeházasodik Ben és George, a homoszexuális pár. Amikor ennek híre megy a katolikus iskolában, ahol George dolgozik, elveszíti munkáját. Így viszont már nem tudják fenntartani a New York-i lakásukat. Átmeneti megoldásként George beköltözik a szomszédban élő, homoszexuális rendőrpárhoz, míg Ben Brooklynba költözik az unokaöccséhez és családjához. Míközben új lakás után járnak, a különélés és a kényelmetlen helyzet minden érintett életére kihatással lesz.