A film egy részletes betekintést nyújt az Egyesült Államok börtönrendszerébe és abba, ahogy ez feltárja a nemzet rasszal kapcsolatos egyenlőtlenségének történetét.
Octavio szereti fivére feleségét, és úgy dönt, megszökik vele. Égető szüksége van pénzre, és amikor rájön, hogy kedves kutyája, Cofi profi gyilkos, azonnal benevezi az állatot a busás hasznot hozó véres kutyaviadalokra. Daniel elhagyja feleségét, hogy a fiatal, hosszúcombú modellel, Valeriával éljen. Új, előkelő lakásuk azonban hamarosan elviselhetetlen börtönné és halálos kelepcévé válik Valeria kis kutyája, Borzas számára. A volt kommunista és partizán El Chivo bérgyilkosként keresi kenyerét a rács mögött töltött évek után. Társasága csupán azokból a kóbor kutyákból áll, akiket az utcákon gyűjt, és meggyógyítja sebeiket.A három történet ebben a mozgalmas filmben a Ponyvaregényre emlékeztető stílusban fonódik össze, de a rendező nem próbálja másolni vagy utánozni egyik elődjét sem. A film eredeti megközelítést használva meséli el olyan emberek történetét, akiknek élete a filmet nyitó tragikus baleset helyszínén keresztezi egymást. (port.hu)
Sztárnak lenni nehéz. Korosodó sztárnak még nehezebb. De a legnehezebb annak, aki valaha sztár volt, és most újra vissza szeretne jutni a reflektorfénybe. A film főhőse, Riggan Thomson valaha egy legendás képregényhőst alakított a mozikban - három részen át. Ám hiába szárnyalt akkor, azóta nem nagyon keresik, ő megöregedett, a szakma szélére sodródott, és most egyetlen utolsó rohammal próbálja visszahódítani magának a népszerűséget. Új, utolsó esélye a Broadwayra szólítja: egy színdarab írója, producere és persze főszereplője lesz. Ha tényleg lesz előadás. Ha ő még bírja erővel. A történet mindössze három nap alatt játszódik: ezalatt kell megküzdenie a családjával, a kollégáival, az ellenségeivel és a jóakaróival, a sorsával... és legfőképp a saját józan (?) eszével.
Egy ismeretlen férfi érkezik vidékről a fővárosba, ahol az első éjszaka úgy összeverik, hogy ettől kezdve emlékezetkiesésben szenved. Az Üdvhadsereg veszi gondjaiba, lakást, munkát, ruhát szerez neki. Hamarosan tapogatózó, félénk szerelmi viszonyba bonyolódik az egyik ápolónővel (Kati Outinen). Így kezdődik ez az epikus dráma, vagy mondhatni a magányos, csóró szívek álma az Úr, illetve másképpen szólva a madarak végtelen ege alatt.
William Ludlow ezredes, miután megelégelte kormánya bánásmódját, egy távoli, őslakosok lakta vidéken telepszik le, hogy nyugodtan nevelhesse fel három fiát. Alfred, a legidősebb csendes, kötelességtudó fiú, aki pontosan tudja, mit akar. Samuel, a legfiatalabb mindenki kedvence, a századforduló idealizmusának megtestesítője. Tristan, a középső azonban senkihez sem hasonlítható: vad, öntörvényű lélek, akit az ezredes hű indián segédje nevelt képzett harcossá. A három testvér elválaszthatatlan, de amikor felnőnek, életüket előre nem látható tragédiák, szenvedélyek és indulatok más-más útra terelik. A háború és a szerelem, a küzdelem és a családi kötelékek hol eltaszítják, hol mágnesként vonzzák a család tagjait: az apát, a fiúkat és a közéjük álló Susannah-t.
Azt mondják, a halála pillanatában az ember 21 grammot veszít a testsúlyából. Paul Rivers boldogtalan házasságban él. Az egykori drogos Cristina kétgyermekes háziasszony. Jack Jordan börtönből szabadult férfi, aki a keresztény tanításokban talál erőt családja támogatásához. Egy tragikus autóbaleset mindhárom család életét örökre megváltoztatja. A látszólag összefüggéstelen eseménydarabok lassan összeállnak, az óriási kirakójáték az élet és a halál hátborzongató képét tárja elénk.
A Biutiful Uxbal (Javier Bardem) történetét meséli el. Uxbal szerető apa, meg nem értett fiú, megkínzott szerető, illegális üzletember, az ártatlanok barátja. Szellemidéző és spiritiszta. Igazi mestere a túlélésnek, aki napjainkban él Barcelona láthatatlan külvárosában. Amikor Uxbal megérzi halálának közeledtét, megpróbálja újra felvenni a kapcsolatot szeretteivel, és megmenteni gyermekeit u2013 és egyben önmagát. Uxbal története egy egyszerű történet: a hétköznapi emberek története, amit mindannyian átélünk.
Egy brentwoodi háziasszony és férje, az államügyész. Egy perzsa boltos. Két rendőrnyomozó, akik mellesleg szeretők is. Egy színes bőrű filmrendező és felesége. Egy mexikói lakatos. Két autótolvaj. Egy újonc zsaru. Egy középkorú koreai házaspár. Mind Los Angelesben élnek, és az elkövetkező 36 óra során sorsuk elkerülhetetlenül ütközik egymással.
Nick egy kellemes, jóképű, elvált karrierista, aki imádja a fiát, munkaidejét pedig a dohányipar szolgálatában tölti. Vezető szóvivőként szinte a lehetetlent kell véghezvinnie: népszerűsíteni a dohányzást a mai világban. Az idők azonban változnak és a rájuk nehezedő nyomás hatására a dohányipari cégek egyre inkább úgy érzik, hogy reklámtevékenységüknek befellegzett. Úgy tűnik minden összeesküdött Nick ellen: tudományos kutatások egyértelműen bizonyítják a dohányzás egészséget károsító hatását, hovatovább halálos természetét; a fiának olyan apafigurára van szüksége, akire felnézhet; ráadásul Marlboro Man is haldoklik és kész lerántani a leplet a tüdőrákról. A helyzet csak fokozódik és Nick kénytelen szembenézni a helyzetével: vagy megadja magát a körülményeknek, vagy szellemi energiáit összeszedve saját javára fordítja a helyzetet.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy az új évezred egyik legjobb filmje volt a 2002-es Isten városa. A brazil utcák brutális hétköznapjai még számtalan hasonlóan ütős sztorival ellátták a készítőket, így nem csoda, hogy szinte rögtön készült a folytatás tévésorozat formájában. A City of Men (Az emberek városa) 4 évadot ért meg és egyik főszereplőjét, Douglas Silvát még Emmy-díjra is jelölték érte. Silva figurája áll a középpontjában a tévésorozatra ápülő új mozifilmnek is, ami szintén a City of Men címet viseli.
Új tanárnõ érkezik a jó hírű, patinás St. George kollégiumba. Sheba Hart művészettörténetet tanít, és a legtöbb kollégájától eltérõen kicsit másként gondolkodik a világról. Szerencsére a fiatal nõ gyorsan rokonlélekre talál az egyik idõsebb kolléganõ, Barbara Covett személyében. Ám nem csupán õ az egyetlen, akit elvarázsol az új tanárnõ személyisége, sajátos életszemlélete. Amikor Sheba tiltott szerelmi kapcsolatba keveredik, Barbara az egyetlen, aki a védelmére kel. Talán azért, mert õ sohasem merte megtenni, amire igazán vágyott.
Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.
Volt idő, amikor Nathan Muir CIA-ügynök és a tanítványa, Tom Bishop elválaszthatatlanok voltak. Együtt járták a világot Vietnamtól Bejrútig egy olyan szakmában, amely veszéllyel és bizonytalansággal teli. De ez sok évvel ezelőtt volt. Muir az utolsó napját tölti a nyugdíj előtt, amikor megtudja, hogy Bishopot kémkedés vádjával bebörtönözték Pekingben, és huszonnégy óra múlva kivégzik, hacsak nem történik valami csoda. Megdöbbenésére a felettesei sorsára hagyják a fickót, nem akarnak egy nemzetközi konfliktust kockáztatni miatta. Miközben Bishop ideje egyre fogy, Muir belevág élete legveszélyesebb akciójába.
Öccsének korai halálának évfordulóján Jack O'Brien, a modern világ rohanásába belefásult építész visszagondol sorsfordító gyermekkorára, azokra a texasi kisvárosban töltött évekre, mikor elveszítette ártatlanságát, angyali édesanyjához és szigorú édesapjához fűződő kapcsolata pedig örökre megváltozott. Az emlékek felidézése közben talán nem csupán a saját, de az egész emberiség helyét is megtalálja az univerzumban.
1585-öt írunk. I. Erzsébet királynő idestova három évtizede ül a trónon. Angliát vallási ellentétek feszítik, miközben az udvarban folyó ármánykodás is állandó veszélyt jelent. Ugyanekkor a katolicizmus pusztító szele söpör végig Európán. A római egyház támogatásával és az inkvizícióval felfegyverkezve II. Fülöp király armadája fenyegeti Angliát. A spanyol uralkodónak, a világ legnagyobb hatalmú emberének eltökélt szándéka, hogy letaszítja a trónról a protestáns eretneket. A küzdelem mellett szükségképpen háttérbe szorul a királynő magánélete, beteljesületlen szerelem fűzi Sir Walter Raleigh-hez.
Egy, a diákjai közt népszerű középiskolai tanár valójában egy pszichopata gyilkos, és megvannak a maga módszerei arra, hogy megbüntesse a rendetlenkedő tanulókat...
Egy professzor is lehet betörő. Dorr professzor (Tom Hanks) egyébként sem úgy szerezte a tudományos fokozatait, ahogy mások. Mindent meg tud szerezni, de ritkán jár a törvényesség útján. Most éppen az évszázad bűntényére készül, és a nagy akcióhoz a legjobb szakembereket szerződteti. Az akció főhadiszállása pedig egy mit sem sejtő, templomba járó fekete asszonyság, Marva Munson (Irma P. Hall) lakása, egy tenyeres-talpas házinénié, aki hamar kimutatja a foga fehérjét. A lebukás garantált, ha csak a házisárkányt nem éri véletlen baleset.
Jerry Welbach (Brad Pitt) életének legnehezebb napján két ultimátumot kap: egyet főnökétől és egyet barátnőjétől. Főnöke nem éppen tiszta üzletekben utazik, ezúttal fejvesztés terhe mellett Jerrynek Mexikóból kell ellopnia egy legendás pisztolyt, amit titokzatosan csak "A mexikói"-ként említenek. Barátnője, Samantha (Julia Roberts) pedig szakítással fenyegetőzik, és választás elé állítja Jerryt: vagy ő, vagy a maffia. Addig is elmegy Las Vegasba szerencsét próbálni. Jerry viszont úgy gondolja, jobb neki élve, Samantha meg csak haragudjon rá egy életre. Elindul hát Mexikóba. Amilyen könnyű volt ellopni a pisztolyt, annyira nehéz megtartani. Jerry egy idő után szabadulna is tőle, annyi átok száll fejére a különleges fegyver miatt. Például Samanthát elrabolják Las vegas felé félúton és "A mexikói"-t kérik érte cserébe.
A look at the lives of Carlo, Giulia, and their friends some 10 years after the events of L'Ultimo bacio.
Roland, az amerikai író, és felesége, Vanessa egy csendes, idilli tengerparti üdülőbe érkeznek a ’70-es évek Franciaországában. Házasságuk a jelek szerint válságban van. Ahogy egyre több időt töltenek a többi utazóval, köztük Leával és Francois-zal, az újdonsült házasokkal, vagy Michellel és Patrice-szal, a két helybélivel, az amerikai pár lassan szembenéz saját élete megoldatlan problémáival.