1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.
Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.
McMurphy, a kisstílű bűnöző a börtön helyett elmegyógyintézetbe záratja magát. Hamarosan rájön: a műintézmény lakói -akik ellentétben vele, nem tettetésből kerültek ide- semmivel sem bolondabbak nála, annál inkább bolond a világ, amely idejuttatta őket. McMurphy hamar elveszti a kívülállás páncélját, ezért megpróbál segíteni társain, akiken látja: az orvostudomány köntösébe bújtatott érzéketlenség és álszent gyógyítás -valójában fegyelmezni, idomítani akarás- csak rontja állapotukat.
Maximus, a hatalmas római generális a nép kedvence, és az idős uralkodó, Marcus Aurelius bizalmát is élvezi. Az összeesküvés áldozataként haldokló Marcus Aurelius őt teszi meg örökösévé hataloméhes fia, Commodus ellenében. Commodus átveszi mégis a hatalmat, és halálra ítéli Maximust: ő megmenekül, a Hispániában élő családjára mért csapást azonban nem tudja megakadályozni. Összetörten a rabszolgakereskedők kezére jut, akik eladják gladiátornak. Az életéért küzdő Maximust Rómába viszik, ahol felhasználja régi hírnevét, hogy lázadást szítson az eltunyult rómaiak között az elnyomó hatalom megdöntésére.
Truman Burbank nem is sejti, hogy békés szülővárosa egy óriási stúdió, melyet egy jó fantáziájú producer-rendező ötlött ki és vezet. Truman a műsor főszereplője - de nem tud róla. Élete egy véget nem érő TV show, melyben az ott élő és dolgozó emberek hollywoodi színészek és még a szüntelenül csacsogó felesége is szerződtetett színjátszó. Ám Truman idővel egyre többet tud meg.
A Menyasszony végzett két egykori társával, majd tovább folytatja bosszúhadjáratát. A halállistáján Budd és Elle következik. Miután rendezi a számláját Bill öccsével és Elle-lel, aki a bérgyilkosokból álló csapaton belül a legfőbb vetélytársa volt, Mexikóba megy, hogy megtalálja utolsó áldozata rejtekhelyét. Már csak egyetlen cél lebeg előtte: megölni Billt, az egykori főnökét és szeretőjét, gyermekének apját. Közben kiderül, hogy lánya, akivel várandós volt a mészárlás idején, és azt hitte, hogy meghalt, mégis életben van.
Mark Watney asztronauta a marsi expedíció közben egy felszíni vihar közepén megsérül, és mivel társai halottnak hiszik, hátrahagyják. De Watney életben marad, és egyedül találja magát sebesülten egy ellenséges bolygón. Elképesztő élniakarásról és találékonyságról tanúságot téve megteremti magának az életfeltételeket a zord környezetben, és a módot, hogy hazaüzenjen. A Földön az egész világ összefog, hogy megmentse a Marson ragadt embert, s a NASA egy igazán eszement, csaknem lehetetlen mentőakciót dolgoz ki a hazajuttatására.
Gil (Owen Wilson) és Inez (Rachel McAdams) jegyesek, akik üzleti okokból Párizsba látogatnak. Időközben kiderül, hogy a pár nem egészen egymáshoz való. Gil esetleg Párizsban szeretne élni, es komoly íróvá válni, míg Ineznél ez szóba sem jöhet. Gil szeret esőben sétálni, míg Inez nem. A történetben a fordulatot az hozza, hogy Gil felfedezi: pontban éjfélkor Párizs egy bizonyos pontján egy fiákerbe szállva időutazásban vehet reszt, amely visszaröpíti az általa kedvelt 1920-as évekbe...
Sorozatgyilkos szedi áldozatait San Franciscóban. A rendőrség képtelen a nyomára bukkanni, pedig a tettes üzeneteket küld több napilapnak is. Csak néhány rendőr, újságíró, köztük Paul Avery és egy halk szavú, tehetséges szerkesztőségi rajzoló, Robert Graysmith bízik abban, hogy megfejtheti a rejtélyes üzeneteket, melyek alapján a gyilkos a Zodiákus nevet kapta. Elszántan, vadul és szenvedélyesen üldözik ellenségüket. Kezdetben kötelességtudóan, később egyre inkább elvakultan, mígnem már maguk is az őrület határán járnak.
Richard Linklater új filmje, a Sráckor eleddig példátlan filmes kísérlet és egyedülálló mozis élmény. Olyan fikciós dráma, amely ugyanazt a néhány színészt követi egy 12 éves időszakon át, 2002-től 2013-ig, ily módon a filmben megtett páratlan utazás egyszerre nagy ívű és intim, végigvezet a gyermekkor életörömén, a modern család mindent megrendítő változásain, és magán az időn. A film a 6 éves Masont követi az ember életének legradikálisabban változó évtizedén át a családi költözések, viták, házassági kudarcok, újra házasodások, új iskolák, első szerelmek, elvesztett szerelmek, jó időszakok, ijesztő időszakok, és a szívfájdalom és rácsodálkozás állandóan lüktető keveredésének ismerős kavargásán keresztül.
Az 1955-ös furcsa villámlás után Martynak egyenesen 1885-be kell visszautaznia, hogy megmentse a Dokit egy túl korai haláltól. Nagy nehezen túléli az indiánok támadását és a barátságtalan városlakók intrikáit, s végül ráakad a Dokira, aki nem más, mint a városka kovácsa. Doki azonban nem hallgat a figyelmeztetésre, mivel fülig beleszeretett az elbűvölő tanítónőbe, Clara Claytonba. Így Marty feladata lesz, hogy kimenekítse őket a Vadnyugatról, s visszatérjenek a jövőbe
1969. Los Angeles. Egy munka nélkül maradt, western tévésorozatából kikerült, munkanélküli színész és jó barátja, kaszkadőre együtt próbálnak boldogulni Hollywood kegyetlen világában. Ez a világ azért kegyetlen, mert változik: Rick és Cliff eddig kiismerte magát a showbizniszben, de most bármerre járnak, arra kell rácsodálkozniuk, hogy minden megváltozott: a szabályok, a főnökök és a nők is…
A történet egy fiatal lányról, Mijáról szól, aki szembeszáll egy hatalmas multinacionális céggel, akik elrabolják kedvenc állatát, Okját.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Warner Stúdió, annak is egy szép nagy víztornya. Ott raboskodott Yakko, Wakko és Dot, a Warner-tesók, amíg meg nem találták a kijáratot… Beindul az Animánia! A három gézengúz előbb a stúdióban rendez ámokfutást, majd ugyanazzal a lendülettel beveszik az egész világot. Ugyan, ki más segíthetné ki Beethovent, Einsteint és Lincolnt, ha épp ha épp megáll náluk a tudomány? Ki más lenne képes a legjobb Warner-hagyományokat követve eszelős tempóban ontani a paródiát, a viccet és a mókát? Ki más lenne képes kivágni a magas C-t a tetőablakon, ha nem ők hárman? Az őrületes tréfagyártásba besegít néhány jó barát, akik között akad tollas (a Jómadár) és borzas (Rita és Tutyi), bosszús (Bunkó és Vész) és lompos (Slappy, a Mókus). Ragadd meg az alkalmat és a távirányítót: indul a mánia!
A paranormális esetek két világhírű kutatója, Ed és Lorraine Warren valós, lejegyzett esetei között az egyik legmeghökkentőbb ez a történet. A páros ismét egy bajba került családon segít, és egy bajt okozó házat szeretne megtisztítani az ártó szellemektől. Ezúttal Angliába hívják őket: egy négy gyerekét egyedül nevelő anya könyörög a démonűzők segítségéért: két lánya egyre furcsább jelenségeket tapasztal a vén házban. És ami eleinte játéknak tűnt, az nemsokára megállíthatatlan, borzasztó valósággá válik…
A heves természetű Merida ügyes íjász, és nem mellesleg Fergus király és Elinor királynő leánya. Úgy dönt, kezébe veszi sorsát, dacolva az ősi szokással, mely szent és sérthetetlen a harsány földesúrak, a hatalmas Lord MacGuffin (Kevin McKidd hangja), a goromba Lord Macintosh (Craig Ferguson hangja) és a civakodós Lord Dingwall (Robbie Coltrane hangja) számára. Merida tettei véletlenül káoszt és fennforgást robbantanak ki a királyságban, és amikor a szeszélyes öreg Boszorkányhoz (Julie Walters hangja) fordul segítségéért, balsorsú kívánsága borul reá. Az ezután leselkedő veszély Meridát arra ösztönzi, hogy mihamarabb megismerje az igazi bátorság mivoltát, hogy feloldja a szörnyű átkot, mielőtt túl késő lenne…
Az aranyhal-memóriájú kék halacska elindul, hogy válaszokat találjon a múltjával kapcsolatos kérdésekre. Kicsoda ő? Kik a szülei? Miért nem emlékszik semmire? És vajon hol tanult meg ámbrásul? Útja során barátai Marlin és Némó is elkísérik.
Bella miután életet adott lányának, Renesmee-nek, megerősödve és új képességek birtokában, vámpírként tér magához. Végre beteljesedett amire mindig is vágyott: vámpírként élheti életét Edward oldalán. A boldogságukat azonban hamarosan megzavarja a Volturik tanácsa, akik azt állítják, a Cullenek vétettek a vámpírtörvények ellen. Úgy vélik, hogy Bella és Edward gyermeke halhatatlan, természetfeletti képességeit születése után kapta, ezért a gyermeknek meg kell halnia. A Volturik csak a kínálkozó alaklomra vártak, hogy örökre leszámolhassanak a Cullenekkel. Edward Jacobbal az oldalán szövetségeseket gyűjt, hogy együtt küzdjenek meg a Volturikkal a mindent eldöntő, utolsó nagy csatában, ahol már nem csak családja, hanem a vámpírok és a vérfarkasok sorsa a tét.
Újra együtt a különös szerelmespár, a vámpír Edward és halandó kedvese, Bella. Úgy tűnik, minden olyan, mint régen, mielőtt a fiú és családja elhagyta volna Forks városát. Ám kiderül, hogy Bella legjobb barátja, Jacob egy vérfarkas, a vérfarkasok és a vámpírok pedig ősidők óta háborúban állnak egymással. A lány hiába próbálja kibékíteni őket, az Edward iránt érzett szerelme és a Jacobhoz fűződő barátsága képtelen helyzet elé állítja. Eközben a közeli Seattle-ben borzalmas dolgok történnek, amihez minden jel szerint Bellának is köze van.
Dr. Alan Grant kiheverte a Jurassic Parkban történteket, és újult lendülettel kutatja a raptorok intelligenciájával kapcsolatos elméletének helyességét. Így aztán nem tud ellenállni a kísértésnek, amikor egy jómódú kalandor, Paul Kirby busás támogatást ígér kutatásaihoz - amennyiben Grant elkíséri őket egy repülős körútra a Sorna sziget fölött, mely az In-Gen genetikus tenyésztelepe volt, és ahol legutóbb szörnyű dolgok történtek.