A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

Minden idők egyik leghatásosabb háborúellenes filmjében Henry Fonda, Walter Matthau, Dan O'Herlihy, Larry Hagman és Fritz Weaver olyan férfiakat alakítanak, akiken nem kevesebb múlik, mint a világ sorsa. Egy katonai számítógép meghibásodása miatt nukleáris bombázók indulnak el Moszkva felé. Az Egyesült Államok elnöke (Fonda) megpróbálja visszahívni őket, de a légierő bombabiztos védelmi rendszere megakadályozza ebben. Nem marad más választása, mint meggyőzni az oroszokat arról, hogy ne viszonozzák a támadást. Végül kétségbeesett lépésre szánja el magát: felajánlja, hogy feláldoz egy amerikai nagyvárost, amennyiben a bombázóknak sikerül végrehajtaniuk a halálos küldetést.

Truffaut egy film forgatásáról készített filmet, de nemcsak a forgatás nehézségeit mutatja be, hanem szól az emberi kapcsolatokról, amelyek a filmkészítők között alakulnak ki és szűnnek meg. A filmrendező Ferrand a Bemutatom Pamelát című filmjét forgatja. A főszereplő idegösszeroppanásból épült fel, az egyik színész állandóan részeg, emellett a történetben szerelmi bonyodalom, féltékenység és ármánykodás is fellelhető. Truffaut a film a filmben ötlettel a forgatás folyamatát akarta közelről megmutatni. A film erénye, hogy az ábrázolt nehézségek ellenére is derűs képet fest a filmvilág mindennapjairól.

A történet az 50-es években játszódik egy újonnan épült lakótömbben, ahol néhány család él kis elszeparált házikókban. Eleinte az eltűnt bérleti díj jelenti a fő szálat, később pedig az egyik család két fiának a csendfogadalma, amit a többi lakó (nem ismervén a miértet) természetesen félreért. Az egyre többek által beszélt angol nyelv hoz össze egy kezdődő románcot (melynek egyik szereplője az 50-es évek legszebb japán színésznője, a Setsuko-t alakító Kuga Yoshiko), valamint az amerikaiaktól átvett TV technológia is szerves részét képezi a sztorinak, mert a két gyerek TV-t akar otthonra, míg a szülők ellenzik ezt, mondván a TV 100 millió idióta országává teszi Japánt. (kilencesterv.com)

A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.

A falklandi vereség után, a Videla-junta végnapjaiban játszódó Oscar-díjas film hősnője Alicia, egy középosztálybeli tanárnő, aki hisz a tankönyveknek, melyekből a történelem hivatalos változatát tanítja a diákjainak. Ám találkozik egy régi iskolatársával, akinek elbeszéléséből a rendszer legsötétebb oldalai tárulnak fel. Mesél börtönben született csecsemőkről, akiket szüleik eltűnése után szétosztottak a rezsim rájuk igényt tartó emberei között. Alicia megretten. Kislányukat öt évvel ezelőtt fogadták örökbe. Kérdésekkel bombázza a férjét, de a férfi elzárkózik a nyílt válaszadástól. Lassan-lassan rádöbben, hogy jólétük a kormányzati korrupcióból fakad, s hogy gyermeke szüleit a nyomtalanul eltűnt áldozatok között kell keresnie.

A jómódú, középkorú Mathieu beleszeret spanyol szobalányába, aki mindössze 18 éves. A férfi mindent megadna a lánynak, de az csak hitegeti a vágyba szinte már beleőrülő Mathieu-t... A nagy szürrealista rendező utolsó filmjében sem marad hűtlen önmagához: a spanyol szobalányt két, egymásra egy csöppet sem hasonlító színésznő játssza.

Filmmakers discuss the legacy of Alfred Hitchcock and the book “Hitchcock/Truffaut” (“Le cinéma selon Hitchcock”), written by François Truffaut and published in 1966.

Egy szegény anyagi háttérrel rendelkező fiú jómódú nagybátyja gyárában szeretne karriert befutni. Két nőhöz is szoros szerelmi kapcsolat fűzi: egy vagyonos, férjes asszonyhoz és a gyár egyik munkáslányához, akit teherbe ejtett. Ez utóbbi nagyban hátráltatja a ranglétrán való feljebbjutását, ezért elhatározza, hogy megöli a lányt. Mielőtt tervét végrehajtaná, a lány halálos balesetet szenved. A bíróság azonban őt teszi felelőssé a történtekért és halálra ítéli.

Az egyik Észak-Afrikai országba utazik David Locke újságságíró, hogy riportot készítsen a gerillák harcáról. A sivatagban lévő szállodában találkozik a fegyvercsempésszel, aki váratlanul meghal. A kiégett riporter úgy érzi, itt az alkalom, hogy elmeneküljön régi életéből. Felveszi a halott férfi személyazonosságát és magához veszi a határidőnaplóját, amely Afrikán és Európán át veszedelmes fegyvercsempészekhez és egy titokzatos fiatal nőhöz vezeti. Locke kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy bár sikerült megszabadulnia előző életétől, az új bőre egyre szűkebb rá.

A női lábak teremtik meg a világ harmóniáját és egységét – vallja Bertrand. Hősünk egész életében mással sem törődött, mint hogy minél közelebb kerüljön a női nemhez, hogy minél több nőt ismerhessen meg, és hogy minél több időt tölthessen nők társaságában. A nők és a női lábak iránti rajongása néha őrült cselekedetekre sarkallja. Például képes összetörni saját kocsiját, csak hogy kideríthesse egy formás lábú nő lakcímét, akit az utcán látott egyszer. Bertrand nem nevezhető nőcsábásznak vagy szoknyavadásznak: szenvedélyes érdeklődését nem pusztán a szexuális vágy táplálja, hanem annál mélyebb csodálat a női nem iránt. Bertrandnak végül különös szenvedélye miatt kell meghalnia. Temetésén pedig csak nők vesznek részt.

Paul Javal fiatal dramaturg. Egy nap állást kap egy amerikai filmproducertől, Jeremy Prokochtól. Paul és felesége, Camila anyagi helyzete radikálisan megváltozik, ennek ellenére Paul nem érzi magát elemében. Művészi szabadsága korlátozott, és néha olyan dolgok írására kényszerítik, amelyekkel nem ért egyet. Ez történik Caprin is, ahol a házaspár ellátogat Fritz Lang filmjének, az "Odüsszeusznak" a forgatására. A producer által követelt javításokkal se Lang se Paul nem ért egyet. Prokosch azonban lefizeti a forgatókönyvírót, aki enged a pénz csábításának. Camila rádöbben, hogy Paul igyekszik kihasználni felesége bájait karrierje egyengetéséhez, és ezért egyre nagyobb megvetést érez férje iránt. Megérti, hogy ez szerelmük végét jelenti...

Egy mexikói vendégmunkást agyonlőnek a texasi határvidéken. Egy határőr lövi le tévedésből. Senkinek nem érdeke a felhajtás, így kerül Melquiades Estrada szép csöndben egymás után kétszer is a föld alá. Egykori munkatársa, Pete Perkins (Tommy Lee Jones) azonban nem nyugszik bele az ügy effajta elintézésébe, foglyul ejti az elkövetőt, a fiatal határőrt (Barry Pepper) és a kihantolt hullával a különös trió lóháton elindul Mexikóba, hogy végre méltó módon, hazai földbe temesse a halottat.

A jövőben járunk. A Föld lakossága egy nukleáris konfliktust követően három országra oszlik, melyek állandó harcban állnak egymással. A totalitárius Óceániát a mindent látó Nagy Testvér kormányozza, fővárosa pedig Londonban van. Az egyéniség bárminemű megnyilvánulását szigorúan üldöző állam egyik polgára, Winston Smith, az Archívumok részlegén dolgozik hivatalnokként. Titokban naplót vezet, melyben leírja titkos vágyait. Egy nap megismerkedik a vonzó Juliával, aki az Igazság részlegén dolgozik. Megbeszélnek egy randevút annak ellenére, hogy ez tiltott tevékenységnek számít. A szerelmesek végül úgy döntenek, megszöknek, de az elnyomó állami apparátus útjukat állja.

A kórházban folyó nagyszabású kísérlet főszereplői: egy haldokló beteg egy milliméterre zsugorított űrhajó utasaival együtt. A parányi űrhajót befecskendezik a beteg testébe, és a tudóscsoport megpróbálja elérni a beteg sejtet, hogy megsemmisíthessék. Az űrhajó egyik utasa azonban szabotőr.

Az amerikai focista Joe Pendleton kezd kiöregedni a játékból. Minden vágya, hogy a bajnoki döntőben játszhasson. Végül eljön a nagy pillanat, beválasztják a döntős csapatba. A meccs előtt azonban elüti egy teherautó és meghal. Azaz csak majdnem: az őrangyala ugyanis végzetes hibát követett el, tévedésből idő előtt viszi föl a mennybe. Amikor Joe ezt megtudja, mindent elkövet, hogy a hibát orvosolják az égiek. Mivel a porhüvelyét már elhamvasztották, Joe egy meggyilkolt milliomos testében kel új életre.

Willie Stark mintha őskövület lenne a mai világban, a becsületes, őszinte politikusok mintapéldánya. Egyenes és nyílt fickó, aki hisz az igazság és a tisztesség erejében. Egészen alulról kezdi, és egyre feljebb vezet az útja, bár az igazat megvallva, nem mindenki örül a sikereinek. De vajon az idealista kisember képes-e megőrizni tisztaságát a politika mocskos világában? Az egyszerű, tiszta erkölcsű Stark felkelti egy újságíró, Jack Burden érdeklődését, aki mellé szegődik és végig követi Stark pályájának alakulását, a jogi tanulmányaitól kezdve a korrupció elleni küzdelméig.

Armand Degas (Mickey Rourke) a maffia bérgyilkosa. Sosem hibázott, és sosem hagyott szemtanúkat. Egészen mostanáig. Carmen (Diane Lane) és Wayne Colson (Thomas Jane) szemtanúi lesznek egy véres akciójának. A rendőrség tanúvédelmet biztosít számukra, ám hiába kezdenek új életet messze Degas-tól, a bérgyilkos nem nyughat. Kapcsolatai révén kideríti a házaspár hollétét. Miután Colsonék ráébrednek arra, hogy a törvény képviselői ezúttal nem az ő oldalukon állnak, kénytelen maguk szembeszállni a kegyetlen gyilkossal.

Valerie Tasso, az újságíróból lett elit prostituált önéletrajzi bestsellere alapján készült film valójában nem is a testiségről szól, hanem érzékeny beszámoló egy a világban helyét kereső szenvedélyes nő, kapcsolatainak lelki vonatkozásairól. Valerie, miközben enged minden csábításnak vagy kínálkozó alkalomnak, teljesen átadja magát ezeknek a futó kalandoknak. Van benne egyfajta bizalom a szerelemmel vagy a szerelmesével szemben, de a szerelem és az érzékiség annyira kitölti életét, amennyire nem volna szabad. Ez már függőség. Nem tart távolságot ebben az értelemben önmagától vagy testétől. Túlságosan, egészen adja át magát ezeknek a kapcsolatoknak, s ennél fogva ez önmagával szemben bűn. Mindig kihasználják, mindig neki kell fizetnie.

Marianne leaves Abel for Paul, his best friend and the father of her unborn child. Eight years later, Paul dies and Marianne returns to Abel. However, things have changed for the both of them and feelings of jealousy surround their new relationship.