A Nobile házaspár egy operaelőadás után vacsorát ad a barátainak Gondviselés utcai házában, ahonnan azonban a komornyik kivételével a teljes személyzet eltávozott. A vacsora utáni zenélés, beszélgetés közben egyre többen elálmosodnak, és bár hazamenetelről beszélnek, ott helyben elalszanak. Reggel döbbenten vitatják a történteket, ám az egyébként nyitott szalon küszöbét senki nem tudja átlépni. E megmagyarázhatatlan korlátozottság miatt a társaság egyre kétségbeesettebb és hisztérikusabb lesz.

Tarkovszkij évekig nem forgalmazott filmje, amely elnyerte a kritikusok díját az 1969-es cannes-i fesztiválon, az életbe vetett hit élményét fogalmazta meg. A XV. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott - és az aktuális szovjet-kínai szembeállásra utaló - testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.

"Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas" - mondta operatőrének, Sven Nykvistnek Bergman, akinek egyik legjelentősebb filmje bontakozott ki később ebből a képből. A Suttogások, sikolyok három nővér és házvezetőnőjük lelki konfliktusokkal teli életét mutatja be a századelőn egy gyönyörű parkkal körülvett nagy házban. S eközben felvonultatja a korábbi Bergman-filmek legnagyobb színésznőit: a haldokló Agnes és a csupa-nőiesség Maria mellett az erőt, a közös ügyeket intéző, férjezett Karin képviseli, mígnem egy hátborzongató jelenetben feltárul kemény szigorral leplezett, iszonyatos boldogtalansága és kiszolgáltatottsága.

Egy utcai fényképész híradó-operatőr lesz, hogy elnyerje egy filmsztár kegyeit. "...Ha Buster szerelmes - nyugodjunk meg, mindig szerelmes - kizökken az idő: a normalitás fehér zászlót tűz ki és megadja magát. Mindegy, mi a helyszín. Folyók, vízesések, a Vadnyugat vagy Los Angeles: itt álom-arányok uralkodnak, álom-külsők és álom-belsők, a léptéket Buster Keaton szabja - mindezek a helyszínek hol Liliputtá, hol Brobdingenné válnak, a néző hol óriás, hol törpe, a néző visszatalál a megmozduló kép és a dobbanó szív öröméhez..."

Alegorikus történet egy férfiről, aki küzd a benne lévő jó és gonosz ellen. Az egyik oldal egy vonzó nő a másik a felesége.

Történetem hősei angyalok. Igen, munkanélküli őrangyalok, akik a háború befejezése óta Berlinben tevékenykednek, ahogy az Úristen így hátrahagyta őket. Azután egy szép napon az egyik angyal szerelmes lesz. Találkozik egy trapézművésznővel, aki cirkuszban lép fel, angyalszárnyacskákkal a ruháján. Ezt nagyon mulatságosnak találja, és nagyon tetszik neki ez a lány. De ahhoz, hogy beleszerethessen, halandóvá kell válnia, mint minden földi lénynek. Nehéz elhatározás előtt áll... (Wim Wenders) A nyolcvanas évek közepén még kettészakított Berlinben játszódó - cannes-i rendezői díjjal kitüntetett - film az évtized iskolateremtő alkotásává vált.

A weekend at a marquis’ country château lays bare some ugly truths about a group of haut bourgeois acquaintances.

A film Max Fisher, a Rushmore Gimnázium végzõs diákjának történetét meséli el, aki meglehetõsen fontos szerepet tölt be a patinás oktatási intézmény életében. Jelenleg õ az iskolaújság- és évkönyv szerkesztõje: a Francia Klub, a Német Klub, a Sakk Klub és a Csillagvizsgáló Klub elnöke: a vívócsapat kapitánya és a retorikai önképzõkör elnöke: valamint a Max Fisher Színjátszókör igazgatója és producere, amely számára darabokat ír a rendõrségi korrupcióról, a nagyvárosi bûnözésrõl, a háborúról és az élet egyéb örömeirõl. Max szeretne korengedménnyel bekerülni az Oxfordi Egyetemre. (Ha oda nem megy, hát akkor a Harvardra.) Csak az a bökkenõ, hogy Max az iskola egyik legrosszabb tanulója, akit éppen próbaidõre bocsátottak: még egy karó, és repül.

Kegyetlen élet az ingatlanügynöké. Mindennap újra meg újra taposni, könyökölni, hajtani kell. És ha peches szériába kerül az ember, akkor hiába kapaszkodik. Ricky, Shelley, Dave és George együtt dolgoznak. És egymás ellen. Ráadásul a főnökség új ösztönző rendszere erősen sikerorientált: a legeredményesebb ügynök mesés prémiumot kap, a legrosszabb viszont szedheti a sátorfáját...

Roman Polanski legújabb filmje egy fiatal színésznőt állít a középpontba, aki megpróbálja meggyőzni a rendezőt, hogy ő a tökéletes választás a szerepre.

Harry és Mónika Stockholm szegényebb negyedében lakó fiatalok. A fiú egy porcelán raktárban, a lány egy zöldséges boltban dolgozik. Nem látnak maguk előtt jövőt különösen akkor, amikor Mónika elveszíti munkahelyét. Elhatározzák, hogy a város körülvevő lakatlan szigetek egyikére mennek keresve a szabadságot és a felszabadulást. Eleinte úgy élnek, mint a paradicsomban. Sajnos hamarosan hiányozni kezd a pénz. Ehhez jön egy őket üldöző huligánnal való drámai összeütközés. Vissza kell térniük. Mikor kiderül, hogy Mónika terhes, összeházasodnak és beköltöznek egy szegényes szobába. Harrynak munkát kell, hogy találjon. Tanulni is akar. A helyzettől kétségbeesett leány megcsalja őt, elhagyja Harryt és pici lányukat.

Egy szétmálló házasság története és a szeretőké akikhez a pár vigaszért fordul. A férj belezúg egy prostituáltba. Sőt hozzá is költözne, de ennek a nőnek már - minden látszat ellenére - a magány az egyetlen lehetséges életközege. A feleség inkább ragaszkodna a klasszikus családmodellhez, de amikor a férj faképnél hagyja hamar gyönyört keres egy fiatal táncos karjai közt.

A film a lepukkant Glasgow-ban játszódik a hetvenes évek szemetes-sztrájkja idején, amikor a lestrapált bérkaszárnyák lakói szinte belefulladtak a körülöttük felgyűlt szemétbe. A film főhőse James, tizenkét éves és a családja. A döbbenetes nyitójelenetben a csatorna mellett játszó James szörnyű titkot les ki, és ez visszavonhatatlanul megváltoztatja a világról alkotott képét. Igaz, ennek köszönhetően különös rajongás alakul ki benne a kígyózó fekete víztömeg iránt. Ugyancsak a csatorna partján barátkozik össze Margaret Anne-nel, az esetlen kamaszlánnyal, aki könnyű préda a helyi menő bandának. Kettejük között gyengéd, mégis ártatlan kapcsolat alakul ki, egyfajta menedék a világ elől. James azonban egy szebb élet után áhítozik. Álma akkor válik valóra, amikor egyszer kibuszozik a városból és a kukoricatábla közepén egy épülő új lakótelepre lel.

Két nővér, Su-mi és Su-yeon elmegyógyintézetből térnek haza. Rögtön világossá válik, hogy valami nincs rendjén. Természetfeletti erők nehezítik a két lány beilleszkedését. Megözvegyült apjuk újranősült, mostohaanyjuk pedig féltékeny, félti családon belüli pozícióját. Valóban olyan rosszindulatú és torzlelkű, mint azt a nővérek sejtik? Vagy valami sötétebb erő munkálkodik a családi fészekben? Kim Jee-woon remekül kiaknázza a helyszínül szolgáló családi ház atmoszféráját, az elegáns, baljós villában a berendezés minden darabjára sötét árnyak borulnak, és szörnyű titkokat sejtetnek. Ez mégsem csupán egy egyszerű kísértethistória. Az összetett, izgalmas alkotás komoly figyelmet kíván a néző részéről.

A szaxofonos Charlie "Bird" Parker a dzsesszműfaj nagy egyénisége volt. Virtuóz játéka vonzotta a tömeget a negyvenes évek Amerikájában. Alacsony sorból küzdötte föl magát, zenészi pályafutását hullámhegyek és -völgyek tarkították. Nappal a drogot hajtotta, este zenélt, utána pedig hajnalig ivott vagy nõzött. Amikor megismerkedett a fiatal lánnyal, nyíltan bevallotta neki, hogy tizenöt éves kora óta kábítószerfüggõ. Chan mégis hozzáment feleségül, vállalva a hányatott életet. A rock and roll elõretörésével Bird zenéje háttérbe szorult, a múló siker, súlyosbodó függõsége, gyomorfekélye és a kislánya halála túl sok volt számára.

The film tells a story speaks of "Yusuf ", a plumbing Man, who is exposed to many pranks by his friends.

Tokió, 1936. Abe Szada, a volt prostituált egy fogadóban dolgozik szolgálóként. A fogadó tulajdonosával, a szexuálisan mindenevő Isida Kicsidzóval találkozva szexuális kísérletekből, ivásból és egyéb élvezetekből álló kapcsolatba kezdenek. Egymás iránti megszállottságukban Szada megígérteti Isidával, hogy többé nem fog a feleségével lefeküdni, ellenkező esetben Szada megölheti. Mivel egymás fojtogatását szeretkezés közben különösen izgatónak találják, Isida (miután ígéretét megszegte) megengedi, hogy Szada ily módon ölje meg. Szada ezt megteszi, majd levágja Isida péniszét, ezután vérrel a férfi mellkasára írja: „Szada és Kicsi örökké együtt.”

A struggling young dancer finds herself drawn in by dark forces when a peculiar, well-connected older couple promise her a shot at fame.

Dr. Norman családjával úton van Boston felé, hogy kollégája egy befejezetlen munkáját elvégezze, ugyanis a doki egyik pillanatról a másikra öngyilkos lett. Norman fia, Bob, az indulás előtt szörnyű látomást észlelt, amelyben egy lány szelleme arra kérte, hogy ne menjenek oda ahová készülnek és főleg maradjanak távol egy bizonyos ottani háztól. Amint megérkeztek új helyükre, a fiú az autóban maradt és a lány szelleme ismét megjelent előtte. Arra kérte Bobot, figyelmeztesse a szüleit, hogy menjenek messzire, de a szülőket nem érdekelte a dolog, mert badarságnak tartották az egészet. Azonban nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ők is rájöjjenek arra, a házban valami nem stimmel. Meg kell tudniuk, hogy milyen múltbéli szörnyűségek folytak a házban, különben az egész családra mérhetetlen kínok várnak.

Paul Vitti, a rettegett maffiavezér egy nap igencsak meglepi őreit a börtönben: bárgyú mosollyal fel-alá mászkál, és időről-időre nótára gyújt. Ha Vitti musicalszámokat kezd el dalolni a cellájában, vajon ki máshoz fordulhatnak az illetékesek, mint a pszichiáteréhez? Sobel doktor hiába tiltakozik, gyorsan megszületik döntés: Vitti beköltözik Sobel házába, hogy alapos kezelésnek vesse alá magát.