Andrew híres akar lenni. New York, tehát az Egyesült Államok, tehát az egész világ egyik leghíresebb zeneiskolájába, a Shaffer Konzervatóriumba jár, dobolni tanul, rengeteget gyakorol, és mindenre képes volna a siker érdekében. Legalább is, azt hiszi. De találkozik egy tanárral, aki még nála is elszántabb. Ő abban hisz, hogy a tehetséget mindenáron fel kell szabadítani, és ami bujkál, azt ki kell préselni a tanulókból. Akkor is, ha kínlódnak, ha sírnak vagy belehalnak. A kezdő zenész és a sokat látott veterán egymásnak feszül. A tanár felveszi a kezdő dobost a zenekarába, de az első örömöt nagyon sok keserűség követi. És egyikük sem adja fel könnyen, amit elkezdett. Mindketten tartják a ritmust...

A cselekmény abban az időben játszódik, amikor Hollywoodban áttérnek a hangosfilmre: Don, aki a némafilmekben többnyire az epekedő hősszerelmest játszotta, a hangosfilm révén esélyt kap arra, hogy mint táncos és énekes lépjen fel. Cosmo barátjával utolsó filmjét, amelyet a közönség kinevetett musicallé írja át. Gondot okoz a női főszereplő, Lina, akinek az énekhangja használhatatlan. Kathy ugrik be, és szinkronizálja Lina énekét. Don beleszeret Kathybe, és gondoskodik róla, hogy a közönség a bemutatón értesüljön teljesítményéről.

Az egyik német tengeralattjáró bevetésre indul a franciaországi kikötőből a második világháború idején. A legénység jószerivel csupa fiatal, éretlen és tapasztalatlan férfiból áll, akiket meggyőzött a náci propaganda, és elcsábított a technika. Nagy lelkesedéssel vetik magukat a szövetségesek elleni küzdelembe, hogy azután a saját bőrükön tapasztalják meg a tengeralattjáró-háború poklát. Az acélkoporsóban vívott idegőrlő és kimerítő harcot a természet erőivel és a láthatatlan ellenséggel.

Sok ember hagyja el a szülőföldjét, és máshol kezd új életet. A legtöbb országban azonban nincs hely a számukra, gettókban élnek. Az ilyen bevándorlók lakta külvárosokban virágzik a gyűlölet. A kilátástalanság, meg nem értettség és az elszigetelődés táplálja, belopja magát minden házba, az emberek lelkébe. A tizenhat éves Abdul kórházba kerül a rendőrökkel való összecsapás következtében. A fiú haverja, Vincent találta meg azt a pisztolyt, amelyet a zavargások során az egyik rendőr elveszített. Arra az elhatározásra jut, hogyha meghal a barátja, akkor az életéért cserébe megöl egy rendőrt.

A Watt Lánctalpas Limlom és Hulladékkezelő robot, az E-sorozatból az egyetlen "élő" vagy mozgó szerkezet a Földön, Wall·E. Az emberiség ugyanis elhagyta a lakhatatlanná vált bolygót, ám valaki elfelejtette kikapcsolni az utolsó robotot. Így gépünk több száz magányos éven át gyűjtötte a kacatokat, amikor találkozik az Eva (Extraterresztriális Vegetáció Analizáló) névre hallgató keresőrobottal, aki megdobogtatja a szívét. Eva rájön, hogy Wall·E véletlenül rátalált a bolygó jövőjének és túlélésének kulcsára. Visszaindul támaszpontjára, hogy jelentse ezt a fontos hírt. A magányos kis robot Eva nyomába ered és az emberiség elkorcsosult posztapokaliptikus világában csúfos bonyodalmakba kerülnek egymástól függetlenül.

Tony Wendice, az egykori teniszcsillag már régóta tudja hogy felesége megcsalja őt, ezért a meggyilkolását tervezi. A bosszú anyagi előnyökkel is jár számára, hiszen a nő hatalmas vagyonát ő örökli. Több mint egy évig szervezi a tökéletes bűntényt, majd zsarolással ráveszi egy volt iskolatársát, hogy hajtsa végre az akciót. A terv szerint a gyilkos akkor öli meg a telefonnál álló Margót, amikor Tony, aki alibiből társaságban szórakozik éppen, felhívja otthon maradó feleségét. A megvalósítás azonban kudarcba fullad, végül a nő öli meg önvédelemből a támadóját. A dühös Tonynak ezután az aggódó férj szerepét kell eljátszania.

Benjamin, egy nyugdíjba vonult törvényszéki alkalmazott úgy dönt, hogy könyvet ír egy régi megerőszakolással egybekötött gyilkossági ügyről, amit véleménye szerint rosszul oldott meg a rendőrség. Ettől a regénytől azt reméli, hogy lezárhatja múltja megoldatlan gyilkossági ügyeit, és egykori viszonzatlan szerelmére a felettese iránt is gyógyírt keres - életének e két fontos szála már évtizedek óta elvarratlanok. Megnyitja hát a már lezárt aktákat, és nyomozni kezd a zavaros és rémísztő ügyben.

Az amerikai álom elérhetetlen távolságba került Lou Bloom generációja számára. A munkanélküliség, nagyratörő célok és az elkeseredett próbálkozás olyan útra sodorja a férfit, ami a mélybe vezet. Minden éjjel, míg a város az igazak álmát alussza, véres sztorikra éhes mini stábok, gyors kocsikkal, kamerákkal és harsogó rendőrségi rádiókkal felszerelve portyáznak a terpeszkedő Los Angeles szennyes utcáin. A rendőrséget megelőzve egyik tetthelyről a másikra rajzanak és a felvételeket a televízióknak eladva váltják dollárra a vért. Lou megmámorosodik a nagy pénzzel kecsegtető lehetőségtől és gátlástalanul gázol át mindenen és mindenkin a sötétben.

Corey-t ötéves börtönbüntetése letöltése után szabadlábra helyezik. A férfinak van néhány elintézetlen ügye a volt bandájával. Vogel, a brutális gyilkos megszökik az őt börtönbe szállító vonatról. Amikor a két bűnöző találkozik egymással az alkalom ideálisnak tűnik, hogy közösen kiterveljenek valamit. A célpont egy ékszerbolt. Mattei felügyelő azonban állandóan a nyomukban van.

Végre megtörtént! Találkozunk az idegenekkel. A Föld jó néhány pontjára titokzatos, óriási tárgyak szállnak le. Amerikában a hadsereg vezetésével különleges egységet hoznak létre, hogy eldöntsék, mi a teendő. Megpróbálják felvenni a kapcsolatot a vendégekkel, de a háborúra is felkészülnek. A csapatnak több civil tagja is van, az egyikük nyelvész, akinek az a dolga, hogy segítse a földiek és az idegen lények kommunikációját. Ő is behatol az egyik űrhajóba, ő is ott van, amikor először találkozik ember egy másik világ küldöttével… és ettől kezdve látszólag egyre gyakrabban irányítja ő az eseményeket – miközben ő is sodródik. Víziók, emlékképek kísértik, melyek valamiképpen összefüggenek az emberiség legnagyobb kalandjával, amiről még senki nem tudja, hogy békét hoz-e vagy háborút.

A parasztházában visszavonultan élő Andreashoz beállít Anna, egy idegen nő, és telefonálni szeretne. Ottfelejti a táskáját, amiben Andreas egy levelet talál. Ebből kiderül, hogy Anna autóbalesetben elveszítette a férjét. A két ember hamarosan közel kerül egymáshoz, és Anna odaköltözik Andreashoz. Mindkettőjüknek számos titok lappang a múltjában, s amikor ezek a felszínre kerülnek, óriási feszültség támad közöttük ellehetetlenítve további együttélésüket.

Az H.G. Wells klasszikus regénye alapján készült ugyancsak klasszikus horrorfilm főhőse egy titokzatos doktor, aki felfedezi a láthatatlanság szérumát.Láthatatlan testét fásliba tekerve, sötét napszemüvegben érkezik egy kis angol falucskába, ahol szeretné titokban tartani bámulatos felfedezését. Arra azonban nem számít, hogy a szer, amely láthatatlanná tette, nem csak testét, de lelkét is lassan átformálja, és elmondhatatlan rémtettek elkövetésére ösztönzi a tudóst...

Barbara és Adam Maitland haláluk után a saját házukban találják magukat szellemként. Időszakos nyugalmukat megzavarja egy yuppie család beköltözése. Mivel Maitland-ék túl kedvesek szellemnek, minden igyekezetük az új jövevények megrémítésére hiábavalónak bizonyul...

Egy Ephemerol nevű nyugtatószer szedésével a terhesség hónapjai alatt elérhető, hogy a magzatból kifejlődő gyermek telekinetikus képességekkel rendelkezzen. Az így világra jött "agyfürkészők" képesek embertársaik agyáramaiba bekapcsolódni, azokat manipulálni és pusztán gondolati erejükkel a fejüket szétrobbantani. Egy rendkívül tehetséges "agyfürkészőt", Vale Cameront egy cég arra béreli fel, hogy a konkurens csoport "agyfürkészőjével" megvívjon, aki szabotázsakcióival akadályozza a cég kutatásait, s ezzel komoly veszteségeket okoz a vállalatnak, így juttatva előnyhöz a versenytársat. Kiderül, hogy Vale testvére, Revok az ellenséges "agyfürkésző", és hogy apjuk érdekelt a gyógyszergyár machinációiban, amely az Ephmerolt előállította.

The picture compares the fate of two heroines Anna and her lively and energetic sister-in-law Vasilisa, who openly defies the old way of life.

A film a 18. században játszódik, és egy fiatal fiú, Jim Hawkins történetét meséli el, aki veszélyes kalandokba keveredik: kalózok, vérszomjas banditák és egy elrejtett mesés kincs rejtélye állnak a középpontban. A film izgalmas története, gazdag cselekménye és halhatatlan karakterei – mint Long John Silver – miatt a ma is ismert romantikus kalózkép kialakítójának tekinthető.

Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé, mint a zenészek mekkája és a maffiózók székhelye. Ez a hely az amerikai társadalom kaleidoszkópja a gazdasági válságot megelőzően, az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkésztéséhez. 1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek: játszhat Schultz szeretőjének, Vera Ciceronak, a fogadásán. Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek.

Stanley Banks felnevelt három szép gyermeket, a lányát férjhez adta, nincs semmi tartozása, a munkája remek, gyönyörű a felesége, így hiába az ötven év, úgy érzi előtte az élet. Új életről szövögetett álmaiba azonban hirtelen beüt a mennykő. Megtudja, hogy nagypapa lesz! Nála nagyobb ellenszenvvel senki sem fogadja ezt a gyereket.

In the vast rooms of a beautiful Sicilian villa, Anna receives an unexpected guest. Twenty-something Jeanne has arrived from France, declaring herself to be the girlfriend of Anna’s son, Giuseppe, who has invited her to the house to spend Easter together. But this is news to Anna, and Guiseppe is not yet there...

A young doctor falls in love with a disturbed young woman and apparently becomes involved in the death of her husband. They head for Mexico trying to outrun the law.