Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

A Nostromo űrhajó a hazatérés helyett a képernyőn villogó pont nyomába ered. Váratlan küldetésük egy kihalt bolygóra vezeti őket, ahol egy elhagyott űrhajót találnak, belsejében számtalan, tojás alakú kapszulával. Miközben óvatosan próbálják feltárni az űrsikló titkát, az egyik tojásból hirtelen kirobban egy lény és rátapad Kane arcára, aki teljesen megbénul. Miután Kane visszanyeri az eszméletét és csatlakozik a többiekhez, megdöbbentő dolog történik. Kane testéből egy szörny kel ki, amely sorra végez az űrhajósokkal. Ripley azonban nem törődik bele a halálba.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

A nagy tó partján fekvő, békés japán kertvárosban nyugodt életet élnek az emberek – egy egyedülálló anya, aki szereti a fiát, egy tanárnő, aki törődik a diákjaival, és az ártatlan gyerekek. Amikor a kisfiú, Minato furcsán kezd viselkedni, az anyja érzi, hogy valami nincs rendben. Úgy sejti, hogy egy tanár lehet a felelős, ezért elmegy az iskolába, hogy kiderítse, mi történt. A történet az anya, a tanár és a gyerek szemszögéből is kibontakozik, és fokozatosan a felszínre kerül az igazság, amely a média figyelmét is felkelti. Egy viharos reggelen hirtelen eltűnnek a gyerekek…

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

Peter Quillnek, akit még mindig gyötör Gamora elvesztése, össze kell verbuválnia csapatát, hogy megvédjék az univerzumot és megóvják egyik társukat is. Ha ez a küldetés nem jár sikerrel, az a galaxis őrzőinek végét jelenti...

Mózes, akit a Nílus habjain ringatózó fonott kosárkában találtak, a fáraó udvarában nevelkedik. Elnyeri Szeti fáraó jóindulatát, és a lánya, Nefertiri szerelmét is, de egyúttal halálos ellenséget is szerez a sértett trónörökös, Ramszesz személyében. Amikor a bosszúszomjas Ramszesz lesz a fáraó, és fény derül Mózes valódi származására, ő visszatér a zsidó néphez, és a Vörös-tengeren keresztül kivezeti őket az egyiptomi rabságból az ígéret földjére, a Kánaánra...

A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.

A Marson két magánnyomozó egy fiatal nő eltűnése után nyomoz. Mi az oka annak, hogy Jun Chow-t, a tizennyolc éves kibernetikus hallgatót a rendőrség és a gyilkosok is üldözik? Aline Ruby és társa, Carlos Rivera, akit egy android mentett meg az öt évvel ezelőtti halála után, versenyt futnak az idővel, hogy elsőként találják meg a Mars legkeresettebb lányát.

Ki tudja, már, miért lett vége a világnak? Miért lett belőle végtelen, gonosz homoksivatag? Csak annyi biztos, hogy a világ elpusztult, és egy fiatal lányt, Furiosát elrabolják a Zöld Helyről, a Sok Anyától, és egy motoros horda meg a vezérük, Dementus viszi magával. Végigporzanak a sivatagon, és a Várat veszik célba, ahol meg a motoros hadúr meg akar küzdeni Halhatlan Joe-val és a féléltű hadfiúkból álló seregével. Furiosa viszont életben akar maradni. És haza akar jutni. Bármi áron.

William Ludlow ezredes, miután megelégelte kormánya bánásmódját, egy távoli, őslakosok lakta vidéken telepszik le, hogy nyugodtan nevelhesse fel három fiát. Alfred, a legidősebb csendes, kötelességtudó fiú, aki pontosan tudja, mit akar. Samuel, a legfiatalabb mindenki kedvence, a századforduló idealizmusának megtestesítője. Tristan, a középső azonban senkihez sem hasonlítható: vad, öntörvényű lélek, akit az ezredes hű indián segédje nevelt képzett harcossá. A három testvér elválaszthatatlan, de amikor felnőnek, életüket előre nem látható tragédiák, szenvedélyek és indulatok más-más útra terelik. A háború és a szerelem, a küzdelem és a családi kötelékek hol eltaszítják, hol mágnesként vonzzák a család tagjait: az apát, a fiúkat és a közéjük álló Susannah-t.

Az amerikai western egyik klasszikus alkotójának csodálatos vadnyugati eposza a polgárháború befejezése után játszódik. Főszereplője Thomas Dunson, akinek hatalmas marhacsordája van Texasban. Mivel azonban az elszegényedett Délen nem tudja eladni az állatait, elhatározza, hogy nevelt fia, Matthew Garth segítségével Missouriba, a Vörös folyó vidékére tereli a csordát. Az út mind az emberek, mind az állatok számára rendkívüli erőfeszítésekkel jár. A két férfi állandó vitája pedig odaáig fajul, hogy Garth otthagyja nevelőapját...

Amleth herceg a férfivá válás küszöbén áll, amikor apját brutálisan meggyilkolja nagybátyja, aki elrabolja a fiú anyját. Évekkel később Amleth egyetlen célja, hogy megmentse anyját és megbosszulja apja halálát.

A kivételes tehetségű szakácsnő, Eugenie és munkaadója, a nagy gourmet hírében álló Dodin Bouffant húsz éve alkotnak együtt a gyönyörű francia udvarház konyhájában. Különleges kapcsolatukból lenyűgöző gasztronómiai remekművek születnek, amelyek még a világ leghíresebb szakácsait is ámulatba ejtik. A két ember egyre mélyebben kötődik egymáshoz, de Dodinnak szembesülnie kell azzal, hogy Eugenie nem kíván feleségül menni hozzá. Főzni kezd a nőnek, hogy bizonyítsa: nem csupán feleséget, hanem egyenrangú társat keres benne... A filmet a Loire-menti Segré-en-Anjou Bleu kastélyban forgatták.

A gyermekkori otthona elvesztésének küszöbén Maddie egy érdekes álláshirdetést fedez fel: gazdag helikopteres szülők keresnek valakit, aki „randevúzna” introvertált 19 éves fiukkal, mielőtt az egyetemre indul. Meglepetésére Maddie hamarosan rájön, hogy Percy nem könnyű eset.

A történet egy olyan világban játszódik, amelyben kifinomult hallással rendelkező lények érkeztek a Földre. Csak azokat, akik a lehető legkevesebb zajt csapják, nem veszik észre az idegenek, és így megmenthetik saját életüket. Ez a történet pedig azt mutatja be, hogy csendesedett el a világ az első napokban.

A súlyos beteg Boonmee bácsi szerettei körében szeretné eltölteni utolsó napjait egy csendes vidéki házban, ahol felesége szelleme is meglátogatja, valamint rég elveszettnek hitt fia is tiszteletét teszi, igaz, nem emberi alakban. Betegségének okait kutatva Boonmee a családjával indul át a dzsungelen első élete szülőhelyére, egy titokzatos barlangba.

A nyugdíjas életet nem Drebin hadnagynak találták ki. Ráadásul nincs nyugta, a felesége, Jane gyereket szeretne, a régi kollégái meg állandóan munkával zaklatják. Vérbeli zsaru lévén Drebin képtelen ellenállni a kísértésnek. Különösen, amikor megtudja, hogy egy nehézfiú bombamerényletet készül végrehajtani a filmvilág ünnepén, az Oscar-díjátadó gálán. A titkos akció keretében Drebint rosszfiúnak álcázzák, és bevonul a börtönbe, ahol a híres gengszter, Rocco cellatársa lesz. Feladata, hogy a bizalmába férkőzzön, és minél többet megtudjon a fickó legújabb tervéről.

A Los Angeles-i Rendőrség nagymenő tisztjét, a profi terrorelhárítót, Paul Cutlert (Gabriel Macht – Ellenséges terület, Az ügynökség) Detroit-ba rendelik, hogy az ottani különleges taktikai egység, a S.W.A.T. csapat tagjait túszmentése is kiképezze. A rendszerbe azonban hiba csúszik: az egység egy egyszerű családi vitához száll ki, ám az a túsz életébe kerül. A szenvedő fél – a kormány egyik gyilkológépe (Robert Patrick – Terminátor 2. – Az ítélet napja) – megszállott módjára ered Cutler után, azzal a szándékkal, hogy nemcsak őt, de egész S.W.A.T. egységet eltörli a föld színéről.