Following the release of The Godfather Part III in 1990, Coppola, Barry Malkin, and Walter Murch edited the three Godfather movies into chronological order. As had the earlier compilations, this film incorporated scenes that are not part of the theatrical releases.

A Nobile házaspár egy operaelőadás után vacsorát ad a barátainak Gondviselés utcai házában, ahonnan azonban a komornyik kivételével a teljes személyzet eltávozott. A vacsora utáni zenélés, beszélgetés közben egyre többen elálmosodnak, és bár hazamenetelről beszélnek, ott helyben elalszanak. Reggel döbbenten vitatják a történteket, ám az egyébként nyitott szalon küszöbét senki nem tudja átlépni. E megmagyarázhatatlan korlátozottság miatt a társaság egyre kétségbeesettebb és hisztérikusabb lesz.

Egy utcai fényképész híradó-operatőr lesz, hogy elnyerje egy filmsztár kegyeit. "...Ha Buster szerelmes - nyugodjunk meg, mindig szerelmes - kizökken az idő: a normalitás fehér zászlót tűz ki és megadja magát. Mindegy, mi a helyszín. Folyók, vízesések, a Vadnyugat vagy Los Angeles: itt álom-arányok uralkodnak, álom-külsők és álom-belsők, a léptéket Buster Keaton szabja - mindezek a helyszínek hol Liliputtá, hol Brobdingenné válnak, a néző hol óriás, hol törpe, a néző visszatalál a megmozduló kép és a dobbanó szív öröméhez..."

A trilógia második filmjében Bergman még mélyebbre ás az emberi lélek feltárásában. A Tükör által homályosan szeretet-Isten problémájának helyébe itt a szerelem-szeretet-Isten komplexus lép. Főhőse a közép-svédországi Dalarna tartomány egyik kis falujának papja, a már nem egészen fiatal Tomas Ericsson lelkész. Vajon milyen papnak bizonyul, hogy adhat híveinek lelki vigaszt az, aki hosszas tépelődés során megértette rég: Isten nem segít, Isten nevében hiába a szó, csak mi emberek és Isten rossz papja lettünk egyre reménytelenebbek.

"Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas" - mondta operatőrének, Sven Nykvistnek Bergman, akinek egyik legjelentősebb filmje bontakozott ki később ebből a képből. A Suttogások, sikolyok három nővér és házvezetőnőjük lelki konfliktusokkal teli életét mutatja be a századelőn egy gyönyörű parkkal körülvett nagy házban. S eközben felvonultatja a korábbi Bergman-filmek legnagyobb színésznőit: a haldokló Agnes és a csupa-nőiesség Maria mellett az erőt, a közös ügyeket intéző, férjezett Karin képviseli, mígnem egy hátborzongató jelenetben feltárul kemény szigorral leplezett, iszonyatos boldogtalansága és kiszolgáltatottsága.

Egy képzeletbeli országban játszódik a történet, ahol polgárháború dúl. A zenészházaspár, Eva és Jan a háború kitörésekor egy távoli szigetre menekülnek. Parasztgazdaságot alapítanak, kezdik megszokni a mezei munka idilljét. A távolban folyó véres események azonban hozzájuk is elérnek. A film keletkezésének hátterében Bergman személyes kétkedésének élménye fogalmazódik meg, amikor fiatalon arról faggatta önmagát, hogyan viselkedett volna, ha a háború alatt a németek Svédországot is megszállják.

A különféle, logikailag össze nem kapcsolódó jeleneteket hagyományos dramaturgiai megoldással fűzik egybe az alkotók: a soron következő jelenetbe mindig az előzőből kilépő szereplő révén jutunk át. A klasszikus történetnek aligha mondható eseménylánc 1814-ben indul a spanyol királyság - Napóleon kiűzetését követő - restaurációjával és hamarosan a jelenbe vált át.

Harry és Mónika Stockholm szegényebb negyedében lakó fiatalok. A fiú egy porcelán raktárban, a lány egy zöldséges boltban dolgozik. Nem látnak maguk előtt jövőt különösen akkor, amikor Mónika elveszíti munkahelyét. Elhatározzák, hogy a város körülvevő lakatlan szigetek egyikére mennek keresve a szabadságot és a felszabadulást. Eleinte úgy élnek, mint a paradicsomban. Sajnos hamarosan hiányozni kezd a pénz. Ehhez jön egy őket üldöző huligánnal való drámai összeütközés. Vissza kell térniük. Mikor kiderül, hogy Mónika terhes, összeházasodnak és beköltöznek egy szegényes szobába. Harrynak munkát kell, hogy találjon. Tanulni is akar. A helyzettől kétségbeesett leány megcsalja őt, elhagyja Harryt és pici lányukat.

Egy szétmálló házasság története és a szeretőké akikhez a pár vigaszért fordul. A férj belezúg egy prostituáltba. Sőt hozzá is költözne, de ennek a nőnek már - minden látszat ellenére - a magány az egyetlen lehetséges életközege. A feleség inkább ragaszkodna a klasszikus családmodellhez, de amikor a férj faképnél hagyja hamar gyönyört keres egy fiatal táncos karjai közt.

A film a lepukkant Glasgow-ban játszódik a hetvenes évek szemetes-sztrájkja idején, amikor a lestrapált bérkaszárnyák lakói szinte belefulladtak a körülöttük felgyűlt szemétbe. A film főhőse James, tizenkét éves és a családja. A döbbenetes nyitójelenetben a csatorna mellett játszó James szörnyű titkot les ki, és ez visszavonhatatlanul megváltoztatja a világról alkotott képét. Igaz, ennek köszönhetően különös rajongás alakul ki benne a kígyózó fekete víztömeg iránt. Ugyancsak a csatorna partján barátkozik össze Margaret Anne-nel, az esetlen kamaszlánnyal, aki könnyű préda a helyi menő bandának. Kettejük között gyengéd, mégis ártatlan kapcsolat alakul ki, egyfajta menedék a világ elől. James azonban egy szebb élet után áhítozik. Álma akkor válik valóra, amikor egyszer kibuszozik a városból és a kukoricatábla közepén egy épülő új lakótelepre lel.

Egyáltalán nem melodrámai hangvételben, sokkal inkább ellenpontozásra építve (ironikus beállítások - szörnyű tettek) vitte filmre Gorkij japán környezetbe helyezett ismert darabját Kurosawa. A kapzsi háziurat - saját felesége, Osugi felbújtására - itt is megöli Sutekichi, a tolvaj, aki ugyan Osugi szeretője, de annak húgába szerelmes. Ezen az úton azonban nem nyerheti el a lány szerelmét...

A francia Le Havre kikötőjébe vonattal visszatérő Jacques Lantier, a meggyötört vasutas véletlenül találkozik az impulzív állomásfőnökkel, Roubarddal és feleségével, Séverine-nel.

Stéphane húszas éveiben járó fiatalember. Gyerekkora óta gondot okoz neki, hogy az álmait elkülönítse a valóságtól. A helyzet tovább romlik, amikor apja halála után Mexikóból visszaköltözik az anyjához Párizsba. Miközben unalmas munkahelyen dolgozik, szendergés közben a Stéphane TV karizmatikus mûsorvezetõjeként dolgozik. Azután találkozik a szomszéd lánnyal. Stéphanie-t kezdetben elbûvöli az ifjú kedvessége, ám késõbb egyre inkább zavarba jön annak különös viselkedése láttán. Ha már ébren képtelen megtalálni az utat a lány szívéhez, Stéphane álmában próbálja megkeresni azt.

Dosztojevszki munkásságával folytatott kalandja után, utolsó filmjében Robert Bresson Tolsztoj novelláját használta alapul. "A pénzt" Cannesban a zsűri Nagy Díjjal jutalmazta. A film főhőse Yvon, a szerény olajszállító, akinek egy nap hamis pénzzel fizetnek. Ő ezzel a bárban felgyülemlett adósságát szeretné rendezni, de lebukik. A férfi elvesziti munkáját és szabadságát, családja pedig elhagyja. A kegyetlen sors miatt agyongyötört, keserű és frusztrált Yvon haragját a világ és önmaga ellen fordítja.

A népszerű szenátorral egy pincér golyója végez Seattle-ben. Három évvel később az egyik szemtanú, Lee sírva keresi fel újságíró barátját, mert veszélyben érzi az életét, ugyanis a gyilkosság szemtanúi egymás után halnak meg gyanús körülmények között. Frady nyugtatgatja a lányt, ám amikor pár nap múlva megtudja, hogy a hivatalos jelentés szerint barátnője öngyilkosságot követett el, nyomozni kezd. Életét többször is kockáztatva a Parallax Companyhoz jut el, ahol döbbenetes módszerekkel "toboroznak" embereket döbbenetes feladatok ellátására.

Barnaby Fulton, a munkájának élő, szenvtelen kémikus fiatalító szer után kutat. A véletlen úgy hozza, hogy az egyik kísérleti majom valamilyen elixírt kotyvaszt össze, amely éppen a kívánt hatást éri el. Ugyancsak véletlenül iszik ebből a szerből többek között éppen a halvérű kutató és felesége, s így mindketten, külsőleg semmit sem változva, serdülő fiatalokká válnak. Ebben a helyzetben Fulton jókora kalamajkát kavar, élvezi is a dolgot, és bőszen udvarol, amíg a szer tart, s vissza nem áll a régi rend.

René egy rosszul fizetett rendőr Párizs 18. kerületében. Mindenről tud, és minden üzletből leveszi a maga részét. Egy nap új partnert kap, aki frissen végezte a rendőrakadémiát, s most a gyakorlatban lelkiismeretesen akarja alkalmazni az ott tanultakat. Időbe telik, amíg René elfogadtatja vele a törvényesség általa kialakított, sajátos értelmezését, de hamarosan a tanítvány még mesterét is felülmúlja.

A világhírű dán mesemondó, Hans Christian Andersen a valóságtól kedvesen elszakadó, elképzelt élettörténete, felhasználva legismertebb meséinek motívumait, s megspékelve A kis hableány balett-változatával.

Dario Argento horrorisztikus hangulatú filmjének főszerepében a rendező lányát, Asia Argentót láthatjuk. Anna Manni, a fiatal nyomozónő, egy megszállott gyilkos ügyében nyomoz. Anna a Stendhal szindróma néven ismert pszichoszomatikus betegségben szenved. A műalkotások olyan erősen hatnak a képzeletére, hogy hallucinálni kezd és szinte önkívűleti állapotba kerül tőlük. Amikor a gyilkos tudomást szerez erről, csapdába csalja Annát. A nő számára ez egy végeérhetetlen rémálom kezdetét jelenti.

Several little boys run along a pier, then jump into the ocean.