Valentine fogoly, fotómodellként a konzumkultúrához, magánemberként egy kisszerű, szeretni sem képes, ám féltékenykedő fickóhoz van láncolva. Megismerkedik egy bíróval, aki aktív korában legálisan, nyugdíjba vonultan illegálisan ítélkezik embertársai fölött. Az emberek rosszak - mondja. Nem, csak erőtlenek - válaszolja a lány, s a fogolyléten túlra mutatóan minden gesztusa, ellentétben az ítélkezőével, részvéttel teli. Kapcsolatuk az idegenségtől közelít a szeretet felé, mígnem a bíró feljelenti magát, s egyszer csak álmodni is képes: boldog jövőt álmodik -nem magának- a lánynak.
A „kelekótya angyalnak” (André Bazin adta ezt a szeretetteljes becenevet Tatinak) ez az utolsó előtti filmje, s egyben a legmélyebb, legszomorúbb humorú remekműve. Három évet várt a bemutatásra, s a legenda szerint egész vagyona, mindene ráment erre a filmre. „A Playtime-nak már szinte hivalkodva nincs egységes cselekményvezetése és elmesélhető története. Helyben futás ez, kapkodó lélegzettel, nem is igazán epizódok füzére, ezek sehogyan sem kapcsolódnak össze: a film a teljes széthullásról és a dolgok, összekapcsolhatatlanságáról szól. S főleg a kapcsolatteremtés reménytelenségéről. A epizódok nem 'darabok', hanem szálacskák, vonalacskák, melyek egyszerre eltünedeznek, elhalnak: csak a hosszú lábú, búsképű Hulot úr bolyong tovább egykedvűen és reménytelenül az értelmetlen üvegházban. A burleszk inspirálta vígjáték, a bohózat ilyen teljes és gyökeres.”
Egy öngyilkos korrupt köztisztviselő búcsúlevelében leleplezi Laganát, a köztiszteletben álló gengsztert, aki az egész kisvárost a markában tartja. A megözvegyült feleség ezzel a rendőrség elől eltitkolt levéllel biztosítja be magát Laganánál, de egy fiatal nyomozó, Dave Bannion gyanút fog, s nem áll le a vizsgálódással, hiába figyelmeztetik egyre drasztikusabban Lagana emberei, főleg a brutális Vince Stone. Végül már a személyes bosszú motiválja, s elkeseredett magányos harcában váratlan helyről kap segítséget a nagy leszámoláshoz.
Egy egyenruhás férfi az asztalnál kenyeret morzsol a kávéjába. A háta mögötti teremben kivégzést tartanak. A hóhér lassan nyugdíjba megy. Nyámnyila vejének kellene folytatnia az ipart, de nagyon húzódozik. Végül az állami hivatallal járó lakáskiutalás meggyőzi, jó a hóhérkodás. Csak nehogy halálra ítéljenek valakit!
Philip Marlowe magánnyomozót egy milliomos idős férfi azzal bízza meg, hogy derítse ki, mivel zsarolja lányát egy könyvekkel üzletelő férfi. A detektív felkeresi a könyvkereskedőt, de már csak a hulláját találja - a holttest mellett pedig ott ül megbízója lánya, önkívületi állapotban. Marlowe innentől fogva ahová csak beteszi a lábát holttestekbe botlik, kaszinótulajdonosokat és simlis üzletembereket követ, gazdag és veszélyes nők társaságában forog, ügyetlen bérencek lövései elöl menekül, cinikus humorát azonban még a legveszélyesebb helyzetekben sem veszíti el. Az ügyet pedig tovább bonyolítja a gyönyörű és ravasz Vivien, munkaadójának idősebb lánya.
Egy új bűnözési hullám söpör végig a városon és a nyomok Dr. Mabuse-hoz vezetnek, annak ellenére, hogy már egy évtizede be van zárva egy elmegyógyintézetbe.
Egy külvárosi idős asszonyhoz új albérlő költözik. A férfi, aki Marcus professzor néven mutatkozik be, valójában egy rablóvezér, aki a bandájával együtt egy pénzszállító autó kirablására készül. Az akció sikerül, de az öregasszony rájön lakója kilétére és feljelentést tesz. A rendőrök azonban hazaküldik - álmodozzon csak otthon.
A tehetséges, de szegény zenész, Al Roberts (Tom Neal) lepukkadt new york-i kocsmákban zongorázik, aki elhatározza, hogy barátnője után megy Los Angelesbe. Mivel nincs egy vasa sem, ezért stoppal próbál eljutni az ország másik felébe. Hosszú és nem túl eredményes próbálkozások után - szerencséjére, majd később kiderül, hogy szerencsétlenségére - felveszi az autójába a gazdag Charles Haskell Jr. (Edmund MacDonald), aki szintén Los Angelesbe tart. Az út során Haskell bevesz egy csomó tablettát és Al szerencsétlenségére meghal. Al - aki teljesen ártatlan az ügyben -, megijed, mert a körülmények végtelenül szerencsétlen összjátéka miatt úgy gondolja, hogy a rendőrség nem hinné el, hogy nem ő ölte meg Haskell-t, ezért elrejti a hullát, elveszi a tárcáját a pénzzel, a személyazonosító iratokkal, és ruhát cserél a halottal. Másnap - élete legeslegnagyobb szerencsétlenségére - felvesz egy stoppoló lányt, Verat (Ann Savage) a kocsijába...
Ermus Daglek, retired Empathtek engineer, commandeers a defunct factory where he creates androids based on persons from his past and recreates a dinner party where he lost the love of his life - until they malfunction and escape.
A szesztilalom nyertesei közé tartozó, dörzsölt Roy Earle több év börtön után szabadul, s noha elege van már a bűnöző életből, pártfogói rábeszélésére egy utolsó munkát még elvállal. A Sierra-hegység egyik gazdag vendégek által látogatott szállodájának széfjét kell kirabolnia. A bűntársaknak kiválasztott fiatal gengszterekben Earl egyáltalán nem tud megbízni, a társaságukba keveredett Marie-ban azonban rokonlélekre talál.
Dosztojevszki munkásságával folytatott kalandja után, utolsó filmjében Robert Bresson Tolsztoj novelláját használta alapul. "A pénzt" Cannesban a zsűri Nagy Díjjal jutalmazta. A film főhőse Yvon, a szerény olajszállító, akinek egy nap hamis pénzzel fizetnek. Ő ezzel a bárban felgyülemlett adósságát szeretné rendezni, de lebukik. A férfi elvesziti munkáját és szabadságát, családja pedig elhagyja. A kegyetlen sors miatt agyongyötört, keserű és frusztrált Yvon haragját a világ és önmaga ellen fordítja.
A marching band of Germans, Italians, and Japanese march through the streets of swastika-motif Nutziland, serenading "Der Fuehrer's Face." Donald Duck, not living in the region by choice, struggles to make do with disgusting Nazi food rations and then with his day of toil at a Nazi artillery factory. After a nervous breakdown, Donald awakens to find that his experience was in fact a nightmare.
New York szívében van egy tér, amit a környékbeliek csak "Tű parknak" neveznek. Itt gyűlnek össze a narkósok, hogy megkössék kisded üzleteiket. Errefelé lóg nap mint nap Bobby is, a kispályás drogdíler, aki maga is rá van kattanva a szerre. És itt ismerkedik meg a hajléktalan lánnyal, Helennel, akivel megpróbálnak kitörni az üres mindennapokból egy nagyobb szabású ügylet árán...
Woody Allennek mindig sikerül meglepni rajongóit szokatlan nézőpontú filmjeivel. Ő a vagy szeretett, vagy egyenesen gyűlölt csepűrágók kategóriájába tartozik. Akinek nem a szíve csücske, attól is megérdemel néha egy kis figyelmet a Woody-féle mozi. A filmbéli Lenny felesége sugallatára adoptál egy kisgyereket. Az ifjú éles eszének csodájára járnak, ahogy egyre cseperedik. A befogadó szülők eldöntik, hogy megkeresik szeretett gyermekük valódi édesanyját. A történet érdekessége, hogy a témát a görög színjátszás elemeivel fejezik ki. Woody magánéletének egyik központi témáját bontotta ki, hiszen mint tudjuk, több gyermeket adoptált, akik közül felnőtt lányát elvette feleségül.
A photographer, Isaac is asked by hotel owners to take portraits of their recently deceased daughter Angélica. When he looks at her through the lens of his camera, she appears to come back to life just for him. He instantly falls in love with her. From that moment, he will be haunted by Angélica day and night.
Három nappal 2005 karácsonya előtt Jimi, a sikeres videojáték-fejlesztő egyedül bámulja a hóesést, barátnője egy éve eltűnt. Három nap múlva kerül a boltokba az általa fejlesztett "Nirvana" játék, amelyet vírus támad meg az utolsó pillanatban. Solo, a virtuális hős tudattal is rendelkezik, könyörög Jiminek, hogy szabadítsa meg a rémálomtól és törölje le a játékot. Mi más is lehet a legnagyobb szabadság, mint megsemmisíteni saját alkotásunkat egy pillanat alatt? Ám a cég bebiztosította magát: őriz egy eredeti példányt. Nem marad más, mint betörni a rendszerbe: Joystick, a műszemű angyal és Naima, a mesterséges memóriájú nő segítségével. Meghökkentő formatervezés, a virtuális valóság jövőképe és főleg Giorgio Armani ruhái teszik izgalmassá az olasz mozi egyik kultuszfilmjét.
Egy ambíciózus és lelkes légtornásznő, Holly, akinek se-vele-se-nélküle szerelmét a cirkusz szigorú, de egyenes és kemény társulati vezetője, Brad felé alaposan próbára teszi egy újonnan érkezett francia levegőakrobata, Sebastian iránti érzelme, akit egyszersmind szakmailag is le akar pipálni - ez utóbbi végzetesnek tűnő baleset forrása lesz. Gyengéd érzelmeket táplál Brad iránt a csábos elefántidomárnő, Angel is, akinek viszont féltékeny társa okoz majdnem tragédiát az egész cirkusz számára. A történethez rezonőrként járul hozzá az egzotikus szépségű és csípős humorú énekesnő, Phyllis és a homályos múltú, végzetes tette elől menekülő orvos, aki a mindenki által szeretett bohóc, Buttons álruhájában bújkál a társulatnál.
J.R. egy munkanélküli olasz-amerikai fiatal, aki New York utcáin éli mindennapjait. Élete gyökeresen megváltozik, mikor beleszeret egy helyi diáklányba. Ahogy a fiatalok egyre jobban belebonyolódnak a kapcsolatba, társadalmi és kulturális különbözőségük egyre nyilvánvalóbbá válik, és mikor J.R. rájön, milyen sötét titok lapul a lány múltjában, válaszút elé kerül: talán élete legfontosabb döntését kell meghoznia. Martin Scorsese rendezői debütálásában ugyanaz az eleven tűz lobog, amely későbbi mesterműveiben is visszaköszön.
Elba island, 1814. Martino is a young teacher, idealist and strongly anti Napoleon, in love with the beautiful and noble Baroness Emily. The young man finds himself serving as librarian to the Great Emperor in exile, whom he deeply hates, yet soon begins recording Napoleon's memoirs, getting to know and learning to value the man behind the myth. Among seductions and affairs, expectations and fears, he will craft a precise portrait that nevertheless will not manage to hide a final, inevitable, disappointment.
Several little boys run along a pier, then jump into the ocean.