Paul Edgecomb börtönőrként szolgál a Cold Mountain fegyház siralomházában a múlt század harmincas éveiben. Az E blokkban halálraítéltek várják, hogy végig menjenek a halálsoron - a folyosón, amely a villamosszékhez vezet. Edgecomb úgy gondolja, már semmilyen meglepetés sem érheti. Ám minden megváltozik, amikor új rab érkezik az E blokkba. Az óriás termetű fekete férfit, John Coffeyt az esküdtszék két fehér gyermek meggyilkolásáért ítélte halálra. A férfi azonban egyáltalán nem tűnik gyilkosnak, sőt, egészen különös képességekkel rendelkezik.
1938-ban járunk, amikor a szeretetreméltó, álmodozó Guido -a növekvő rasszizmus és szűklátókörűség közepette- beleszeret visszafogott tanárnőjébe. A csodaszép Dora azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya. Guido mindent elkövet, hogy a lányt bánatos jövőjétől eltérítse... Öt év múlva Guido és Dora házasok és van egy fiuk is, Giousé. A politikai légkör egyre romlik, végül Guido, aki félig zsidó, táborba kerül családjával együtt. Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat, és hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találta ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.
Franciország német megszállásának első évében Shosanna Dreyfus családját a lány szeme láttára végzi ki Hans Landa náci ezredes. Shosannának éppen hogy sikerül megmenekülnie, és Párizsba szökik, ahol új személyiséget vesz fel: egy mozi tulajdonosa és üzemeltetője lesz. Európa egy másik részén eközben Aldo Raine hadnagy egy csoport amerikai zsidó katonát verbuvál gyors, sokkoló megtorlóakciók végrehajtásához. A később "Brigantyk" néven elhíresülő osztag csatlakozik Bridget Von Hammersmark német színésznőhöz és titkosügynökhöz egy akcióban, melynek célja a Harmadik birodalom vezetőinek kiiktatása. Hőseink sorsa egy mozi bejáratánál fut össze, ahol Shosanna a saját bosszútervét készül végrehajtani.
Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.
Harry Potter csak vonakodva hajlandó még egy nyarat rémes rokonainál, a Dursley családnál tölteni. Minden igyekezetével megpróbál "viselkedni", ám Vernon bácsi testvére, Marge néni annyira kiborítja, hogy a hölgyet elvarázsolja. Ám megmagyarázhatatlan módon Harryt nem büntetik meg a tiltott varázslatért. Kiderül, azért nem csapták ki a Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolából, mert a veszélyes és titokzatos varázsló, Sirius Black megszökött az azkabani börtönből, és most Roxfort felé tart, hogy leszámoljon Harry Potterrel.
2019-et írunk. Egy speciális osztaghoz tartozó Deckard éppen visszavonulni készül, amikor újabb feladatot kap. Öt replikáns eltérített egy űrhajót, hogy visszatérjenek a Földre és megkeressék megalkotójukat: az életüket szeretnék meghosszabbítani. Deckard feladata, hogy megakadályozza ezt, felkutassa és végezzen a replikánsokkal.
Egy átlagos kamaszt az érzelmei irányítanak. Öröm, szomorúság, félelem és düh mind együtt jár. Riley Anderson hétköznapi tizenkét éves lány, akinek az élete egy csapásra nagyot változik, amikor ő és a családja a békés kertvárosból San Franciscóba költöznek, az édesapja új állása miatt. A kislány életét, a tudatában emberi személyként élő érzelmek határozzák meg, akikre ugyancsak nagy hatást gyakorolnak a kelletlen változások. És, ha az érzelmek közt zavar támad, az mind-mind kivetül Riley-ra is. Ráadásul Riley leghatározóbb érzelme, Derű véletlenül nagy zűrzavart okoz a kislány fejében, ami immár nemcsak az érzelmeket, de Riley egész lényét is befolyásolhatja.
Nagy fába vágja a fejszéjét az egyszerű körzeti ügyész: rács mögé akarja juttatni az első számú közellenséget. A sorsot hívja ki maga ellen, amikor háborút hirdet a legendás gengsztervezér, Al Capone ellen. A sebhelyes arcú egész Chicagót uralja, minden politikus és tisztségviselő az ő parancsára vár. Eliot Ness azonban maga a megtestesült tisztesség és erkölcs. Megvesztegethetetlen és kérlelhetetlen. Amit egyszer a fejébe vesz, azt következetesen végre is hajtja. Sok segítségre természetesen nem számíthat. Csak a mesterlövész, a szemüveges könyvelő és az öregedő zsaru áll mellé.
Nem mindennapi életet él Benjamin Button. Nyolcvan esztendősen született, az idő múlásával pedig egyre fiatalabb lesz. Bár fordított életpályát fut be, egyetlen dologban nagyon is hasonlít a hétköznapi emberekhez: ő sem képes megállítani az időt. Button 1918-ban látja meg a napvilágot New Orleansban, az első világháború befejezésének pillanatában, nevelőszülőknél nő fel, és hosszú élete egészen a huszonegyedik századig tart. A világ számos helyén megfordul, miközben felfedezi és elveszti a szerelmet, megtapasztalja a boldogságot és a szomorúságot.
Sorozatgyilkos szedi áldozatait San Franciscóban. A rendőrség képtelen a nyomára bukkanni, pedig a tettes üzeneteket küld több napilapnak is. Csak néhány rendőr, újságíró, köztük Paul Avery és egy halk szavú, tehetséges szerkesztőségi rajzoló, Robert Graysmith bízik abban, hogy megfejtheti a rejtélyes üzeneteket, melyek alapján a gyilkos a Zodiákus nevet kapta. Elszántan, vadul és szenvedélyesen üldözik ellenségüket. Kezdetben kötelességtudóan, később egyre inkább elvakultan, mígnem már maguk is az őrület határán járnak.
Hugh Glass 1822-ben nyugat felé veszi az irányt, hogy Andrew Henry kapitány szolgálatában szőrmét gyűjtsön. A férfit egy napon megtámadja egy medve, és bár Hugh csodával határos módon túléli az esetet, nagyon súlyos sérüléseket szenved. A terepviszonyok lehetetlenné teszik, hogy elszállítsák, két mecénás pedig sorsára hagyja őt a vadonban. A védtelen férfi azonban mégis felépül, melyet követően bosszút esküszik, és elindul, hogy megtorolja sérelmeit azokon, akik megtagadták tőle a segítséget.
Hogy hívták 1891-ben James Bondot? Természetesen Sherlock Holmesnak. A legendás mesterdetektív, aki közelharcban legalább olyan verhetetlen, mint logikus gondolkodásban, élete legnagyobb problémájával kerül szembe. Ő és hű társa, doktor Watson Lord Blackwood nyomába vetik magukat. Ha nem leplezik le időben, az az egész Brit birodalmat megrázhatja.
Ha egy kutyusnak egy pocakján sok-sok pötty van, akkor százegy kutyus egy nagyszerű filmben mennyi bohóságot, örömet, játékosságot jelent? Ne törd a fejed, a válasz egyszerű: rengeteget! Rengeteg melegséget, boldogságot, nevetést, ugatást és ugratást! Csakhogy van egy kis baj! Sőt, nem is olyan kicsi: Szörnyella De Frásznak hívják. Szeszélyes és gonosz; az autóvezetési stílusáról már ne is beszéljünk! Egyszóval nagyon sok galibát csinál, és mert ő még ezt is kevésnek érzi, elrabolja a kiskutyákat! zerencsére nem azért vannak a kizsebelt ebszülők, és nem azért van Walt Disney, hogy az efféle bűntetteket annyiban hagyja! Elindul a mentőexpedíció, és ha minden jól megy, sikerrel járhat a nagy kutyaszabadítás!
Del Spooner, a chicagói rendőrség detektívje legújabb ügye során a U.S. Robotics gyár egyik alkalmazottja halálának körülményeit vizsgálja. Az elkövető egy gép, ám ez lehetetlen. Hiszen minden robot agyába be van égetve a robotika három alaptörvénye: gép nem bánthat embert, engedelmeskedik az emberi parancsnak (kivéve, ha ezzel megszegné az első szabályt) és ügyel saját épségére (kivéve, ha ezzel megszegné az első két szabályt). Ha mégis egy robot az elkövető, annak következményei beláthatatlanok.
Egy átlagos nap Gerry Lane, az egykori ENSZ-alkalmazott a családjával araszol a csúcsforgalomban. Hamarosan arra lesz figyelmes, hogy az emberek egymásra támadnak. A városban kitör a káosz, kiderül, hogy halálos járvány ütötte fel a fejét, ami harapás útján terjed. A globális méretűvé váló zombijárvány azzal fenyeget, hogy elpusztítja az emberiséget. Miután Lane biztonságba helyezi családját, a munkájához visszatérve azon dolgozik, hogy megtalálja a járvány forrását, és megállítsa a terjedését.
A professzorok sem élnek mind nyugodt életet. Robert Langdon ugyan könyvek között érzi a legjobban magát, különleges tudományára azonban az egyetemeken kívül is szükség van. Régi kódexek tanulmányozása közben merül fel benne a gyanú, hogy új életre kelt egy középkori, titkos testvériség. Az illuminátusok a történelem leghatalmasabb földalatti szervezete volt - aki viszont kapcsolatba kerül vele, esetleg a titkait próbálja kifürkészni, az életével játszik. De Langdon kutakodásai során egy másik, talán még hatalmasabb ellenséggel is kénytelen szembe nézni: a társaság ősi ellenségével, a katolikus egyházzal. Az illuminátusok pokolgépe már élesítve van, ezért a professzor kénytelen Rómába repülni, hogy megkeresse. Egy rejtélyes olasz nő és több száz éves szimbólumok segítségével száguld a bomba nyomában.
A tizenkilenc éves Alice visszatér a gyermekkori kalandjából ismert varázslatos világba, ahol újra találkozik régi barátaival, és megtudja valódi sorsát: véget vetni a Vörös Királynő rémuralmának.
Wes nyugtatókon él és rabszolgaként dolgozik egy irodában, a főnöknője rendre megalázza, a barátnője meg félrelép a legjobb barátjával. Egyik nap azonban találkozik egy szexis lánnyal, aki nemcsak elmondja neki, hogy a rég elfeledett édesapját megölték, hanem egy lövöldözés során megmenti az életét. Kiderül, hogy az apja egy titkos társaság tagja volt, amely a világ egyensúlya felett őrködik. Ők végeznek a világra veszélyes emberekkel. És most eljött az idő, hogy Wes apja nyomdokaiba lépjen. Ám ő rájön, hogy a nemes eszmék mögött más érdekek húzódnak meg.
A mit sem sejtő Lucy-t barátja arra kéri, hogy szállítson le egy aktatáskát egy helyre, ahol aztán túszul ejti őt a könyörtelen Mr. Jang. A gengszter emberei egy szintetikus kábítószert tartalmazó tasakot operálnak a lány hasába, és arra kényszerítik, hogy csempéssze át a határon. A tasak megsérül, a szer a szervezetébe kerül, minek hatására Lucy emberfeletti tulajdonságra tesz szert. A lány Samuel Norman professzorhoz fordul segítségért, aki több évtizede foglalkozik az emberi agy és a benne rejlő lehetőségek feltérképezésével, és ő az egyetlen, aki meg tudja válaszolni, hová vezet mindez. Korábbi fogva tartóival a nyomában Lucy hamarosan menekültből üldözővé válik, és olyan harcossá fejlődik, amely emberi ésszel már-már felfoghatatlan.
A Family Guy megalkotója, Seth MacFairlane sajátos, eredeti humorát most első mozifilmjében csillogtatja meg, íróként és rendezőként egyaránt. Az élő szereplőket és a számítógépes animációt ötvöző vígjáték John Bennettről szól, aki felnőtt férfiként kénytelen szeretett játékmackójával foglalkozni, aki egy gyermekkori kívánság eredményeként életre kelt, és azóta is ott él mellette.