A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.
A gyönyörű Anne, egy távoli ország trónjának várományosa, európai körutazást tesz. Mire Rómába ér, már olyannyira unja a hivatalos látogatási rendet és közszereplést, hogy enyhe hisztériás rohamot kap. Az orvosok nyugtatót adnak a hercegnőnek és azt tanácsolják neki, hogy pihenjen. Anne azonban mást forgat a fejében, úgy dönt, hogy a pihenés helyett inkább elmegy mulatni. A szállodájából kiszökve egyedül vág neki Róma utcáinak. Így találkozik össze Joe Bradley-vel, az amerikai újságíróval, aki élete sztorijának reményében saját lakására viszi a nyugtató hatása miatt szédelgő hercegnőt.
A Menyasszony végzett két egykori társával, majd tovább folytatja bosszúhadjáratát. A halállistáján Budd és Elle következik. Miután rendezi a számláját Bill öccsével és Elle-lel, aki a bérgyilkosokból álló csapaton belül a legfőbb vetélytársa volt, Mexikóba megy, hogy megtalálja utolsó áldozata rejtekhelyét. Már csak egyetlen cél lebeg előtte: megölni Billt, az egykori főnökét és szeretőjét, gyermekének apját. Közben kiderül, hogy lánya, akivel várandós volt a mészárlás idején, és azt hitte, hogy meghalt, mégis életben van.
A nyugdíjas tisztviselőnek, Umberto D.-nek egyetlen társa és barátja a kutyája. Nyomorúságos nyugdíjából már a lakbérre sem futja, szobájába új lakót költöztetnek, amíg ő kórházban van. Kétségbeesett lépésre szánja el magát: elhatározza, hogy megöli magát is, kutyáját is, nincs más megoldás. A kutya valószínűleg megérzi gazdája lelkiállapotát, az utolsó pillanatban elszalad, s így mindkettőjüket megmenti. Az embernek szinte kedve támad egy ilyen őszinte, igaz társra, aki átsegíti a legkilátástalanabb helyzeteken is.
Nick művezetőként dolgozik egy építkezésen. A munka mellett nem sok ideje jut a családjára. Régóta tervezi a feleségével, Mabellel, hogy a két gyereket a nagyszülőkre hagyva végre kettesben töltenek egy estét. Ám egy csőtörés keresztülhúzza számításukat, Nicknek egész éjjel benn kell maradnia emiatt. Az elkeseredett asszony az üres lakásból az utcára menekül. A városban bolyong, mígnem felszed egy ismeretlen férfit. Másnap beállít Nick a munkatársaival. A vita persze nem marad el, melynek végén Mabel ideg összeroppanással kórházba kerül. Férje szeretettel próbálja segíteni a gyógyulását, ám ez nem egyszerű folyamat.
A múlt század eleji Provence-ban, a levendulamezőkkel borított vadregényes tájakon megelevenedő történet az itt lakó emberek élethalálharcát mutatja be, amit egymás ellen, és a vidéken ritka kincsnek számító forrásvízért folytatnak már hosszú évtizedek óta. Ugolin, a Soubeyran család utolsó reménysége, nagybátyjával, Césarral szemet vet a szomszéd tanyájára, ahol gazdagságot ígérő forrás is lelhető. A tulajdonos egy "baleset" folytán távozik az élők sorából, ám az új örökös, Jean de Florette se számíthat a helybéliek jóindulatára. Elszántsága a film második, ...és a pokol című részében válik sorsszerűvé.
Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.
1999. április 20-án, azon a napon, amikor az USA a legnagyobb erejű bombázást hajtotta végre a koszovói háborúban, a Columbine középiskolában vérengzés történt: diákok lőttek diáktársaikra. Ez a megrázó eset indította Michael Moore-t, hogy elkészítse merész dokumentumfilmjét az Egyesült Államok és az agresszió kapcsolatáról. Elevenbe vágóan éles szellemmel indul Moore felfedezőútra Amerika szívébe, hogy lássa és láttassa, miért van tele brutális erőszakkal az amerikaiak élete, miközben megállás nélkül a boldogságot keresik.
Frankenstein titkos kísérleteinek eredményeképpen életre kelti laboratóriumában az elhunyt Evát. Hirtelen robbanás rázza meg a kastélyt és elpusztul az életet adó gépezet. Frankenstein, Eva és néhány segítőjük megmenekül. Úgy hiszik sokáig, hogy Viktor, a szörnyszülött a lángokban lelte halálát. Viktor viszont csatlakozik egy vándorcirkuszhoz és bosszút esküszik. Frankenstein közben saját ízlése szerint formálja Eva fejlődését, aki szerencsétlenségére hamar túltesz alkotója akaratán. Eljön az éj, mikor Frankenstein doktort saját kreatúrái tetemre hívják.
1970-ben John Wayne Oscar-díjat kapott ezért a fantasztikus alakításért a részeges, bárdolatlan, és abszolút vakmerő félszemű rendőrbíró, Rooster Cogburn szerepében. A házsártos Roostert felbéreli egy konok fiatal lány (Kim Darby), hogy felkutassa azt a férfit, aki megölte a lány apját, és kereket oldott a családi vagyonnal. Amikor Cogburn megbízója ragaszkodik ahhoz, hogy csatlakozik a vén revolverhőshöz, szikrázik a levegő kettejük közt. És a helyzet zűrösből katasztrofálissá fokozódik, amikor a tapasztalatlan de lelkes texasi lovas csendőr (Glen Campbell) is beszáll a buliba. Nevetések és könnyek szakítják meg a vad akciókat ebben a különleges westernben.
Billy ’The Great’ Hope, az éppen regnáló világbajnok bokszoló kiváló pályafutást tudhat maga mögött. A sportoló kiegyensúlyozott karrierje és családi élete azonban egy pillanat alatt megbomlani látszik, amikor felesége tragikus hirtelenséggel életét veszti egy balesetben. Billy egyre jobban lesüllyed, egy időre még gyermeke felett is elveszti a felügyelet jogát. Eljött az idő, hogy visszatérjen a ringbe, hogy visszanyerje a becsületét és megmaradt családját.
Henry Brubaker rabruhában megy a wakefieldi börtönbe, ahova igazgatónak nevezték ki, mert először a rabok szemszögéből szeretné megítélni a viszonyokat. De kilétét hamarabb fel kell fedni, mint gondolná, mert csak így mentheti meg egyik fogolytársa életét... Megtörtént eseményt dolgoz fel a film. Thomas Murton, aki egykor kriminológiát tanított, 1971-ben sikertelenül próbálkozott egy arkansasi börtönben megreformálni a tarthatatlan viszonyokat. A forgatásnal maga Morton is ott bábáskodott, és az elkészült munkát minden borzalmával és sokkoló képsorával együtt meglehetősen valósághűnek találta.
Kedvenc japán szörnyünk ezúttal Mothra-val, az óriás lepkével csap össze.
Különös fekete alak érkezik a poros mexikói kisvárosba, kezében baljós gitártokkal. Egy biztos: nem gitározni akar. Jövetelének oka nem más, mint megbosszulni kedvese halálát, akit a város kiskirálya, Bucho (Joaquim de Almeida) ölt meg féltékenységből. Hamarosan kiderül, az idegen El Mariachi (Antonio Banderas), a Zenész, aki legendás pisztolyforgató, és akit a szegény nép hősként tisztel. El Mariachi érkezése elszabadítja az indulatokat, ám az igazi leszámolás akkor veszi kezdetét, amikor a Zenész barátai is megjelennek.
Fergus - az IRA önkéntes katonája - Észak-Írországban él, ahol az IRA és a brit hadsereg nap mint nap a terror és az ellenterror halálos játékát játsszák. Társaival elrabol egy brit katonát, s miközben túszként fogva tartják, Fergus felfedezi a fogolyban az embert, aki gyenge, aki szeret, fél és gyűlöl, aki éppúgy sebezhető és elnyomott, mint ő. Furcsa emberi kapcsolat alakul ki fogoly és fogvatartó között, mígnem egy váratlan esemény Fergus társainak és a fogolynak a halálát okozza. Fergust innentől kezdve nem hagyják békén az emlékképei, hiába próbál menekülni - Londonba költözik -, a halott katona képe újra és újra megjelenik emlékezetében. Jody barátnőjével is ezért kezd végzetes kapcsolatba, míg meg nem jelenik volt bajtársnője, hogy leszámoljon vele társai haláláért.
Will és Eden egykoron boldog párt alkottak. Miután egy tragédia elragadta tőlük fiukat, Eden eltűnt. Két évvel később a nő felbukkan a semmiből új férjével. De mintha már nem az az ember lenne, aki korábban volt. Egy vacsora alkalmával Will rádöbben, hogy Eden és új párja rejtélyes és félelmetes tervvel érkezetek a városba. De vajon megbízható-e egy Will valóságérzéke? Vagy épp ő maga okozná a balszerencsés eseményeket?
Ivan Danko százados a moszkvai drogmaffiát készül leleplezni. A bűnözők vezérének, Viktor Rostának öccsét egy akció során megöli a szovjet rendőr. Viktornak viszont sikerül elszöknie Chicagóba. Danko pedig vadászkopó módjára üldözi őt, mivel az ő társát a razzia során az orosz maffiózó ölte meg. Amerikában azonban már mások a szabályok. Ezt leginkább a nagyszájú amerikai zsaru, Ridzik felügyelő érezteti vele, akit kényszerből társául adtak a nyomozáshoz.
A helyszín Brooklyn, a főszereplő, pedig Gino (Steven Seagal), a kemény nyomozó, aki a hatóságok jóváhagyásával, ám saját belátása szerint szerez érvényt a törvénynek. Madano (William Forsythe), a kábítószer-kereskedő, a maffia kiszolgálója a nyílt utcán lelövi Gino barátját. A nyomozó a bosszú angyalaként kegyetlen hajtóvadászatra indul Madano ellen, aki esztelenül lövöldözve menekül Brooklynon keresztül.
A film egy hét cselekményeit mutatja be, kezdve a végéről, folyamatosan haladva a dolgok kezdete felé. A történet szerint egy helyi seriff megold egy rejtélyes bűntényt, amelyben három kisvárosi bűnöző érintett, akik kiraboltak egy bankot.
Egy haldokló iparmágnás felfogad egy orvost, hogy a véres orchideával egy kígyócsemetén genetikai kísérleteket végezzen. Azonban az ivadék hatalmasra nõ és étvágya már-már elviselhetetlenné válik.