Antonio, a külvárosi, munkanélküli családapa hosszú hónapok óta először dolgozhatna plakátragasztóként. A munkához azonban elengedhetetlenül szüksége lenne biciklire. Miután a megváltó jármű a zálogházban helyet cserél a feleség utolsó lepedőjével, úgy tűnik, Róma kiábrándító mocska enged szorításából. Ám az első munkanapon ellopják a kerékpárt. Antonio hű barátja, Bruno a tolvaj után veti magát. "A Biciklitolvajokban egy római munkanélküli végre foglalkozáshoz jut s ennek ellátásához kerékpárra van szüksége. De miközben plakátokat ragaszt a falakra, ellopják a kerékpárját. Egész álló nap járja Rómát, hogy megtalálja nélkülözhetetlen munkaeszközét, de hiába. Így lesz ez a hétköznapi esemény egy szívettépő tragédia tárgya..." Georges Sadoul

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

Godard negyedik játékfilmje, amelynek alapját Marcel Sacotte bíró prostitúcióval kapcsolatos kutatásai adták: egy nagyon átlagos mai nő a mindennapi élet nyomására, anyagi okokból prostitúcióba kényszerül, s mint adásvétel tárgya végül értelmetlenül életét veszti. A mártíromság 12 stációjára bontva és a legkülönbözőbb utalásokkal gazdagítva elevenedik meg előttünk, Nana élete...

Cléo, a fiatal énekesnő számára egy orvosi vizsgálat során kiderül, lehetséges, hogy rákos, és mintegy két óra múlva kapja kézhez a sorsát eldöntő leleteket. Kikapcsolódást a munkájában, vígasztalást egy jósnőnél keres, barátnőjében pedig csalódnia kell. Az utcán bolyongva véletlenül megismerkedik egy katonával is, akinek a jövője és élete az övéhez hasonlóan teljesen bizonytalan. A leletek végül nem egyértelműek, de Cléo a várakozás nehéz óráiban teljesen megváltozik, és mostantól kezdve több optimizmussal szemléli környezetét, mint korábban.

Ogyessza kikötőjében a munkások sztrájkolnak. A hajón matrózok egy csoportja Vakulincsuk vezetésével elhatározza, hogy csatlakoznak a sztrájkhoz. Másnap megtagadják, hogy egyenek a férges húsból készített ebédből. A hajó kapitánya a parancsmegtagadókra ponyvát dobat és lövetni akar rájuk, de a fedélzeten felsorakozott legénység átáll Vakulincsukék oldalára. A kialakult harcban a tiszteket lefegyverzik, a kapitányt lelövik, ám Vakulincsukot is halálos lövés éri. Holttestét partra szállítják és a mólón felravatalozzák, a város népe gyászolja. A kikötői lépcsőn gyülekező tömeg ellen katonaságot vezényelnek, esztelen mészárlás kezdődik. Válaszul a hajó ágyúi lövéseket adnak le a városi palotára. A flotta hajói felsorakoznak a lázadó hajó elfogására, ám azok matrózai is szolidárisak a Patyomkinnal, amely így győztesen kifuthat a tengerre, miközben felhúzzák rá a vörös lobogót.

A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.

Tom Ripley, a fiatal, vonzó éhenkórász kecsegtető ajánlatot kap egy gazdag amerikai gyárostól. Eszerint ha Olaszországból vissza tudja csábítani Philipet, a fiát, akkor gazdagon megjutalmazza. Tom kötélnek áll, és Philip nyomába ered. Olaszországban Tomot lenyűgözi és megbabonázza Philip magától értetődő gazdagsága, luxuséletvitele, egész életének a minősége. Aprólékosan kidolgozza, hogyan ölje meg Philipet, és tervét tökéletesen sikerül is végrehajtania. Majd bankokban, luxusszállókban, barátok és szülők, sőt Philip szerelme előtt is átvállalja a meggyilkolt szerepét, hamisítja a leveleit, az aláírását, átveszi a viselkedését, öltözködését...

Franz és Artur megismerkedik egy nyelvtanfolyamon Odile-lel. A lány elmondja a két vagánynak, hogy szomszédjának van egy nagy bőrönd pénze. Kitervelik, hogy megszerzik a pénzt, de a végrehajtásba hiba csúszik.

Annát és barátnőjét, Claudiát Anna szeretője, Sandro kirándulásra visz el a vitorlásával. Az úton Anna ráébred arra, hogy tulajdonképpen semmi sem köti Sandróhoz. Amikor a hajó egy magányos szigeten kiköt, Anna váratlanul nyomtalanul eltűnik. Senki még csak nem is sejti, mi történhetett vele, él-e, vagy talán elrabolták. A keresés során Sandro csapni kezdi a szelet Claudiának, s az enged is udvarlásának. Ám a férfi hamarosan hozzá is hűtlen lesz.

Egy férfi szeret egy asszonyt. Mást vett feleségül, de mindig is őt szerette. Egy napon megszöknek együtt, ki tudja, merre, valahova messzire. Különös lelki azonosság köti őket össze. Gátlástalanok, s félredobva minden társadalmi normát, lopnak, ölnek, hajszolják a gyönyört. A férfi egyszer rájön, hogy a nő megcsalja, és ebben a helyzetben is a maga módján reagál: erőszakkal...

Angela fejébe veszi, hogy gyereket szül, bár az ötletért barátja, Emile nem igazán lelkesedik. Konfliktusok sorozata következik, de Angela végül nem zavartatja magát. Mivel Émile nem akarja az apaságot vállalni, egy közös ismerősük, Alfred segíti ki őket furcsa helyzetükből.

A filmcselekmény keretét Maupassant két szerelmi történetéből vett motívumok alkotják, de Godard sok megállapítást sző a cselekménybe korának politikájáról, gazdaságáról, sokféle alakban, részben dokumentarista jelleggel. A film főhőse Paul, egy párizsi fiatalember, aki katonai szolgálatból lép ki "az életbe", egy erősen politikával áthatott világba, s beleszeret egy táncdalénekesnőbe, aki két másik lánnyal él együtt egy lakásban. A fiatalok közt feszült viszony alakul ki.

Nanuk napbarnított arca csupa ránc. A szája szögletében összefutó ráncok erőteljessé, ugyanakkor szárazzá teszik nevetését. A közelképek után a végtelen jégtáblák totáljait látjuk. A kulturális antropológiai filmek úttörő darabjában bepillantást nyerhetünk a századeleji eszkimó kultúrába és életmódba.

Paul Javal fiatal dramaturg. Egy nap állást kap egy amerikai filmproducertől, Jeremy Prokochtól. Paul és felesége, Camila anyagi helyzete radikálisan megváltozik, ennek ellenére Paul nem érzi magát elemében. Művészi szabadsága korlátozott, és néha olyan dolgok írására kényszerítik, amelyekkel nem ért egyet. Ez történik Caprin is, ahol a házaspár ellátogat Fritz Lang filmjének, az "Odüsszeusznak" a forgatására. A producer által követelt javításokkal se Lang se Paul nem ért egyet. Prokosch azonban lefizeti a forgatókönyvírót, aki enged a pénz csábításának. Camila rádöbben, hogy Paul igyekszik kihasználni felesége bájait karrierje egyengetéséhez, és ezért egyre nagyobb megvetést érez férje iránt. Megérti, hogy ez szerelmük végét jelenti...

Alphaville egy több millió fényévnyi távolságban lévő galaxis fővárosa. Ide érkezik Lemmy Caution a "Figaro-Pravda" újság tudósítójaként. Valójában Lemmy egy titkosügynök, akinek kapcsolatba kell lépnie von Braun professzorral. Von Braun, akit kiutasítottak az óvilágból, létrehozta Alphaville-ben az Alpha 60 nevű elektronikus agyat. A mesterséges intelligencia egyeduralmi rendszert vezetett be a városban. Alphaville-ben minden érzés be lett tiltva, a "zene", a "költészet", a "szerelem" szavakat pedig kitörölték a nyelvből... Lemmy tisztában van azzal, hogy az előző ügynökök mind nyomtalanul eltűntek. Megismeri a város brutális valóságát és ebben tolmácsa, Natasa segíti, aki von Braun lánya. Lemmynek végül sikerül megölnie a professzort és elpusztítania Alpha 60-at. Miközben menekül a káosz uralta Alphaville-ből, kiderül, hogy Natasából még nem veszett ki minden emberi érzés.

A driver and a mechanic travel around the United States hopping from drag strip to drag strip in a 1955 Chevy Bel-Air coupe. They race for money, betting with their competitors. The pair gains a young and talkative female stowaway. Along the way they unintentionally attract a well-to-do drifter driving a new Pontiac GTO. This older man, looking for attention, antagonizes their efforts.

Két ágrólszakadt gazember, akiket a véletlen tett szövetségessé, hogy szembeszálljanak a Marseille városát uraló klánokkal. Bohém és nőtisztelő gengszterek szállnak szembe a humortalan és fogcsikorgató klánfőnökökkel.

Paula Nelson goes to Atlantic City to meet her lover, Richard Politzer, but finds him dead and decides to investigate his death. In her hotel room, she meets Typhus, whom she ends up knocking out. His corpse is later found in the apartment of David Goodis, a writer. Paula is arrested and interrogated. From then on, she encounters many gangsters.

A tizennyolc éves Saint-Tropez-i árva, Juliette Hardy (Brigitte Bardot) mindenkit magába bolondít: a gazdag külföldit, a gátlásos fiút és annak bátyját egyaránt. Az első udvarlója a jóval idősebb, ugyanakkor dúsgazdag Eric Carradine, aki új szállodát szeretne építeni a városban, ámde tervei útjában áll a Tardieu család, akik egy kis hajószerelő műhelyt birtokolnak azon a partszakaszon, amelyre a beruházáshoz szüksége volna. Az érzékeny, természetes, ámde érzéki lány erőteljes erotikus kisugárzása nagy hatással van gazdag hódolójára, a lánynak azonban Antoine Tardieu tetszik, aki nem igazán törődik vele, csak egy egyéjszakás kalandot akar a lánytól.