Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.

Landon Carter a menő arcok príma életét éli egy középiskolában. Mindennapi elfoglaltsága közé tartozik például a kevésbbé tökéletes fazonokkal történő gonoszkodás. Amikor egy alsós iskolatársukra kimért csapatos tréfa rosszul sül el, Landont büntetésként közösségi feladatok elvégzésére ítélik. Kénytelen lesz a szombati iskolában korrepetálni, résztvenni az iskolai színdarabban, és még pár hasonló - nem túl menő - cselekedetet végrehajtani. Ilyen módon kapcsolatba kerül az iskola "csodabogarával", Jamie-vel, aki a helyi baptista lelkész egyetlen lánya. A két teljesen ellentétes személyiség lassan szerelemre lobban egymás iránt.

Az 59 éves Daniel Blake egész életében szorgalmasan dolgozott, asztalosként fizikai munkából élt. Egy szívroham miatt életében először tétlenségre ítélték, így a rehabilitációs idő alatt szociális segélyért kell folyamodnia. A brit egészségügy adminisztratív útvesztőjében bolyongva összebarátkozik egy hasonló szituációban lévő, kétgyerekes, egyedülálló anyukával, aki a szociális rendszer személytelen és kafkai útvesztőjében hasonlóan reménytelenül próbálja megtalálni a kiutat. Állása nincsen és egy szociális lakásban él két gyermekével, akiknek iskolába kell járniuk, ám ehhez ruhára és ételre van szükségük. A rendszer egyikükkel sem kegyes, és a bürokrácia lassan kezdi felőrölni az idegeiket, Daniel azonban nem adja fel, bármi áron segíteni akar.

1939-ben Lengyelországban Antonina Żabińska, és a férje, Dr. Jan Żabiński vezették és gondozták a virágzó Varsói Állatkertet. Amikor hazájukat megszállják a nácik, a megdöbbent Jan és Antonina azzal szembesül, hogy ezután a Birodalom újonnan kinevezett fő zoológusának, Lutz Hecknek kötelesek jelenteni. A saját eszközeikkel harcolva Antonina és Jan titokban az Ellenállásnak kezdenek dolgozni. Tervet eszelnek ki arra, hogyan tudnának életeket menteni a varsói gettóból. Ám ezzel Antonina magát, sőt a gyermekét is nagy veszélybe sodorja...

Bomba robban az egyik legrangosabb New York-i múzeumban. Kevesen élik túl a merényletet: egy 13 éves srác édesanyja meghal, ő azonban kijut a romok alól – és magával visz egy 17. századi németalföldi festményt. A félig elárvult fiú attól kezdve mindenhova magával viszi a képet: egy ideig részeges apjával tart Las Vegasba, azután jómódú nevelőszülőkhöz kerül, később műtárgyakat hamisít, zsarolásba keveredik és egy nemzetközi műtárgycsempész banda is üldözőbe veszi… De bárhová vetődik, jó és rossz emberek között, saját jó és rossz tettei nyomán mindig vele marad Az aranypinty… és befolyásolja az életét.

Edward Snowden a hazáját akarta szolgálni. Azonban egészségi állapota hamar véget vet katonai karrierjének, de informatikusként helyet kap a titkosszolgálatnál. Itt megdöbbentő felfedezést tesz: az amerikai kormány a világon bárkit képes megfigyelni. Snowden, aki szentül hisz a szabadságban és az Amerikai Egyesült Államokban, válaszút elé kerül: vagy ő is asszisztál a kormány cselekedeteihez, vagy nyilvánosságra hozza mindazt, amit megtudott és menekülni kényszerül...

When a veteran marshal is sent to a small town, he quickly falls for two women: a midwife and an earthy young woman nicknamed "Frisky".

Tudósok és felfedezők kis csoportja a Déli-sarkvidéken végez kutatómunkát. A tél beköszönte előtt expedícióra indul a térképész Cooper és a geológus Davis. Vezetőjük és a nyolc szánhúzó kutya irányítója Jerry. Az út során a csapat egyik tagja balesetet szenved. Még éppen idejében érnek vissza a táborba ahhoz, hogy a közelgő vihar elől repülővel evakuálni tudják őket. A nyolc kutyát azonban kénytelenek magukra hagyni. Jerry megfogadja, hogy az első adandó alkalommal visszajön értük. Arra senki sem számít, hogy az évszázad vihara tör ki az Antarktiszon. A film megtörtént esetet dolgoz fel.

A két amerikai barátnő - Vicky és Cristina - Barcelonába érkeznek egy hosszú vakációra. A józan és jegyben járó Vicky a katalán kultúrát tanulmányozná és nem akar kalandokba bonyolódni. A szertelen Cristina viszont a boldogságot és az élet értelmét szeretné megtalálni a maga keresetlen módján, miután első rövidfilmje a szerelemről nem hozta el neki a sikert. Mindkettőjük életét felkavarja, mikor megismerkednek Juan Antonio-val, a sármos festővel és annak lökött, szuicid és közveszélyes exnejével, Maria Elena-val.

John Callahan egy tragikus autóbaleset következtében részlegesen lebénul. Ezt követően a fiatal srác életét a rajzolásnak és a művészetnek szenteli. Az életét megváltoztató baleset után a józansághoz vezető rögös úton felfedezi a művészet gyógyító erejét, és sérült kezeivel vicces, gyakran ellentmondásos karikatúrákat rajzol, amelyek új lendületet adnak neki.

Egy családi tragédiát követően az ambiciózus írónő hányódik a gyerekkori barátja iránt érzett szerelem és egy rejtélyes idegen csábítása között. A múltja szellemei elől menekülve kiköt egy házban, amely lélegzik, vérzik… és emlékezik.

Nem akadt, aki megfékezze Dillingert és bandáját. Nem volt börtön, mely bezárhatta volna őt. Lefegyverző bája és vakmerő szökései megkedveltették a gengsztert csaknem mindenkivel, a barátnőjétől, Billie Frechette-től az amerikai közvéleményig, amely nem igazán szimpatizált az országot a válságba taszító bankokkal. Ám miközben Dillinger bandájának - köztük a szociopata Baby Face Nelsonnak - kalandjai sokakat tiszteletteljes borzongással töltöttek el, Hoovernek az az ötlete támadt, hogy a bandita elfogását használja fel arra, hogy a Nyomozóhivatalt az országos rendőrség szintjére emelje, amiből aztán az FBI lett. Ő tette Dillingert Amerika első számú közellenségévé, és bevetette ellene a fess Melvin Purvist, "az FBI Clark Gable-jét." Ám Dillinger és bandája túljárt Purvis embereinek eszén a hajszák és fegyveres összecsapások során. Csak a nyugati bűnüldözők toborzása és a nagyívű árulások megszervezése nyomán lett esélye Purvisnak arra, hogy behálózza Dillingert.

Eleanor Rigby és Conor Ludlow mindennél jobban szeretik egymást. Kapcsolatuk perzselő szerelmen alapul, amelybe olyan őrültségek is beleférnek, minthogy egy étteremből fizetés nélkül távozzanak, vagy egy autóban töltsék az éjszakát. A fiatal házaspár kapcsolatában egy nem várt esemény mégis fordulatot hoz, és veszélyezteti a az idilli hétköznapok nyugalmát. A rendező Ned Benson az Egy szerelem történetében rendhagyó módon egy szerelem két nézőpontját mutatja be - külön filmben a nő és a férfi szemszögéből. A szereplők konfliktusai valamennyi kapcsolatban élő ember számára ismerősek lehetnek, és leképezését adják napjaink társadalmának és társadalmi problémáinak.

A pasi szerint minden nőt el lehet csábítani. A nő szerint minden nőnek megvan a maga szabad akarata meg józan esze - és mert az egyik egy reggeli tévéműsor gátlástalan, nagyszájú műsorvezetője, a másik meg a producere: fogadást kötnek. A férfi vállalja: bebizonyítja a főnökének, hogy a módszerei hiba nélkül, mindig működnek, azt csábít el, akit akar. És ő történetesen majdnem mindenkit akar. Ha pedig ez kevés volna, azt is vállalja, hogy a nő tanácsadója lesz - és biztos benne, hogy a módszerei működni fognak. A pár marakodva, versengve ismerkedik a csábítás fortélyaival. Egymás büszkeségét szeretnék megtörni, míg végül, mindketten megtörnek. Mert persze egymásba szeretnek. De ez még nem a vége a történetnek.

Conor Ludlow-t és Eleanor Rigbyt az Isten is egymásnak teremtette. A házaspár tökéletes boldogságban élt, míg el nem veszítették kisbabájukat. A férfi megpróbál továbblépni a tragédián, az asszony azonban képtelen erre. Végül Eleanor minden kapcsolatot megszakítva egy időre hazaköltözik a szülői házhoz. Conor azonban nem adja fel, nem akarja elveszíteni szerelmét. Idővel Eleanor is rájön, hogy a baba halálával az élet nem állt meg, a nehéz időszakból pedig csak közösen összefogva lábalhatnak ki.

A film Laura Kasichke azonos című regényéből készült, ami egy lányról szól, aki egyrészt felfedezi a szexualitást, másrészt szembe kell néznie azzal a ténnyel hogy édesanyja nyom nélkül eltűnt. Ennek természetesen következményei vannak. A múltból előjönnek titkok és rejtélyek, a takaros felszín alatt semmi sem az, aminek látszik.

Egy nagyon kellemes hangulatú kertvárosba egyszer csak beköltözik egy csapat huligán, akik rögtön az első alkalommal be is mutatkoznak a szomszédoknak. No nem a kedves arcukat mutatják meg, hanem olyan megbotránkoztató és szeméremsértő dolgokat tesznek, ráadásul nyilvánosan, amit ez a környék még soha nem látott. Vajon sikerül a lakóknak elűzniük a "betolakodókat" vagy a csapat végül kénytelen lesz beilleszkedni az új környezetbe?

Peter Devereaux-t, a rendkívül veszélyes ex-CIA ügynököt egykor a legjobb kémek között tartották számon. Akik ismerték, csak úgy nevezték, November Man: ahol feltűnt a vérprofi CIA-s mérhetetlen pusztítást hagyott maga mögött. És most újra vissza kell szállnia a játszmába: védelmére kel egy szemtanúnak, Alice Fourniernak, akit az ügynökség kész megölni, nehogy fény derüljön egy évtizede őrzött titkos összeesküvésre. Peter maga is célponttá válik.

Tom és Gemma a tökéletes otthont keresi, de csapdába esnek egy rejtélyes labirintus-szerű környéken, ahol minden ház egyforma.

K ügynök és J ügynök nyugdíjba ment, vagy más okból nincsenek már az ügynökségnél – erre senki sem emlékszik. De mindig van utánpótlás: H ügynök és M ügynök szintén arra vállalkoztak, hogy felkutassák a Földre beszivárgó, és itt ragadó űrből jött idegeneket. Akit felkutatnak, azt leleplezik: nincs olyan csáp, csőr, szarv, olló vagy egyéb végtag, nincs olyan zselés, kitinpáncélos, tömör vagy légnemű test, amely elrettenheti őket a munkájuktól, és különleges eszközeik bevetésétől…