Oskar Schindler üzletember igaz története arról, ahogy megmentett több mint ezer zsidó életet a náciktól, a második világháború alatt a németek által megszállt Lengyelországban.
Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.
A profi tolvaj mindent el tud lopni. Minél nagyobb mester a szakmájában, annál kevésbé lehet előtte akadály. Dom Cobb a legjobbak között is az első: ő mások álmait szerzi meg. Amikor áldozata éjszaka az álomfázisba jut, ő belopózik, és a legnagyobb értékekkel távozik. E tudás tette Cobbot az ipari kémkedés legkeresettebb bűnözőjévé és örökké menekülő, magányos férfivá.És most kap egy esélyt, hogy helyrehozza az összes régi hibáját, és visszaszerezze az elveszett életét. Ehhez nem lopnia kell, hanem profi bandája segítségével visszatérnie az eredethez, és egy gondolatot elültetni valakinek a fejében. Ez lesz a tökéletes bűntény. De a legjobb tervet is keresztülhúzhatja, ha a kiszemelt áldozat maga is profi. Aki olyan veszélyes, amilyenről Cobb még csak nem is álmodott.
Will Hunting még csak húsz éves, de már kilóg a kemény dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan gürcöl, amikor éppen nem a helyi bárban lóg vagy nem keveredik összetűzésbe a törvénnyel. Sohasem járt egyetemre, legfeljebb gondnokként felmosni a padlót. Mégis homályos történelmi utalásokat idéz fel fényképszerű emlékezetéből és szinte azonnal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba ejtő matekpéldákat. Az egyetlen dolog, amire ez a bámulatosan okos és lehetetlenül dühös fiatalember nem képes, hogy újabb kocsmai verekedése után kidumálja magát a várható börtönbüntetés alól. Egyetlen reménye Sean McGuire, az egyetemi professzorból lett pszichológus, aki csodálja a fiú érzelmi küszködéseit és megérti, milyen az, amikor az ember élete állandó küzdelem.
Nem volt még őrültebb, veszélyesebb és viccesebb antihős a képregényvilágban. De hogyan lett Jokerből Joker, a komor Batman örök ellensége és ellentéte? Ez a történet megmutatja, miképpen válhat egy ártatlan lúzerből világok felforgatója, hadseregek legyőzője és szuperhősök méltó ellenfele.
Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.
A nemrég elvált Lucas egy vidám baráti társaság megbecsült tagja, gondoskodó apa, megbízható munkatárs. Egy óvodában dolgozik asszisztensként, szereti a munkáját, és a gyerekek, kollégák is kedvelik őt. Egyik kolléganőjével randizni kezd, és úgy tűnik, magánélete is mederbe kerül. A harmonikus hétköznapok azonban egy pillanat alatt omlanak össze egy apró füllentés hatására: az egyik kislány, legjobb barátja gyermeke az óvodában azt mondja, hogy Lucas tett vele valamit. A gyermeki hazugság visszafordíthatatlan károkat okozva szabadul el, a magára maradó, védtelen Lucas pedig értetlenül áll az események előtt.
A negyvenes sztár, Margo kegyeibe beférkőző ambíciózus kezdő, Eve maróan szatírikus karriertörténete a film. A színház könyörtelen, gátlástalan világa a korabeli Amerika hidegháborús légkörét tükrözi. A különös szépségű és drámai erejű Bette Davis a bizonytalanságát agresszivitással kompenzáló, excentrikussága ellenére is melegszívű, idősödő sztár megformálásáért elnyerte a legjobb női alakítás díját Cannes-ban.
J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.
Házasság? Halálos lehet. Nick és Amy az ötödik házassági évfordulójára készül. Boldogok, gazdagok, elégedettek ám az ünnep estéjén az ifjú feleségnek nyoma vész, és gyorsan kiderül, hogy a látszat csalt: a pár tele volt félelmetes, sötét titkokkal. Mindenki Nickre gyanakszik, és ő a hazugságaival meg ügyetlen elterelő hadműveleteivel egyre inkább magára tereli a figyelmet. Hiába bizonygatja makacsul, hogy nem tehet semmiről, már csupán az ikerhúga, Margo bízik benne. De ha nem a férfi a tettes, akkor hova lett a felesége? És hogyan magyarázhatóak az egyre-másra előkerülő, egyre furcsább titkok? Azok, amelyek talán minden boldog családi élet mélyén ott lapulnak. Azok, amelyek olyan könnyen vezetnek el egy ember halálához.
Mindenki igazi társra vágyik. Olyanra, aki figyel, aki megért, aki segít, és aki szeret. Theodore nagyon lassan heveri ki a válását, egyedül él, és nem barátkozik könnyen. Napközben egy számítógépen dolgozik, esténként egy másik számítógépen játszik - és unalmában letölt egy új programot: egy intelligens operációs rendszert. És minden megváltozik. Az egzotikus hangú rendszer, vagyis Samantha felforgatja addig túl egyforma napait. Mindent tud, mindent ért, és egyre közelebb kerül Theodore-hoz. Olyan közel, hogy a férfi néha már úgy érzi: Samantha testestül-lelkestül az övé.
A milliárdos krimiírót 85. születésnapján holtan találják vidéki villájában. A partit követő napon a tett helyszínére érkezik a híres magándetektív, Benoit Blanc, akit egy titokzatos személy bérelt fel a szenzációs bűncselekmény felderítésével. Ahogy a nyomozó elkezdi felgöngyölíteni az ügyet, egyre különösebb titkokra derít fényt. És bár az ünnepségen résztvevő családtagoknak, és a személyzetnek is megdönthetetlen alibije van, mindenkinek alapos indítéka volt a szörnyű tett elkövetésére. A vidéki magányban elszigetelt família minden tagja egyre kétségbeesettebben bizonygatja saját igazát, de Benoit Blanc egy meglepő csellel végül mégis tőrbe csalja a gyilkost.
Minden családnak megvan a maga fekete báránya. Tenenbauméknál azonban csak fekete bárányok vannak. Apjuk, Royal (Gene Hackman) még gyerekkorukba elszökött otthonról, azóta hitelbe él egy hotelben. Gyermekei mind zsenik voltak, és neurotikusok lettek. Chas (Ben Stiller) pénzügyi lángész, Margot (Gwyneth Paltrow) az évszázad drámaírója, Ritchie (Luke Wilson) teniszbajnok. A család azonban több ennél: a fura anya mellett még furább figurák gyülekeznek; a bogaras tudós (Bill Murray), a részeges aranyifjú (Owen Wilson) és még sokan mások veszik körül őket. Így aztán nem csoda, hogy Tenenbauméknál soha senki és semmi nem normális.
A történet Rómába kalauzol bennünket, ahová éppenhogy megérkezett Tang Lung, a kis kínai, falusi gyerek. Szülei küldték ide, hogy segítsen egy itt dolgozó barátjuk éttermében. A talpig becsületes és jóindulatú fiatalember nem érti a helybeliek nyelvét, idegenkedik a sohasem látott kultúrától, de az éttermet zsaroló gazfickókkal hamar megtalálja a lehetőséget egy közös ütésváltásra. A zsarolásra specializálódott szervezet feje egyre több rosszarcú figurát uszít az étteremre, ám Tang Lung szépen sorban mindnek ellátja a baját. A folyamatos kudarcok után a gengszterfőnök amerikai specialistákat hívat, hogy leszámoljanak a kis fickóval. A titánok harcára a Kolosszeumban kerül sor.
Proposed by the President of the United States to fill the post of Secretary of State, Robert Leffingwell appears before a Senate committee, chaired by the idealistic Senator Brig Anderson, which must decide whether he is the right person for the job.
A két évszázadnyi kómából a messzi jövőben felébredő szaxofonista a túlszervezett társadalom ellen lázadó csoport tagja lesz. Miles Monroe-t még 1973-ban hibernálták egy balul sikerült operáció után, s kétszáz évvel később egy tudóscsoport a legnagyobb titokban feléleszti. Miles kezdetben döbbenten szemléli a szép új világot, ahol egy tolószékes diktátor az úr, egy fehér kutya dönt mindenről, és az Orgazmatron nevű gép szimulálja a szexet, s egyúttal gyóntatószékként is szolgál. A földalatti mozgalom azonnal fontos feladatot bíz rá, de a rendőrség elől menekülve kénytelen egy háztartási robot bádogburkában megbújni, mígnem egy szépségverseny favoritjai között találja magát...
A történet Eric Lomax önéletrajzán alapul, akit a hírhedt burmai “halálvasúthoz” küldtek dolgozni, és annak a történetét ismerhetjük meg, ahogyan japán katonák foglyul ejtették a II. világháború idején. Lomaxot még fiatalkorában fogták el, és csak később, felnőttként szabadult, de teljes mértékben a mai napig nem tudta feldolgozni az őt érő kínzó eseményeket.
XIII. Lajost a dölyfös XIV. Lajos követi a trónon, akinek uralkodása alatt egész Franciaország éhezik. A király az egykori testõrének, Athos fiának menyasszonyát szemeli ki ágyasául. Hogy megszabaduljon riválisától, a fiút végzetes csatába küldi. Athos haragjában felkeresi régi bajtársait, Porthos, Aramist és DArtagnant, hogy segítsenek végrehajtani tervét. Ki akarja szabadítani a piperkõc király börtönében raboskodó rejtélyes foglyot. A mendemonda szerint a vasálarcos férfi nem más, mint a király ikertestvére. A népet sanyargató király helyett õt akarják trónra ültetni.
A denveri bányászok megszomjaztak a nagy munkában, nem csoda, ha úgy várják a következő whiskey-szállítmányt mint a messiást. A több hordónyi értékes nedű már úton van, és hogy biztosan célba is érjen, fegyelmezett katonák vigyáznak rá Thadeus Gearhardt hadnagy vezetésével! Hiába a fegyveres őrség, hiába a díszkiséret, a kísértés így is túl nagy ahhoz, hogy mindenki képes legyen ellenállni neki. Gearhard és emberei kénytelenek szembeszállni néhány marcona útonállóval, egy csapat vad sziú harcossal, és ha mindez még nem lenne elég, egy gigantikus homokvihar is nehezíti útjukat.
In 1939, Czech diplomat Jan Masaryk flees to the United States to escape his recent past: Germany has invaded Czechoslovakia and he is now a man with no nation; because, as the Czechoslovak ambassador in London, he failed to win the support of the British and could not avert the fall of his country and the outbreak of the World War II.