1890.július 27-ének alkonyán egy ösztövér figura botladozott végig a francia Auvers álmos kis főutcáján. Nem volt nála semmi, kezét a hasához szorította. A friss lőtt sebből szivárgott a vér. Ő volt Vincent van Gogh, akit akkor még alig ismert valaki, mára viszont a világ talán leghíresebb festője lett. Tragikus haláláról régóta tudunk, de a mai napig nem tisztázott, hogyan és miért lőtték meg. A „Loving Vincent” ezt a történetet meséli el. Ez a világ első nagyjátékfilmje, aminek minden egyes jelenetét olajfestményekből animálták.
Egy pennsylvaniai kisváros ukrán-orosz negyedében az acélüzem egyik kohásza, Steven éppen az esküvőjét tartja, mielőtt két barátjával elindul Vietnámba. A három barát vidáman beszél arról, hogy remélik, az első vonalba kerülnek, mert így legalább lesz alkalmuk kiélvezni a bulit. Aztán betoppan egy háborús veterán, aki a kérdéseikre csak káromkodással felel. Nem tudják mire vélni a dolgot, de már nincs sok hátra, hogy ők is szembesüljenek azzal a világgal, mely félőrültté tette a katonát.
Charlie Babbitt, a csupán pénzköltésben jeleskedő aranyifjú csalódottan veszi tudomásul, hogy édesapjától nem örökölt mást, mint néhány rózsabokrot, meg egy majd 40 éves kocsimatuzsálemet. Hamarosan még egy keserű meglepetés éri - kiderül, hogy van egy bátyja, aki a hagyaték mintegy hárommillió dollárnyi részét kapja. Charlie egy intézetben talál rá Raymondra, s magával viszi őt, annak reményében, hogy megszerezheti a bátyja számára értéktelen vagyont. Közös útjuk során Charlie sok újat tanul, s Raymond segítségével végül legyőzi saját korlátait, s átértékeli életét.
Az egykori középiskolai szerelmespár, Amanda Collier és Dawson Cole 20 év elteltével találkoznak újra, egy közös barátjuk temetésén, amikor visszatérnek a kisvárosba, ahol a kamaszkorukat töltötték. A keserédes találkozás feléleszti az első szerelem valójában soha ki nem aludt lángját. De hamarosan arra is rá kell jönniük, hogy azok az erők is működnek még, amelyek annak idején szétválasztották őket, sőt talán még erősebbek, mint annak idején.
Az utolsó dal egy kicsiny amerikai tengerparti városban játszódik, és a középpontjában egy családjától elidegenedett apa áll, aki esélyt kap arra, hogy együtt töltse a nyarat lázadó tinédzser lányával, akit hosszú évek óta nem látott. Az újbóli kapcsolatfelvétel igen nehezen indul, ám szerencsére van egy közös érdeklődési pontjuk: a zene. És a zenén keresztül megismerhetjük a család történetét: barátságokat, titkokat és árulásokat, az első szerelmet és a második esélyt.
Egy sikeres New York-i cégvezetővel szörnyű tragédia történik, melynek hatására megváltozik az élete. Nem bírja elviselni a vele történtek súlyát, megcsömörlik mindentől, ami addig körülvette. Egyre távolabb sodródik addigi világától… már olyan messzire, hogy régi barátai az újabb tragédiától félnek. Tervet készítenek a megmentésére. Veszélyes, kockázatos tervet, amely a legvégsőkig feszíti a húrt: de talán segít, hogy a szenvedő szembenézzen az élettel – ha megéri.
Egy fiatal lány anorexiában szenved. Egy nap egy szókimondó orvoshoz kerül, aki szembesíti azzal, hogy mit is jelent ez a megbetegedés. Arra ösztönzi őt, nézzen szembe a betegségével. Azt javasolja, menjen el egy intézetbe, ahol több táplálkozási rendellenességgel küzdő beteget gondoznak.
Egy nő egy szörnyű baleset után egy pincében tér magához, és attól fél, hogy elrabolták. "Fogvatartója", aki fel van készülve a világvégére, azt állítja, hogy megmentette a nő életét, mivel borzalmas támadás érte a Földet, és emiatt a külvilág már lakhatatlan...
Margaret és Walter Keane mindketten művészek, akik arról lettek híresek, hogy portrékat készítettek gyerekekről, túlméretezett szemekkel. Először a férj állt a nyilvánosság elé, s bár a feleség volt tehetségesebb, ő a háttérben maradt. Amikor azonban kapcsolatuk a válásig jut, hosszú pereskedésnek néznek elébe, mivel Walter azzal vádolja Margaretet, hogy hazudik és neki semmi köze a hírnévhez vezető művészi munkájukhoz.
Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.
A sikeres szökés három tényezőtől függ: az alaprajz ismerete, a rendszer átlátása, és segítség a falakon kívülről. Ray Breslin egy biztonsági rendszerekkel foglalkozó hatóságnak dolgozik, börtönöket tesztelnek. Ray a legjobb emberük, ő az, aki képes megszökni bármilyen börtönből. A szervezet nagy megbízásra készül: elvállalják, hogy megvizsgálják az ultrabiztonságos, high-tech eszközökkel felszerelt intézmény, a Sírkő nevű szuperbörtön szökésállóságát. Azonban hiba csúszik a rendszerbe, Rayt elrabolják, és bebörtönzik. Mivel a Sírkő létezéséről is csak kevesen tudnak, a teljesen magára maradt Ray nem számíthat külső segítségre. Olyan elítéltek között kell társra találnia, akiket kivetett a társadalom, és már senkinek sem kellenek. Ilyen Emil Rottmayer is, akit sikerül maga mellé állítania: meggyőzi, hogy vegyen részt merész, szinte lehetetlennek tűnő tervének kivitelezésben.
A 70-es években a bemondók szinte kivétel nélkül férfiak voltak. Ron Burgundy, az egomán riporter szakmája legnépszerűbb dolgozója: a lelkét kiteszi, hogy tökéletesen nézzen ki, s egyszer se törjön bele a nyelve a Kamcsatkába. Azonban az egyeduralomnak hamarosan vége szakad, ugyanis a feminizmus a tévés társaságokhoz is betör, jelen esetben egy ambiciózus bemondónő személyében.
A bostoni fú, Ren MacCormack (Kenny Wormald) egy déli kisvárosban találja magát, ahol jelentős adag kulturális sokk éri. Egy tragikus balesetet követően Shaw Moore (Dennis Quaid) betiltja a túl hangos zenét és a táncot. A tiszteletes rosszallása ellenére Ren beleszeret a lányába (Julianne Hough), kézbe veszi a dolgokat és újra felpezsdíti a város vérkeringését.
XIII. Lajost a dölyfös XIV. Lajos követi a trónon, akinek uralkodása alatt egész Franciaország éhezik. A király az egykori testõrének, Athos fiának menyasszonyát szemeli ki ágyasául. Hogy megszabaduljon riválisától, a fiút végzetes csatába küldi. Athos haragjában felkeresi régi bajtársait, Porthos, Aramist és DArtagnant, hogy segítsenek végrehajtani tervét. Ki akarja szabadítani a piperkõc király börtönében raboskodó rejtélyes foglyot. A mendemonda szerint a vasálarcos férfi nem más, mint a király ikertestvére. A népet sanyargató király helyett õt akarják trónra ültetni.
A környék legfurább családja viccesen, szokatlanul és nevéhez méltó módon értelmezi újra, mit is jelent jó szomszédnak lenni.
Walt Disney egyik legkedveltebb klasszikusának, A kis hableánynak szereplői most visszatérnek, hogy újabb kalandokra hívjanak minden kicsit és nagyot! De ezeknek a kalandoknak a főszereplője már nem a kedves Ariel, hanem rakoncátlan kislánya, Melody, aki egyébként egy halfaroknyival se jobb gyerek, mint amilyen annak idején édesanyja volt. Míg anyukája a vízből a szárazföldre vágyódott, addig Melody legnagyobb álma, hogy sellő lehessen és szabadon szelhesse a vizeket. Csakhogy a biztonsági falon kívül tilos mennie. Melody azonban nem tud ellenállni a csillogó víztükörnek, a hófehér haboknak, és kiúszik a tengerre. Ott pedig már vár rá a gonosz... (Port.hu)
Ha lenne egy éjszaka minden évben, amikor bármilyen bűnt elkövethetsz mindenféle következmény nélkül, mit tennél? Ez az új thriller egy család sorsát követi nyomon egy éjszaka folyamán, négy embert, akikről kiderül, meddig képesek elmenni, hogy megvédjék magukat, amikor a gonosz külvilág betör az otthonukba.
Az istenek köztünk járnak - és van néhány emberi tulajdonságuk: például az, hogy sokan közülük eltaszítják maguktól törvénytelen gyerekeiket. A félig emberi, félig isteni eredetű kamaszok számára fenntartott különleges kiképzőtáborban azonban sosincs nyugalom. Percy Jackson, Poszeidón fia ismét kénytelen veszélyes és különleges kalandra indulni, ha meg akarja menteni a világot.
Mi lehet rosszabb annál, mint egy önelégült filmcsillag asszisztensének lenni, aki ráadásul nem vesz komolyan? Ha rájössz, hogy belezúgott az anyádba.
A férjétől frissen elvált Claire józan ítélőképességét elveszítve egy éjszakás kalandba bonyolódik tinédzser fiának legjobb barátjával. A bajok akkor kezdődnek, amikor Claire megpróbál hirtelen véget vetni a fiú vonzalmának, mert attól tart, hogy Noah rajongása túl hevessé vált.