Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

A profi tolvaj mindent el tud lopni. Minél nagyobb mester a szakmájában, annál kevésbé lehet előtte akadály. Dom Cobb a legjobbak között is az első: ő mások álmait szerzi meg. Amikor áldozata éjszaka az álomfázisba jut, ő belopózik, és a legnagyobb értékekkel távozik. E tudás tette Cobbot az ipari kémkedés legkeresettebb bűnözőjévé és örökké menekülő, magányos férfivá.És most kap egy esélyt, hogy helyrehozza az összes régi hibáját, és visszaszerezze az elveszett életét. Ehhez nem lopnia kell, hanem profi bandája segítségével visszatérnie az eredethez, és egy gondolatot elültetni valakinek a fejében. Ez lesz a tökéletes bűntény. De a legjobb tervet is keresztülhúzhatja, ha a kiszemelt áldozat maga is profi. Aki olyan veszélyes, amilyenről Cobb még csak nem is álmodott.

Réges régen, egy távoli galaxisban kezdődött a nagy kaland, amikor Leia Organa hercegnő két fura robottal egy alig értékelhető hologramot küldött az egyetlen Jedi lovagnak, a remeteként élő Ben Kenobinak. Az idős jedi Luke Skywalker, Han Solo és szőrős vukija, a hatalmas Chewbacca társaságában útra kel, hogy kiszabadítsa a hercegnőt Darth Vader fogságából, és győzelemre vigye az igaz ügyet az egész Galaxisban.

Nem volt még őrültebb, veszélyesebb és viccesebb antihős a képregényvilágban. De hogyan lett Jokerből Joker, a komor Batman örök ellensége és ellentéte? Ez a történet megmutatja, miképpen válhat egy ártatlan lúzerből világok felforgatója, hadseregek legyőzője és szuperhősök méltó ellenfele.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.

Lara Jean jó tanuló, helyes 16 éves kamaszlány, aki inkább az álomvilágában él, mint a valóságában. Álmodik a nagy szerelemről, és titokban leveleket ír a fiúknak, akik megérintették a szívét. Ezeket gondosan eldugja ám amikor nővére egyetemre megy, a rendrakás közben elkeverednek, és fel lesznek adva a levelek. A legutolsót a nővére barátjának írta, aki az ő legjobb barátja is volt. Hogy Josh ne higgye, még mindig szereti, megcsókolja előtte az iskola legnépszerűbb fiúját, Petert, aki éppen arról a levélről kérdezi, amit 12 éves koruk körül írt neki. Mivel Peterrel épp szakított a barátnője, akit vissza akar szerezni, meg is egyeznek, eljátsszák, hogy együtt járnak. A lány éppen csak azzal nem számol, hogy a megjátszott érzelmei egyre igazabbá válnak. Lehet igazi esélye is?

Jersey szigete, 1945. A II. világháborúnak vége, de Grace férje nem tért vissza a frontról. A nő egyedül, és szigorú erkölcsi normáktól vezérelve neveli fel gyermekeit a viktoriánus házban. Lánya és fia furcsa betegségben szenvednek: nem tehetik ki magukat direkt napfénynek. Amikor három új szolgáló érkezik a házhoz, meg kell tanulniuk a legfontosabb szabályt: a kastélyt mindenkor félhomályban kell tartani; egyetlen ajtót sem szabad kitárni anélkül, hogy a mögötte lévőt be ne zárták volna. Ám a Grace által fenntartott szigorú rend felborul. Grace, a gyerekek és az őket körülvevők végzetes lépésre szánják el magukat.

Nem mindennapi életet él Benjamin Button. Nyolcvan esztendősen született, az idő múlásával pedig egyre fiatalabb lesz. Bár fordított életpályát fut be, egyetlen dologban nagyon is hasonlít a hétköznapi emberekhez: ő sem képes megállítani az időt. Button 1918-ban látja meg a napvilágot New Orleansban, az első világháború befejezésének pillanatában, nevelőszülőknél nő fel, és hosszú élete egészen a huszonegyedik századig tart. A világ számos helyén megfordul, miközben felfedezi és elveszti a szerelmet, megtapasztalja a boldogságot és a szomorúságot.

Caleb 24 éves, és programozó a világ legnagyobb internetes cégénél. Megnyer egy versenyt, amelynek díja, hogy egy hetet tölthet egy privát hegyi nyaralóban, amely Nathannek, a cég vezérigazgatójának tulajdona. Ám amikor Caleb megérkezik a mindentől távol eső luxusházba, rájön, hogy tulajdonképpen egy különös és lenyűgöző kísérletben kell részt vennie: kapcsolatba kell lépnie a világ első igazi mesterséges intelligenciájával, amely egy gyönyörű robotlány testében lakik.

Nyaralás közben találkozott a tengerparton Danny Zuko és Sandy Olleon. Akkor kezdődött a két fiatal szerelme. Ám a nyár gyorsan véget ért, és mindketten azt hitték, többé sosem látják egymást. A gimiben azonban újra összefutnak. A sok civódás után mindig édes a békülés.

A tudós Robert Neville az egyetlen, akit nem fertőzött meg az a szörnyű és pusztító vírus, melyet az emberek hoztak létre. Mivel immunis a kórokozóra, ő az egyetlen túlélő, aki New York és talán a világ romjai közt tengeti életét. Az egyetlen emberi túlélő. A pusztító járvány következtében mutánsok jöttek létre, akik figyelik minden mozdulatát. Neville ugyanis a saját vérének felhasználásával próbál ellenszert előállítani. E törekvése talán az emberiség egyetlen és utolsó reménye. Ám lassan kifut az időből.

Minden családnak van rejtegetnivalója, apró-cseprő, kisebb-nagyobb titka mindnek van. De amit a látszólag átlagos életvitelű Smith házaspár takargat a külvilág és egymás elől, hát olyan biztosan kevésnek van. Jane (Angelina Jolie) és John (Brad Pitt) valójában jólfizetett, megbízhatóan hatékony munkát végző bérgyilkosok, akik ráadásul két, egymással szemben álló szervezetet szolgálnak. Minden megy a megszokott mederben addig, míg egy nap egymás meggyilkolására kapnak megbízást. Kénytelenek hát hazavinni munkájukat, és a békés külvárosi otthonban egyik pillanatról a másikra elszabadul a pokol.

Egy tudósokból álló expedíció az ember földi életének eredetére utaló nyomokat talál. Ezeket követve indulnak kutatóútjukra, mely az univerzum legtávolabbi, legveszélyesebb vidékére vezet. Olyan tájra jutnak, és olyan ellenségekkel kell szembenézniük, amilyenről ember eddig nem is álmodott. Még a rémálmaikban sem. Egy szörnyű csata vár rájuk: ha alul maradnak, akkor az egész emberiség velük pusztul.

Wes nyugtatókon él és rabszolgaként dolgozik egy irodában, a főnöknője rendre megalázza, a barátnője meg félrelép a legjobb barátjával. Egyik nap azonban találkozik egy szexis lánnyal, aki nemcsak elmondja neki, hogy a rég elfeledett édesapját megölték, hanem egy lövöldözés során megmenti az életét. Kiderül, hogy az apja egy titkos társaság tagja volt, amely a világ egyensúlya felett őrködik. Ők végeznek a világra veszélyes emberekkel. És most eljött az idő, hogy Wes apja nyomdokaiba lépjen. Ám ő rájön, hogy a nemes eszmék mögött más érdekek húzódnak meg.

A nyugdíjas életet nem Drebin hadnagynak találták ki. Ráadásul nincs nyugta, a felesége, Jane gyereket szeretne, a régi kollégái meg állandóan munkával zaklatják. Vérbeli zsaru lévén Drebin képtelen ellenállni a kísértésnek. Különösen, amikor megtudja, hogy egy nehézfiú bombamerényletet készül végrehajtani a filmvilág ünnepén, az Oscar-díjátadó gálán. A titkos akció keretében Drebint rosszfiúnak álcázzák, és bevonul a börtönbe, ahol a híres gengszter, Rocco cellatársa lesz. Feladata, hogy a bizalmába férkőzzön, és minél többet megtudjon a fickó legújabb tervéről.

A Jay Anson író által magáénak vallott valós történeten alapuló Rettegés Háza című film egy Long Island tengerpartján elhelyezkedő nagy házról szól, ahova három gyermekével beköltözik George és Kathy Lutz, a fiatal házaspár, abban a reményben, hogy álmaik házát találták meg, az álom azonban rettegéssé válik.

A századforduló Párizsának nyüzsgő, nagyvilági életébe csöppenünk. Gigi, a fiatal, ártatlan, csinos lány sorsa már születésekor megpecsételődött. Nagyanyja kurtizánnak neveli, hogy biztos megélhetést biztosítson a lánynak, mint a gazdag Gaston Lachaille szeretője. Gaston kezdetben elfogadja Gigit szeretőnek, de hamar rájön, hogy szívből szereti a lányt, és elhatározza, hogy bármit is tanítson az etikett, ő bizony feleségül veszi a kitartott lányt.

A surrealist home movie, filmed by Luis Buñuel in Cadaqués in 1930, focusing on Salvador Dalí's father and his wife.

Az eseménynek nincsenek előjelei, váratlanul éri Amerikát. Néhány pillanat leforgása alatt az emberek magatartásában gyökeres változás áll be. Senki sem tudja, mi okozta ezt, valami újfajta járvány sújtja az emberiséget? A biológiatanár Elliott számára az a legfontosabb, hogy a feleségével együtt biztonságos helyet találjon, ha egyáltalán létezik ilyen. Igaz, a házassága éppen válságban van, ám a feleségével, Almával úgy döntenek, hogy együtt menekülnek. Ennek során csatlakozik hozzájuk Julian, Elliott tanár barátja a kislányával. Együtt próbálják elérni Pennsylvania menedékét.