Andrew híres akar lenni. New York, tehát az Egyesült Államok, tehát az egész világ egyik leghíresebb zeneiskolájába, a Shaffer Konzervatóriumba jár, dobolni tanul, rengeteget gyakorol, és mindenre képes volna a siker érdekében. Legalább is, azt hiszi. De találkozik egy tanárral, aki még nála is elszántabb. Ő abban hisz, hogy a tehetséget mindenáron fel kell szabadítani, és ami bujkál, azt ki kell préselni a tanulókból. Akkor is, ha kínlódnak, ha sírnak vagy belehalnak. A kezdő zenész és a sokat látott veterán egymásnak feszül. A tanár felveszi a kezdő dobost a zenekarába, de az első örömöt nagyon sok keserűség követi. És egyikük sem adja fel könnyen, amit elkezdett. Mindketten tartják a ritmust...

Tony Lip nem egy bonyolult fickó, aki szereti inkább az öklével elsimítani a konfliktusokat. Amikor egy kis mellékes melót ajánlanak neki, örömmel elvállalja. Ám a feladatról kiderül, hogy nem olyan egyszerű, amilyennek tűnik: egy neves afroamerikai zongorista sofőrje lesz ugyanis, aki az amerikai Délre indul turnéra - oda, ahol nem szívesen látják az olyanokat, mint ő. A két férfi stílusa, neveltetése és életvitele merőben másmilyen - ám a hosszú út során rájönnek, hogy annyira azért mégsem különböznek.

Maximus, a hatalmas római generális a nép kedvence, és az idős uralkodó, Marcus Aurelius bizalmát is élvezi. Az összeesküvés áldozataként haldokló Marcus Aurelius őt teszi meg örökösévé hataloméhes fia, Commodus ellenében. Commodus átveszi mégis a hatalmat, és halálra ítéli Maximust: ő megmenekül, a Hispániában élő családjára mért csapást azonban nem tudja megakadályozni. Összetörten a rabszolgakereskedők kezére jut, akik eladják gladiátornak. Az életéért küzdő Maximust Rómába viszik, ahol felhasználja régi hírnevét, hogy lázadást szítson az eltunyult rómaiak között az elnyomó hatalom megdöntésére.

Antonio, a külvárosi, munkanélküli családapa hosszú hónapok óta először dolgozhatna plakátragasztóként. A munkához azonban elengedhetetlenül szüksége lenne biciklire. Miután a megváltó jármű a zálogházban helyet cserél a feleség utolsó lepedőjével, úgy tűnik, Róma kiábrándító mocska enged szorításából. Ám az első munkanapon ellopják a kerékpárt. Antonio hű barátja, Bruno a tolvaj után veti magát. "A Biciklitolvajokban egy római munkanélküli végre foglalkozáshoz jut s ennek ellátásához kerékpárra van szüksége. De miközben plakátokat ragaszt a falakra, ellopják a kerékpárját. Egész álló nap járja Rómát, hogy megtalálja nélkülözhetetlen munkaeszközét, de hiába. Így lesz ez a hétköznapi esemény egy szívettépő tragédia tárgya..." Georges Sadoul

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

A távoli jövőben, a bolygóközi királyságok korában járunk. A királyságok az Arrakis bolygó feletti uralomért harcolnak, de a naprendszereken átívelő cselszövések, háborúk és politikai manőverek közepette van egy ember, aki talán békét hozhat az univerzumnak. De ehhez harcolnia kell.

A 67. bevetéséről tönkrement géppel és ejtőernyővel visszatérő angol bombázópilóta, Peter Carter, mielőtt kiugrana a biztosnak hitt halálba, rádióján át szerelemről és költészetről vall egy amerikai női hadtest katonájának, June-nak. A másvilágon azonban teljes a zűrzavar. A francia forradalom óta szolgálatban lévő idegenvezető, mivel elmulasztotta időben átigazolni Petert a túlvilágra, rábeszéléssel próbálkozik. Az agysérüléssel kórházba került Peter evilági orvosa és June, akivel közben egymásba szerettek, persze mindezt a beteg hallucinációinak véli. Végül Peter, akiben a szerelem tartja a lelket, fellebbezhet életéért a túlvilági Legfelső Bírósághoz...

A filmtörténet vitathatatlan klasszikusa, melynek forgatókönyvét Oscarra jelölték. Az "új regény" neves képviselőjének, Durasnak találkozása az "újhullám" egyik megteremtőjének tartott Resnais rendezővel olyan forradalmian új, közös alkotást eredményezett, amely messze túllépett a hagyományos filmművészet keretein. Egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a film a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred...

A szuperhősök nem mind jók. Nem kedvesek. Nem akarnak segíteni. A titokzatos X-különítménybe a legelvetemültebbeket gyűjtik össze, és alaposan felfegyverzik őket. Harley Quinn, Bloodsport, Peacemaker és a Belle Reve börtön még néhány rafináltan gonosz lakója fejébe apró robbanószert szerelnek: ha nem engedelmeskednek, robban a bomba. Ha engedelmeskednek, megmenthetik a világot.

A spoiled rich woman and a brutish Communist deckhand become stranded alone on a desert island after venturing away from their cruise.

1969. Los Angeles. Egy munka nélkül maradt, western tévésorozatából kikerült, munkanélküli színész és jó barátja, kaszkadőre együtt próbálnak boldogulni Hollywood kegyetlen világában. Ez a világ azért kegyetlen, mert változik: Rick és Cliff eddig kiismerte magát a showbizniszben, de most bármerre járnak, arra kell rácsodálkozniuk, hogy minden megváltozott: a szabályok, a főnökök és a nők is…

Antoine Doinel, miután leszerel a katonaságtól, felkeresi régi szerelmét, Christine-t. Munkát vállal egy szállodában, de onnan első nap kirúgják, így hát felcsap magándetektívnek.

Két csillagász médiaturnéra indul, hogy figyelmeztessék az emberiséget a Föld felé tartó, pusztító üstökösre. Az érdektelen világ válasza: „Ugyan már!”

Max, a nagy rutinnal bíró rendezvényszervező hiába vezényelte már le grandiózus események százait, arra még ő sincs felkészülve, ami a XVII. századi francia kastélyban és annak parkjában történik. Óriási stábjával jó előre megtervez mindent, hiszen a kastély és a park minden szegletében tökéletes ünnepi hangulatnak kell uralkodnia, a több száz vendégnek és persze a maximalista, kőgazdag vőlegénynek olyan estét kell biztosítsanak, amelyre azok életük végéig emlékezni fognak. Néhány apró baki után viszont kártyavárként kezd összedőlni az este. Max pedig csak a fejét kapkodja, hogyan tudná megakadályozni a teljes káoszt és megmenteni a nászt.

Based on the popular books, the story tells of Tony who wants a friend to add some adventure to his life. What he gets is Rudolph, a vampire kid with a good appetite. The two end up inseparable, but their fun is cut short when all the hopes of the vampire race could be gone forever in single night. With Tony's access to the daytime world, he helps them to find what they've always wanted.

A kísérteties hangulatú, második világháború utáni Velencében Hercule Poirot borzongató rejtéllyel szembesül Mindenszentek napján. A munkától visszavonultan, önkéntes száműzetésben élő detektív vonakodva bár, de részt vesz egy szeánszon, amit egy bomladozó, szellemjárta palazzóban tartanak. Miután az egyik vendéget meggyilkolják, Poirot árnyak és titkok csalfa világában találja magát.

The likeable and carefree Grand Duke of Abacco is in dire straits. There is no money left to service the State's debt; the main creditor is looking forward to expropriating the entire Duchy. The marriage with Olga, Grand Duchess of Russia, would solve everything, but a crucial letter of hers about the engagement has been stolen. Besides, a bunch of revolutionaries and a dubious businessman have other plans regarding the Grand Duke. With the intrusion of adventurer Philipp Collins into the Grand Duke's affairs, a series of frantic chases, plots and counter-plots begins.

While working on a novel in his country home in Connecticut, married writer Tony Barrett (Cooper) becomes attracted to Manya (Sten), the daughter of a neighboring farmer. Manya is unhappily engaged to Frederik (Bellamy). Due to a snowstorm, Tony and Manya are trapped together in his house overnight. The next day, Manya's father insists her wedding to Frederik take place in spite of Manya's misgivings. Drunkenness and jealousy result in tragedy at the wedding reception that night.

Former bootlegger Dutch Barnes pressures neighborhood druggist Jimmy Morrell into making cut-rate knockoff toiletry, cosmetic, and pharmaceutical products.

A dialogue between director D. W. Griffith and actor Walter Huston on the subject of Griffith controversial 1915 film "Birth Of A Nation" and it's theatrical re-release in 1931.