Tarkovszkij évekig nem forgalmazott filmje, amely elnyerte a kritikusok díját az 1969-es cannes-i fesztiválon, az életbe vetett hit élményét fogalmazta meg. A XV. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott - és az aktuális szovjet-kínai szembeállásra utaló - testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.

Egy csillagászati találkozón a társaság elnöke javaslatot tesz egy holdbéli utazásra. Kisebb ellenállás után, hat bátor csillagász beleegyezik a tervbe és megkezdik egy puskagolyó formájú űrkapszula építését melyet egy óriási ágyúból szándékoznak kilőni. Mikor elkészül a kapszula a csillagászokat kilövik egy csoport gyönyörű, tengerész egyenruhába öltözött nő segítségével. A Hold arca nyomon követi ahogy a kapuszla közeledik feléje és végső soron szemen találja.

This fiction-documentary hybrid uses a sensational real-life event—the arrest of a young man on charges that he fraudulently impersonated the well-known filmmaker Mohsen Makhmalbaf—as the basis for a stunning, multilayered investigation into movies, identity, artistic creation, and existence, in which the real people from the case play themselves.

A 3. világháború következményeként lerombolt Párizsban a túlélők a Palais de Chaillot galéria alá kényszerültek. A túlélők kifejlesztették az időutazást annak reményében, hogy visszaállíthatják a háború előtti állapotokat a jelenben. Akit visszaküldtek – egy férfit – rab volt, akinek homályos emlékei voltak egy nőről, akit az orlyi reptéren látott, amint erőszakoskodnak vele. Újra és újra visszaküldték az időben, és ő újra és újra beszélt azzal a nővel, akiről az emlékei szólnak. A múltban tett látogatása sikeres volt, így a tudósok megkísérelték a jövőbe küldeni a férfit. Miután visszatért a jelenbe, halálra ítélték, de ő azt kérte, hogy hadd menjen vissza gyermekkora Orlyjába. Visszatért, és átélte azt, ami emlékeiben élt: ahogyan a reptéren megöltek egy férfit, aki egy nővel volt. Rájött, hogy saját magát látta felnőttként meghalni.

A filmtörténet vitathatatlan klasszikusa, melynek forgatókönyvét Oscarra jelölték. Az "új regény" neves képviselőjének, Durasnak találkozása az "újhullám" egyik megteremtőjének tartott Resnais rendezővel olyan forradalmian új, közös alkotást eredményezett, amely messze túllépett a hagyományos filmművészet keretein. Egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a film a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred...

Mitch Brenner a húgának papagájokat akar venni ajándékba. Az állatkereskedésben megismerkedik a gyönyörű, felsőbb körökből származó Melanie-val. Melanie, a véletlen találkozás hatására elhatározza, hogy megkeresi a férfit, ezért útnak indul Bodega Baybe. Amint megérkezik, megtámadja őt egy sirály. Ezután megtalálja Brenner otthonát és megismerkedik a férfi zsarnoki természetű édesanyjával. Másnap a madarak megsebesítenek néhány gyereket. Valamilyen titokzatos oknál fogva a sirályok, verebek és hollók nagyon agresszíven kezdenek viselkedni. Elkezdődik a harc a túlélésért.

Chicago nyomornegyedében találkozik egymással Bill és Abby. A két fiatal egymásba szeret. Elhatározzák, hogy a nyomorúságos élet és a nehéz körülmények elől vidékre mennek, ott próbálnak szerencsét. Az amerikai Délre indulnak, de a világ előtt testvéreknek mondják magukat. Éppen aratás ideje van, sikerül elszegődniük az egyik texasi farmra. A fiatal, gazdag és jó képű farmer beleszeret Abby-be. Amikor megtudják, hogy a férfi halálos beteg, és csak egyetlen éve van hátra, úgy döntenek, hogy Abby elfogadja a farmer házassági ajánlatát. Az idilli események azonban tragédiába torkollanak.

Hét kilátástalan sorsú, szebb napokat is látott férfi, akik a pitiáner bűnözésből már nem tudnak megélni, ezért egy utolsó, nagy akcióra készülnek: kirabolni egy széfet, amely félmillió dollárt rejt, drágakövekben. Az ötlet a keménykalapot viselő elegáns öregúr, "Doki" agyában születik meg, aki hét év börtön után egy utolsó akcióval szeretné nyugalmát biztosítani. A munkához egy profi csapatot szervez össze, a nagy Alonso Emerichről azonban hamarosan kiderül, hogy ellenük dolgozik. Dix jó erőben lévő csendes, harmincas férfi, nagyvárosi lúzer, aki ült már börtönben, lóversenyszenvedélye miatt pedig állandóan pénzre van szüksége, ezért szintén beszáll a tervbe, mindent kockára téve ezzel... A film ezeknek a nagyvárosi férfiaknak a története, akik boldogulásuk módját a bűnözésben keresik, mint ahogy egyikük mondja: "A bűn nem más, mint kisiklott emberi törekvés."

Walter Burns egy nagy chicago-i lap szerkesztője. Nemrég vált el feleségétől, Hildy Johnsontól, aki egyben egyik legjobb riportere is. Amikor Hildy bejelenti a férfinek, hogy eljegyezte magát egy biztosítási ügynökkel, és másnap összeházasodnak, Walter őrült hadjáratba kezd, hogy visszaszerezze a nőt. Minden leleményességét latba vetve, számtalan trükkel igyekszik elriasztani a lelkes vőlegényt, és egyúttal rávenni Hildyt, hogy írjon meg egy utolsó nagy sztorit egy gyilkosról.

Patrick Bateman egy gazdag és befolyásos Wall Street-i befektető fia, igazi aranyifjú. Könnyen halad előre az apja által kitaposott úton, megszállottja a pénznek, a sikernek, a divatnak és a stílusnak. Igazi társasági ember, központi figura, amolyan kétlábon járó sikersztori. Bateman emellett minden idők legkegyetlenebb és leggátlástalanabb sorozatgyilkosa is. Ismerősöket és ismeretleneket mészárol le különös kegyetlenséggel, nem válogatva az eszközökben - kés, láncfűrész, fegyver, nála egyre megy. Indítéka nincs - hacsak az ölés gyönyöre nem számít annak. A rendőrség sötétben tapogatózik, eleinte senki nem gondol arra, hogy a legbefolyásosabb körökben kellene keresni az egyes számú közellenséget.

1963 nyarán egy luxus nyaralóhelyen tölti vakációját Baby, egy tizenhét éves lány, akinek életében a táncé a döntő szerep. Megismerkedik Johnny-val, a jóképű tánctanárral, akivel szerelemre gyúlnak egymás iránt. Amikor a fiút faképnél hagyja a táncpartnere a nagy verseny előtt, Baby veszi át a szerepét, s remek kettőst alkotnak együtt...

Cyrano de Bergerac tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe. A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját

Jim felébred a kómából, de senkit sem talál a kórteremben. Üres a folyosó, az egész épület, üres és néma az egész város. Jim semmit sem ért, rémülten bóklászik a kihalt metropoliszban. Végül rátalál egy emberpár: túlélő, mindentől rettegő menekülők. És nemsokára találkoznak azokkal is, akik elől menekülni kell. Egykor emberek voltak, ám a gyilkos vírusnak köszönhetően már csak fékevesztett őrültek, akik ölni akarnak. Jim huszonnyolc napig feküdt a kórházban, de ez elég volt ahhoz, hogy Anglia szinte elnéptelenedjen.

Hosszú éveket töltött rács mögött Billy Brown. A szüleit azonban megkímélte a felesleges magyarázkodástól, a leveleiben csupán állandó elfoglaltságról és a feleségéről papolt. Kiszabadulva nem kis problémával találja magát szembe, szüksége van valakire, akit élete párjaként bemutathat a szüleinek. Billy nem sokat teketóriázik, elrabolja az első útjába kerülő nőt. Arra kényszeríti Laylát, a fiatal táncosnőt, hogy eljátssza a felesége szerepét. A lánynak tetszik a dolog, és belemegy a játékba. Olyannyira, hogy teljesen elvarázsolja Billy családját. A férfi dühös, mert ő ennyi szeretetet sohasem kapott.

Az egyetemista Mark részt vesz egy diákmegmozduláson a hatvanas évek végén. A rendőrség brutálisan szétveri a tüntetést. Az összecsapások során lelőnek egy rendőrt. Mark is gyanúba keveredik. Egy lopott kisrepülőgéppel próbál menekülni a számára egyre terhesebb világtól. Ennek során találkozik a csinos Dariával. A civilizációtól távol, a Halálvölgyben (Death Valley) kötnek ki, ahol szerelembe bonyolódnak egymással. A fiatal pár közös álmodozása azonban nem válhat valóra...

Mackenna (Gregory Peck) tudomást szerez az apacsok aranyának rejtekhelyérõl. Tudja, hogy ha más is megkaparintja a térképet, elindul a versenyfutás a kincsért és könnyen meglehet, hogy hamar golyóval a fejében végzi. Úgy látja tehát a legbiztosabbnak, ha megjegyzi a rejtekhelyet és megsemmisíti a térképet. Most már csak õ tudja, hogy merre van az arany, de még így sincs biztonságban. Az apacsok szeretnék megtalálni vagyonukat, hogy tovább finanszírozhassák a kincsbõl harcukat a sápadtarcúak ellen. Egy mexikói bandita, Colorado (Omar Sharif) is magának szeretné megkaparintani az aranyat. A hajtóvadászatra ugyancsak felfigyel az amerikai hadsereg közelben állomásozó hadtestének parancsnoka (Telly Savalas). Miközben az indiánok sorra hallgattatják el azokat, akik bármit is tudnak az aranyról, Colorado elkapja Mackennát és arra kényszeríti, hogy vezesse el a kincs rejtekhelyéhez.

Amikor már azt hitted, hogy biztonságos visszamenni a táborba... itt a még szívdobogtatóbb borzalom! Öt évvel a Kristály-tavi táborban történt szörnyű vérfürdõ után már csak a legenda maradt Jason Voorhees-bõl és tébolyult anyjából, akik meggyilkoltak hét táborozót. A közeli nyári táborban az új vendégek fittyet hánynak a figyelmeztetésre, hogy ne menjenek a hírhedt hely közelébe. A fiatalok elõvigyázatlanul kóborolnak a környéken, nem érzik a baljós, leselkedõ veszély jelenlétét. Egymás után megtámadják és kegyetlenül lemészárolják õket. Feszültség és sikoltozás bõven akad ebben a lebilincselõ thrillerben.

A 48 óra folytatásában Jacknek 48 órája van rá, hogy tisztázza a nevét a gyilkosság vádja alól, mivel hiába volt önvédelem, amikor megölt egy bűnözőt, a helyszínről szőrén-szálán eltűnt a gonosztevő fegyvere, így nyomozónk nagy bajban van. Cates ismét régi barátja, Reggie segítségét akarja kérni az ügyben, aki immár nem börtönbüntetését töltő elítélt, hanem frissen szabadult volt rab – és esze ágában sincs segíteni a rendőrnek. Csak akkor változtat az álláspontján, amikor megtámadják a buszt, ami elszállítja a sittről, és kiderül, hogy a maffia vérdíjat tűzött ki a fejére...

A Stanley Kupa jéghoki döntőn 17 ezer néző őrjöng az arénában. A rangos eseményen megjelenik az Egyesült Államok alelnöke is. Ám senki sem sejti, hogy a meccsel egy időben egy jóval izgalmasabb játszma vette kezdetét a színfalak mögött. Darren McCord, az egykori tűzoltó, jelenleg biztonsági őr, ezúttal szórakozni jött, fiát és lányát is magával hozta. Amikor azonban a kislány eltűnik, kétségbeesve nyomozni kezd. Egy tökéletesen kitervelt akció körvonalazódik előtte: egy volt CIA ügynök a meccs kezdetén túszul ejtette az alelnököt, és vele a stadion összes gyanútlan nézőjét. Mindannyian egy óriási időzített bombán ülnek. Ha pedig nem teljesítik a követeléseit a meccs végéig, a profi terrorista levegőbe röpít mindent - saját magával együtt. Megkezdődik hát a versenyfutás az idővel.

It is a story of a depressed, isolated man stuck in a tedious but well-paying programming job.