Get Rid of Yourself is a video-film-tract addressed to those who anonymously embody the return of political activism within Empire. While its initial sounds and images were filmed during the riots in Genoa, 2001, these materials are pulled apart and recomposed in order to locate the intensity of a shared experience, rather than producing one more documentary version of the programmed and hyper-mediatized confrontation of the G8 counter-summit. Elaborating a complex and rhythmic form of address via sound/image disjunctions, cheap video effects and performance, the film declares its own exile from a biopolitical space-time where nothing ever happens. The crisis it announces is the sudden return of history, but this time without characters or a story, and of a politics without subjects.
Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.
Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.
Tony Lip nem egy bonyolult fickó, aki szereti inkább az öklével elsimítani a konfliktusokat. Amikor egy kis mellékes melót ajánlanak neki, örömmel elvállalja. Ám a feladatról kiderül, hogy nem olyan egyszerű, amilyennek tűnik: egy neves afroamerikai zongorista sofőrje lesz ugyanis, aki az amerikai Délre indul turnéra - oda, ahol nem szívesen látják az olyanokat, mint ő. A két férfi stílusa, neveltetése és életvitele merőben másmilyen - ám a hosszú út során rájönnek, hogy annyira azért mégsem különböznek.
Valahol a békés, bogaras Európában, valamikor a békeidőkben, a két világháború között működött egy elegáns hotel: a Grand Budapest. Vendégei átlagos arisztokraták, vénkisasszonyok és műkincstolvajok; alkalmazottai pedig a legjobbak a szakmájukban. Gustave, a híres főportás itt barátkozott össze az egyszerű küldönccel, Zero Musztafával, akivel együtt keverednek bele az évszázad festményrablásába. Miközben a felbecsülhetetlen értékű reneszánsz képet keresik, egy családi vagyon elvesztése vagy visszaszerzése is kockán forog: és a nyomozás meghökkentő fordulatai magukkal ragadják a hotel összes lakóját.
Kettős bombamerényletet követnek el a London melletti Guilford városkában 1974-ben. Öt ember meghal, negyvenketten megsebesülnek. A rendőrség az Ír Köztársasági Hadsereget gyanúsítja a terrorakció elkövetésével. Hamarosan letartóztatják Gerry Conlont, a léha, link fiatalembert, akit az apja, Guiseppe Belfastból küldött Londonba, amikor meggyűlt az ifjú baja a zsarukkal és az IRA-val. Az apja is börtönbe kerül. A "guilfordi négyek" perében ártatlanul életfogytiglani börtönre ítélik őket. Az igazságra csak tizenöt évvel később derül fény. Gerry Conlon önéletrajzi regényéből.
Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.
A kis Addie édesanyja temetésén találkozik a legkülönfélébb trükköket és praktikákat alkalmazó bibliaárussal, Moses Prayjel, akit apjának hisz. Mosesnak csak az lenne a feladata, hogy a kislányt az egyik nagynénjéhez vigye, de legnagyobb bánatára sehogy sem tud megszabadulni a morcos gyerektől. Kezdeti ellenérzése azonban alábbhagy, amikor észreveszi, hogy a kislány egyre nagyobb segítségére van az üzleti csalásaiban.
A fantasztikus irodalom mai klasszikusa, Stanislaw Lem művének e filmváltozatát gyakran vetették össze Stanley Kubrick hasonló, bár jóval látványosabb kiállítású filmjével (2001: Űrodüsszeia, 1968). Az űrexpedíció célja itt is egy rejtély megfejtése: egy űrállomáson sorra halnak az emberek. Tarkovszkij filmjének az a legfőbb mozzanata, hogy hőse ráébred arra, hogy a plazmaóceán materializálja azokat, akikre a visszaemlékező bűntudattal és lelkiismeret furdalással gondol. Ezektől megszabadulni csak azáltal lehet, hogy eljuttatják az óceánba a főhős, Kris teljes tudati képét, illetve, hogy emberközpontúvá teszi azt a megújuló kötődés a földhöz, a családhoz és a hazához. Enélkül ugyanis senki nem szabadulhat meg bűnei és hibái terhétől, anélkül pedig nem kezdhet új életet.
When the wife of a 17th century Kyoto scroll-maker is falsely accused of having an affair with his best employee, the pair flee the city and find themselves falling for one another.
Jean Cocteau búcsúfilmjének főszereplője maga Jean Cocteau. A költő különös utazásra indul térben és időben. Az időutazást a professzor zseniális találmánya teszi lehetővé, a túlvilágon pedig korábbi filmjének egyik szereplője, Cégeste szegődik kalauzául. Újra felbukkan a Hercegnő és Heurtebise is, akik bíróként mondanak ítéletet teremtőjük felett. A különös szürreális filmben kisebb szerepekben olyan világsztárok is felbukkannak, mint Jean Marais, Yul Brynner és Brigitte Bardot.
Az Orfeusz egy sor költői, gyakran nehezen megfejthető metaforából tevődik össze. A költő Orfeusz megismeri Halál hercegnőt, aki teljesen elvarázsolja őt. Amikor a hercegnő gyilkosokat küld a férfi felesége, Euridiké ellen, Orfeusz hitvese keresésére indul.
Az Új-Angliában élő Charlotte Vale igazi vénkisasszony, aki uralkodó hajlamú anyja basáskodása miatt ideg összeroppanást szenved... Ám Charlotte-ott hamarosan bájos és méltóság teli hölggyé varázsolja az érzés, amelyet életében először tapasztal meg: a szerelem... Charlotte egy karib-tengeri luxushajón éli meg kalandjait, miután Rióban elcsavarta a fejét... nos, egy nős férfi.
A drama-documentary presented by Alan Yentob, with Benedict Cumberbatch in the lead role. Every word spoken by the actors in this film is sourced from the letters that Van Gogh sent to his younger brother Theo, and of those around him. What emerges is a complex portrait of a sophisticated, civilised and yet tormented man.
Egy amerikai férfi elvesz egy szerb bevándorlót, aki fél, hogy egy macskaemberré, szülőhazájának egyik legendás, gonosz teremtményévé alakul.
XVI. Lajos szökési kísérlete idején, 1789 júniusában egy másik postakocsi is útnak indul a király kocsija nyomában. Utasai között ott van Restif de la Bretonne francia író, az öreg Casanova és az amerikai Thomas Paine is.
A propaganda film during World War II about a boy who grows up to become a Nazi soldier.
Orson Welles összetett filmjében egy legendás rendező életének utolsó napján küszködve próbálja befejezni egyik új munkáját, és elmereng hagyatékán.
Rob és Sofia boldog házasok, attól eltekintve, hogy a lánynak még sohasem volt orgazmusa. A szomorú ténynek ráadásul van egy ironikus oldala is: Sofia párkapcsolati terapeutaként dolgozik, és másoknak ad szexuális tanácsokat. Munkája során megismerkedik egy meleg párral, a fiúk éppen arra készülnek, hogy nyitnak a kapcsolatukon, és más férfiakkal is barátkoznak. Segíteni akarnak Sofia problémáján, és elhívják magukkal a Shortbus nevű klubba, ahol az emberek azért gyűlnek össze, hogy jól érezzék magukat, beszélgessenek a művészetekről, a világról, és hogy mindenki mindenkivel szexeljen.
A francia forradalom idején Le Gouce brigadéros és Jean-Louis közlegény elveszítik a lovaikat. Félve a szigorú büntetéstől mindketten hazudnak George kapitánynak. Kitalálnak egy történetet arról, hogy egy támadás célpontjai voltak. Kicsivel később az ezredüket megsemmisíti egy osztrák támadás. Csak a két lódító elég szerencsés, hogy életben maradjon. Napóleon ezután hősökként ünnepelteti őket és így bejutnak a történelemkönyvbe.